HIRDETÉS

Alig hoz változást a tb-járulék átruházása, de rejthet kockázatokat

Bíró Blanka 2018. január 05., 16:21 utolsó módosítás: 2018. január 05., 16:55
HIRDETÉS

Összességében nem kell aggódniuk a romániai munkavállalóknak a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházása miatt – vallják egybehangzóan a Krónika által megkérdezett szakemberek. Azonban az intézkedésekben rejlő potenciális veszélyekre is ráirányították a figyelmet.

Fotó: Pixabay.com

Nem változott semmi, az adókat és a járulékokat továbbra is a munkaadó könyveli és fizeti be az államkasszába – összegzett Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő, amikor a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a munkáltatóról az alkalmazottra történő, sokat vitatott átruházásáról faggatuk. Mint ismeretes, az intézkedés január elsejétől hatályba is lépett.

A szakember a Krónikának elmondta, több munkavállaló is aggódva kereste meg az elmúlt időszakban, hogy januártól személyesen nekik kell-e intézniük ezeket a befizetéseket, de mindenkit igyekezett gyorsan megnyugtatni, hogy az alkalmazottnak továbbra sincs semmilyen ilyen irányú kötelezettsége. Mint magyarázta,

HIRDETÉS

gyakorlatilag annyi történt, hogy eddig durván fele-fele arányban oszlott meg a járulék az alkalmazó és az alkalmazott között, most a mérleg teljesen átbillent, több mint 95 százalékot a munkavállaló nevében utal a cég,

de továbbra is a vállalkozó feladata, hogy kiszámolja, elkönyvelje és átutalja az összegeket. Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte, a cégekre sem ró nagyobb adminisztrációs terhet a változás, hiszen ezeket a feladatokat a könyvelők végzik, az ő munkájukat is a könyvelési program segíti, tehát csak azt kell módosítani. „Nem lesz egyszerűbb, de bonyolultabb sem az adóbefizetés” – szögezte le Debreczeni László. 

Szerencsés fordulat

Technikailag nem változott semmi azáltal, hogy az adótörvény módosításával a társadalombiztosítási járulék befizetését teljes mértékben átruházták a munkavállalóra, hiszen eddig is a munkaadó fizette be a vállalkozás és az alkalmazottak nevében, ezután is megteszi, csak most már a teljes összeget a munkavállaló nevében utalja – fogalmazott hasonlóképpen megkeresésünkre Édler András.

Fotó: Mihály Csaba

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerencsés fejleménynek tartja, hogy egyelőre nem lépett életbe az a megszorítás, ami szerint bűncselekménynek minősül, ha a munkaadó visszatartja ugyan, ám mégsem utalja az államkasszába a járulékokat. „Dolgoznak rajta, de még nem lépett hatályba. Reméljük, hogy a kormány felülvizsgálja ezt a tervét, hiszen a vállalkozókból él az egész ország. Nem juttathatják rács mögé őket, ha nem fizetnek be egy összeget időben az államnak” – vallja a vállalkozói szövetség elnöke.

Meglátása szerint ugyanis nincs szükség ilyen drasztikus megszorításokra, hiszen azok a munkaadók, akik eddig is rendszeresen fizettek, ezután is megteszik, nem szerencsés potenciális bűnözőként tekinteni a vállalkozókra.

Nem éri meg kockáztatni

Édler András arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyéni vállalkozóknak kedveznek a módosítások, hiszen a személyi jövedelemadót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, ugyanakkor az egészségbiztosítási alapba befizetendő hozzájárulást korlátozták, nem kell a teljes jövedelem után számolni. Kérdésünkre elmondta,

egyelőre nincsenek pontos statisztikáik arra nézve, hogy a munkaadók növelték-e a bruttó béreket, hogy a járulék átruházásával ne csökkenjen a nettó jövedelem, ám szerinte a vállalkozók többségében fel sem merül, hogy visszatartsa januártól az addig az államkasszába befizetett összeget,

hanem odaadja az alkalmazottnak, így tulajdonképpen nem változik semmi. Ez a módosítás szerinte nem kerül semmibe a munkaadónak, értelmetlen lenne a vállalkozása jövőjét kockáztatni azzal, hogy kevesebb pénzt ad az alkalmazottainak, hiszen egyre aggasztóbb a munkaerőhiány, ha a szakemberek továbbállnak, nem működik a vállalkozás sem. „Ha eddig működött a cég, be tudta fizetni a járulékokat, akkor ezután is megteszi, spórolhatna ugyan, megtartva egy nagyobb összeget, ám nem hiszem, hogy a jelenlegi körülmények között ezt bárki is megengedheti magának” – részletezte Édler András.

