
Fotó: Szentes Zágon
A hétvégén a palócvidéki Kozárdon véget ért szeminárium keretében tizenöt, a világ különbözõ sarkából – a kanadai Quebectõl Albánián keresztül a svájci Alpokból és Székelyföldrõl – érkezõ oktató kaphatta meg a diplomát. Romániából egyelõre mindössze hárman szerezték meg az Unióban elismert oklevelet. A nemzetközi tréneri címmel büszkélkedhetõk között három erdélyi magyar pedagógus található: Nagy Tõkés Ferenc, az Udvarhelyszéki Faluturizmus és a Romániai Magyar Faluturizmus képviselõje, Pál Zoltán, a kolozsvári Babeº–Bolyai Tudományegyetem tanára és Nagy László Mihály, a marosvásárhelyi Magna Oktatási Központ igazgatója, a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnõttoktatási Hálózat szenátora. „Ez a diploma nem egy minõsítõ oklevél, hanem elkötelezettség arra, hogy mindenki tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a saját otthoni célcsoportja felzárkózhasson az európai és a nemzetközi faluturizmus élvonalához, abba a mozgalomba, amely a vidéken élõk jövõjét, jobb megélhetési lehetõségeit rejti magában” – fejtette ki az ír John Toland, az RTI igazgatótanácsának képviselõje. A tapasztalat, a tudás és a tenni akarás mellett az oklevélnek is megvan a maga szerepe: 2004 óta egyetlen vendégfogadó vállalkozó sem mûködtethet panziót akkreditálás nélkül. A faluturizmusban dolgozók számára a tréningeket újabban csak uniós oklevéllel rendelkezõ pedagógusok tarthatják.
Az ötnapos trénerképzésen a résztvevõk megoszthatták vidékük jellegzetességeit, értékeit és gondjait, megismerkedhettek a palócföldi faluturizmus fortélyaival. A tapasztalatcserék ugyanakkor egy nemzetközi trénerképzõ hálózat alapjait is jelentették. „A kiosztott oklevelek birtokában mindenki azzal tért haza, hogy ez az elsõ lépés volt afelé, hogy a faluturizmusban tevékenykedõ helyi vállalkozók minõségi szaktudást szerezhessenek. Ugyanakkor mi, erdélyiek olyan mítoszokkal voltunk kénytelenek leszámolni, mint amilyenek a hazai és fõként a székelyföldi faluturizmus körül keringenek. Rá kellett ébrednünk, annyira kezdõk vagyunk, hogy egy olyan ország is, mint Albánia, lóhoszszal elõttünk áll” – nyilatkozta lapunknak a Magna Oktatási Központ vezetõje, Nagy László Mihály. Mint kifejtette, a külföldi turista igényeit kielégítõ felzárkózáshoz nem elég szép tájakat mutogatni, és pálinkával kínálgatni a vendéget. „A faluturizmus olyan kihívások elõtt áll, amelyek komoly szaktudást igényelnek. A nemzetközi oklevelet szerzett tizenöt személy többsége maga is a vidéki turizmus területén keresi a kenyerét, mégis mindenki úgy érezte, folyamatosan kell képeznie magát” – tette hozzá Nagy László Mihály.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.