2009. július 13., 09:412009. július 13., 09:41
A politikai-diplomáciai erőfeszítések eredményeként ma Ankarában aláírják a Nabucco földgázvezetékről szóló kormányközi megállapodást az érintett országok vezetői, s ezzel jelentősen nő a közép-ázsiai és közel-keleti gázt Európába szállító és Ukrajnát elkerülő vezeték megépítésének esélye. Az eseményen közös politikai nyilatkozatot adnak ki, illetve az Európai Unió egyoldalú nyilatkozatot tesz a projekt támogatására.
Törökországban Romániát a hétvégi bejelentések szerint Emil Boc miniszterelnök képviseli. A kormányközi megállapodás azt jelenti, hogy minden részt vevő állam biztosítja a megfelelő szabályozási keretet ahhoz, hogy a vezeték teljes hosszán azonos feltételekkel lehessen a földgázt szállítani. Az aláírással véget ér a politikai offenzíva, s ettől az időponttól a főszerep a megvalósításra alapított Nabucco- konzorciumé, amelynek a magyar Mol Nyrt., az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE a tagja.
A beruházás magántőkéből, állami szerepvállalás nélkül valósul meg. A bekerülési költsége 2008-as árakon 7,9 milliárd euró. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) mellett többek között amerikai és kínai bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt a beruházásra. Az EIB a pénz 25 százalékát adná kölcsön, az EBRD pedig egymilliárd eurónyi forrást juttatna. A vezeték megépítését az teszi szükségessé, hogy a számítások szerint a következő húsz évben hozzávetőleg 30 százalékkal, évi mintegy 600 milliárd köbméterre nő Európa földgázigénye.
A jelenlegi felhasználást részben saját termelésből, részben algériai és döntően orosz importból fedezik. Oroszország felől a Testvériség vezetékén érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, ami kockázatot jelent az utóbbi években rendszeressé váló orosz–ukrán vita miatt. A Nabucco a tervek szerint 31 milliárd köbméter kapacitású, 3300 kilométer hosszú földgázvezeték lesz.
A csővezeték Törökországból, Ankara közeléből indul, és négy európai uniós országon keresztül az ausztriai Baumgartennél végződik. Várhatóan 2014-ben kezd gázt szállítani, de a maximális kapacitás csak 2020-ra épül ki. A Nabucco- konzorciumban részt vevő vállalkozások 25 éven keresztül a vezeték kapacitásáinak 50 százalékával rendelkeznek az Európai Unió mentessége alapján, a többit pályázaton kell szétosztani.
Egy nappal a Nabucco-vezetékről szóló kormányközi megállapodás aláírása előtt, Törökország tegnap lemondott arról, hogy a gázvezetéken szállított gáz 15 százalékára igényt tart. A török részről mutatkozó kompromisszumról a török média adott hírt, az energiaügyi miniszterre, Taner Yildizre hivatkozva. Az Európai Bizottsággal ez ügyben folytatott tárgyalásokon Ankara ugyanakkor biztosítékot kapott, hogy részesül a projekt bevételeiből, miután a 3300 kilométeres vezetékből 2000 kilométer török területen halad. Törökország így a tranzitdíjakból 50–60 százalékot, évi 400–450 millió eurót remél. Mindeddig kérdéses volt a török kompromisszumkészség, amelytől a többi részes fél számára döntően függött a terv jövedelmezősége.
A török energiaügyi miniszter szerint ugyanakkor a jövőben akár Irán és Oroszország is adhat majd gázt az Európai Unió és az Egyesült Államok által támogatott Nabucco-gázvezetéknek, noha a terv célja éppen az, hogy csökkentse Európa energiafüggőségét az oroszoktól. Irán egyelőre nem számít lehetséges partnernek. Türkmenisztán pedig még pénteken közölte, hogy kész gázt elkülöníteni a Nabucco-gázvezeték számára, s Azerbajdzsán is jelezte, hogy hozzájárulhat a vezeték gázzal való feltöltéséhez. Mindez fokozza azokat a reményeket, hogy sikerül majd megfelelő mennyiségű gázt lekötni a vezeték feltöltéséhez és működtetéséhez – azaz a Nabucco valóban életképes lehet.
Az Egyesült Államok szerint azonban Irán csak akkor kapcsolódhat be a Nabucco-tervbe, ha normalizálódnak a két ország diplomáciai kapcsolatai. A másik probléma Irán atomprogramja, amiről a Nyugat azt gyanítja, hogy valójában nukleáris fegyverek kifejlesztésére szolgál, s ezért ez a kérdéskör már évek óta egyre komolyabb feszültségek forrása. Yildiz szerint az energiaügyi beruházások időnként segíthetnek a nemzetközi környezet javításában, s Törökország amúgy is úgy tudja: néhány európai ország már aláírt előzetes megállapodásokat Iránnal. Az érintett országokat nem nevezte meg.
„Emil Boc miniszterelnök Románia hivatalos álláspontját képviseli Ankarában, olyan országét, amely elkötelezett a Nabucco-projekt megvalósulásában” – áll a kormány hétvégén kiadott közleményében. Mint kiderül, a román delegációban Adriean Videanu gazdasági miniszter is helyet kapott. A Boc-kabinet egyébként tegnap késő este ült össze, a tárgyalások lapzártánk után értek véget. Az előzetes bejelentések szerint a Nabucco-szerződés utolsó részleteiről egyeztetett a kormány.
Traian Băsescu államfő ugyan megszakította pénteki látogatását a Bukarestet Brassóval összekötő autópálya építőtelepén, mondván, gondok merültek fel a Nabucco-szerződés kapcsán, bejelentése tegnap esti lapzártánkig nem igazolódott be. Kijelentését egyébként már aznap cáfolta Christian Dolezal, a Nabucco Gas Pipeline International konzorcium szóvivője, mondván, nem jutott tudomására egyetlen olyan információ sem, amely meghiúsítaná a hétfői szerződés aláírását.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.