Szakszervezeti aggályok

Bár az alkalmazottak általában nem veszítettek, nem csökkent a nettó jövedelmük, a szakszervezetek eközben mégis elhibázott döntésnek tartják, hogy a társadalombiztosítási járulékot teljes mértékben átruházták a munkavállalóra. Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, sajnálatos társadalmi kísérletnek tartja a módosítást.

Hangsúlyozta, összesítéseik szerint általában a vállalkozók megemelték a bruttó béreket, így a nettó jövedelem nem csökkent,

bár ezt csak ott tudják pontosan lekövetni, ahol működik az érdekvédelem. „Sok magánvállalkozásnál nincs szakszervezet, esetükben leghamarabb februárban derül ki, hogy megkapták-e a munkavállalók a különbözetet, vagy a munkaadó visszatartotta, mert erre joga van. A januári elszámolásokat februárban fizetik, akkor lesznek majd pontos mutatók”– részletezte a szakszervezeti vezető.

Bong Vilmos ugyanakkor úgy véli, előbb-utóbb mégiscsak lesznek negatív következményei a módosításnak, „csattani fog”, ezért továbbra sem értenek vele egyet,

bár tudatában vannak, hogy mivel már az intézkedés hatályba lépett, nem tehetnek semmit.

Fotó: Pixabay.com

„Ez egy olyan társadalmi kísérlet, amire egész Európában nincs példa, sehol sem fizeti teljes egészében a munkavállaló a járulékokat, ezzel a döntéssel a román kormány az egy évszázada működő európai szociális elveket rúgta fel” – fogalmazta meg az Alfa Kartell illetékese, aki szerint

a legnagyobb veszély abban rejlik, hogy ezentúl apró lépésekben, 1-2 százalékponttal növelni tudja a kormány az adók, járulékok mértékét, és ezt megteheti anélkül, hogy heves ellenállásba ütközne.

„Eddig, ha járulék- vagy adóemelést terveztek, a vállalkozói szféra, a multinacionális cégek hatékonyan fel tudtak lépni ellene, ezentúl azonban már nem lesz érdekük, hogy tiltakozzanak,  hiszen a növekedés kizárólag az alkalmazottakat sújtja, így sikeresen kiküszöböltek egy eddig hatékony fékrendszert” – adott hangot aggályainak a szakszervezeti vezető.

Mit ellenőriz a szakhatóság?

A munkafelügyelőség kizárólag azt ellenőrzi, hogy lezajlottak-e a munkaadók és a munkavállalók között a bértárgyalások, ezek eredménye már nem tartozik az ellenőrökre, mondta el Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője. Hozzátette,

már az elmúlt év végén tartottak szúrópróbaszerű, rutinellenőrzéseket, és a tapasztalat az, hogy az egyeztetés minden cégnél, intézménynél elkezdődött.

„A mi szempontunkból ez a fontos. A visszajelzések szerint ez szinte mindenütt megtörtént. Általában megegyeztek, a munkaadók megemelték a bruttó fizetést, de az sem törvényellenes, ha nem tették meg, vagy ha nem jutottak dűlőre, és még nem zárták le a tárgyalásokat” – mutatott rá a főfelügyelő. Azt viszont szigorúan ellenőrzik, hogy minden alkalmazott megkapja-e a megemelt minimálbért.

Ördög Lajos kifejtette, sem a bértárgyalás lebonyolítását, sem az emelt minimálbér megítélését nem ellenőrzik kiemelten, viszont a rutinvizsgálatok során ezeket a tényezőket is figyelemmel követik.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS