
Szerinte ha a második negyedévtől nem sikerül bevezetni az új adónemet, akkor erre már az idei év folyamán nem kerülhet sor. Grapini ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a minisztérium tanácsosai már dolgoznak azon, hogy megállapítsák, körülbelül hány vendéglőre, bárra, panzióra, illetve más egységre vonatkozhat az új adó.
Elmondása szerint más országokban 27 olyan szakterület van, amely átalányadót kénytelen fizetni, Romániában viszont valószínűleg kevesebb kerül az új jogszabály hatálya alá. A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy a legkisebb vállalkozásoknak nem kell majd átalányadót fizetniük, s a többiek esetében is ágazatonként különböző összegeket határoznak meg. „Nem szabhatsz meg azonos adószintet egy taxisnak és egy szállodának. Tehát a taxisok is fizetni fognak. Etikát akarunk bevezetni az üzleti szférába. Fizessen mindenki. Aki pedig nem fizeti ki az átalányadót, arra számíthat, hogy az adóhatóság emberei évi 15-ször is meglátogathatják” – fejtette ki Grapini.
Amint arról beszámoltunk, az átalányadó kivetésének gondolata első ízben a múlt hétvégén merült fel, amikor Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, hogy a témában már párbeszédet kezdeményezett Maria Grapini tárca nélküli miniszterrel. A miniszterelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy a költségvetési bevételt Romániának 2,9 százalékról 2,4 százalékra kell csökkenteni. Szerinte ahhoz, hogy a kitűzött deficitcélt tartani lehessen, 5 milliárd lejjel kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat. Ám szerinte egy ilyen mértékű takarékoskodás mellett visszaesne a bruttó hazai termék (GDP), illetve a gazdasági növekedés is. Ponta ezért azt szeretné elérni, hogy mindössze 2,5 milliárd lejjel kelljen csökkenteni a kiadásokat, a további szükséges 2,5 milliárd lejt pedig a költségvetési bevételekből teremtsék elő.
Mint ismeretes, 2010 októberében döntött úgy a Boc-kormány, hogy megszünteti az egyébként átalányadóként működő minimáladót, s átalányadó bevezetését fontolgatta, azonban a rendszer kezelésével járó bonyodalmakra hivatkozva végül letettek erről.
Jóval kevesebb lesz a beruházás idén, a kormány a legtöbb pénzt adósságtörlesztésre és a bérekre fogja költeni – értékelte a Ponta kormány költségvetés-tervezetét a Krónika megkeresésére Ilie Şerbărnescu gazdasági elemző, aki szerint ugyanakkor nem nagyon van rajta, amit értékelni.
„Nem olyan költségvetést csinálsz, amilyet akarsz, hanem olyat, amilyet lehet” – szögezte le a szakértő. Hozzáfűzte: a kormánynak ki kell fizetnie azokat az elmaradt 2010-es közalkalmazotti fizetéseket, amelyeket peres úton kiharcoltak maguknak az érintettek, ráadásul idén a bruttó össztermék (GDP) növekedésére sem lehet egyáltalán számítani, ez pedig tovább szűkíti a költségvetés amúgy sem túl nagy pénzügyi mozgásterét. „Első az adósságtörlesztés, második a bérek kifizetése, és csak a harmadikok a sorban a beruházások” – magyarázta, hogy miért is számít a beruházások csökkenésére Ilie Şerbărnescu.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.