2009. július 13., 09:412009. július 13., 09:41
A politikai-diplomáciai erőfeszítések eredményeként ma Ankarában aláírják a Nabucco földgázvezetékről szóló kormányközi megállapodást az érintett országok vezetői, s ezzel jelentősen nő a közép-ázsiai és közel-keleti gázt Európába szállító és Ukrajnát elkerülő vezeték megépítésének esélye. Az eseményen közös politikai nyilatkozatot adnak ki, illetve az Európai Unió egyoldalú nyilatkozatot tesz a projekt támogatására.
Törökországban Romániát a hétvégi bejelentések szerint Emil Boc miniszterelnök képviseli. A kormányközi megállapodás azt jelenti, hogy minden részt vevő állam biztosítja a megfelelő szabályozási keretet ahhoz, hogy a vezeték teljes hosszán azonos feltételekkel lehessen a földgázt szállítani. Az aláírással véget ér a politikai offenzíva, s ettől az időponttól a főszerep a megvalósításra alapított Nabucco- konzorciumé, amelynek a magyar Mol Nyrt., az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE a tagja.
A beruházás magántőkéből, állami szerepvállalás nélkül valósul meg. A bekerülési költsége 2008-as árakon 7,9 milliárd euró. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett többek között amerikai és kínai bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt a beruházásra. Az EIB a pénz 25 százalékát adná kölcsön, az EBRD pedig egymilliárd eurónyi forrást juttatna. A vezeték megépítését az teszi szükségessé, hogy a számítások szerint a következő húsz évben hozzávetőleg 30 százalékkal, évi mintegy 600 milliárd köbméterre nő Európa földgázigénye.
A jelenlegi felhasználást részben saját termelésből, részben algériai és döntően orosz importból fedezik. Oroszország felől a Testvériség vezetékén érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, ami kockázatot jelent az utóbbi években rendszeressé váló orosz–ukrán vita miatt. A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz.
A csővezeték Törökországból, Ankara közeléből indul, és négy európai uniós országon keresztül az ausztriai Baumgartennél végződik. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, de a maximális kapacitás csak 2020-ra épül ki. A Nabucco- konzorciumban részt vevő vállalkozások 25 éven keresztül a vezeték kapacitásáinak 50 százalékával rendelkeznek az Európai Unió mentessége alapján, a többit pályázaton kell szétosztani.
Egy nappal a Nabucco-vezetékről szóló kormányközi megállapodás aláírása előtt, Törökország tegnap lemondott arról, hogy a gázvezetéken szállított gáz 15 százalékára igényt tart. A török részről mutatkozó kompromisszumról a török média adott hírt, az energiaügyi miniszterre, Taner Yildizre hivatkozva. Az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatott tárgyalásokon Ankara ugyanakkor biztosítékot kapott, hogy részesül a projekt bevételeiből, miután a 3300 kilométeres vezetékből 2000 kilométer török területen halad. Törökország így a tranzitdíjakból 50–60 százalékot, évi 400–450 millió eurót remél. Mindeddig kérdéses volt a török kompromisszumkészség, amelytől a többi részes fél számára döntően függött a terv jövedelmezősége.
A török energiaügyi miniszter szerint ugyanakkor a jövőben akár Irán és Oroszország is adhat majd gázt az Európai Unió és az Egyesült Államok által támogatott Nabucco-gázvezetéknek, noha a terv célja éppen az, hogy csökkentse Európa energiafüggőségét az oroszoktól. Irán egyelőre nem számít lehetséges partnernek. Türkmenisztán pedig még pénteken közölte, hogy kész gázt elkülöníteni a Nabucco-gázvezeték számára, s Azerbajdzsán is jelezte, hogy hozzájárulhat a vezeték gázzal való feltöltéséhez. Mindez fokozza azokat a reményeket, hogy sikerül majd megfelelő mennyiségű gázt lekötni a vezeték feltöltéséhez és működtetéséhez – azaz a Nabucco valóban életképes lehet.
Az Egyesült Államok szerint azonban Irán csak akkor kapcsolódhat be a Nabucco-tervbe, ha normalizálódnak a két ország diplomáciai kapcsolatai. A másik probléma Irán atomprogramja, amiről a Nyugat azt gyanítja, hogy valójában nukleáris fegyverek kifejlesztésére szolgál, s ezért ez a kérdéskör már évek óta egyre komolyabb feszültségek forrása. Yildiz szerint az energiaügyi beruházások időnként segíthetnek a nemzetközi környezet javításában, s Törökország amúgy is úgy tudja: néhány európai ország már aláírt előzetes megállapodásokat Iránnal. Az érintett országokat nem nevezte meg.
„Emil Boc miniszterelnök Románia hivatalos álláspontját képviseli Ankarában, olyan országét, amely elkötelezett a Nabucco-projekt megvalósulásában” – áll a kormány hétvégén kiadott közleményében. Mint kiderül, a román delegációban Adriean Videanu gazdasági miniszter is helyet kapott. A Boc-kabinet egyébként tegnap késő este ült össze, a tárgyalások lapzártánk után értek véget. Az előzetes bejelentések szerint a Nabucco-szerződés utolsó részleteiről egyeztetett a kormány.
Traian Băsescu államfő ugyan megszakította pénteki látogatását a Bukarestet Brassóval összekötő autópálya építőtelepén, mondván, gondok merültek fel a Nabucco-szerződés kapcsán, bejelentése tegnap esti lapzártánkig nem igazolódott be. Kijelentését egyébként már aznap cáfolta Christian Dolezal, a Nabucco Gas Pipeline International konzorcium szóvivője, mondván, nem jutott tudomására egyetlen olyan információ sem, amely meghiúsítaná a hétfői szerződés aláírását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok