A Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádáért kiálló civil szervezetek készek beperelni a kormányt, ha nem lát munkához
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez, kérdés, hogy az ALDE szerdai, már-már zsarolónak mondható kiállása eredményre vezet-e.
2018. november 08., 08:072018. november 08., 08:07
2018. november 08., 08:102018. november 08., 08:10
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a képviselőház az egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabály-javaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
Azt, hogy mit fognak lépni, nehéz lenne megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a napokban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy
állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei szerint azonban Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Jó hír lehet viszont, hogy a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői szerdán nemcsak hogy megszavazták a sztráda megépítéséről szóló törvénytervezetet, hanem teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Varujan Vosganian, az alakulat alelnöke ugyanis a parlamenti felszólalásában bejelentette:
Hozzátette: hasonló állásponton vannak valamennyi párt moldvai honatyái. Vosganian megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a szociálliberális kabinet emeli a fizetéseket és a nyugdíjakat, a közvélemény kezdi az autópálya-kilométerek száma alapján megítélni a kormányokat.
„Meglepő, hogy törvénnyel döntenek egy nagyberuházásról, de Ausztriában ez megszokott, és Romániában is volt erre példa a két világháború között” – jelentette ki szerdán megkeresésünkre Benedek Zakariás képviselő. Az RMDSZ közlekedési ügyekért felelős szakpolitikusa rámutatott, azért volt szükség erre a törvényre, mert a beruházással csak húzzák az időt a kormányok, az utóbbi 10-12 évben több tízmillió eurót költöttek hatástanulmányokra, majd azokat is leállították, „fejetlenség uralkodott”, végül 2016-ban a Cioloș-kormány már egyértelműen a 2021–2030-as időszakra halasztotta a folyamat elkezdését. „Megvan a törvény. Ez természetesen még mindig nem garancia arra, hogy be is tartják, hiszen Romániában sok jogszabály jut erre a sorsra, de remélem, hogy nem annyira komolytalan a kormány, hogy egy törvényt félreseperjen” – értékelt a képviselő.
Emlékeztetett,
„A parlamentnek oda kell figyelnie, hogy a 2019-es évi költségvetésben meglegyen az összeg a tanulmányra. Ezek után esély van arra, hogy 2020-ban kiírják a versenytárgyalást a kivitelezésre, még ha szakaszokra is felosztva” – fogalmazott Benedek Zakariás. Úgy véli, ha minden szereplő komolyan veszi a feladatát, reálisan nyolc év múlva már lehet közlekedni ezen az autópályán.
A szakpolitikus is elismeri ugyanakkor, hogy ehhez meg kell lennie az akaratnak és a pénznek a közlekedési minisztériumban, a parlament ennek érdekében úgy tud nyomást gyakorolni, hogy él az ellenőrzési hatáskörével, behívja a felelősöket, majd nyilvánosság elé tárja, hogy milyen stádiumban van a beruházás. Benedek Zakariás úgy véli, az Európai Unióban vannak pénzek a nagyinfrastruktúra-fejlesztésre, de ha mégsem, a törvénybe a közlekedésügyi bizottság belevitte, hogy az autópálya a magánszféra bevonásával is megvalósítható.
Arra a sajtóértesülésre vonatkozó kérdésünkre, miszerint az EU várhatóan nem ad pénzt erre a sztrádára, mert a hatástanulmányok szerint nem lenne kellőképpen kihasznált, a szakember leszögezte, nem tartja relevánsnak az eddigi hatástanulmányokat. Arra is rámutatott, hogy például a Brassó–Comarnic-autópálya hatástanulmányában is az szerepel, hogy a beruházás 40 év alatt térülne meg, ami furcsa a Prahova völgyében zajló forgalmat figyelembe véve. Benedek Zakariás kifejtette,
Hangsúlyozta, a Székelyföld számára is fontos, hiszen északi része becsatolódik, így a beruházók is jobban eljutnak a térségbe, és a termékeket is könnyebben el lehet juttatni külföldre. „Romániának legalább 4000-4500 kilométer autópályára lenne szüksége, hogy az ország, a gazdaság megfelelően működjön, jelenleg 758 kilométer van, tehát még rengeteg a tennivaló” – szögezte le a szakpolitikus.
Ha már megvan a törvény, nem hagynák veszni a dolgot a Vásárhelyt Jászvásárral összekötő sztrádáért rendszerint síkra szálló, tüntetéseket is szervező civil szervezetek sem: az Együtt az A8-as autópályáért és a Moldva autópályát akar Egyesület már szerdán, a parlamentben bejelentette, amennyiben a kormány nem valósítja meg az egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-autópályát, beperelik. Leszögezték egyúttal, hogy nem akarnak olyan kormányt, amelyik ellenségesen viszonyul Moldvához.
Amint arról több ízben is írtunk, a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!