2011. március 24., 09:212011. március 24., 09:21
Az új növekedési pálya Európa számára című tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a köztudatban eddig úgy élt, mint rendkívül költséges és igen kétes kimenetelű erőfeszítés, holott a klímaváltozás elleni küzdelem komoly gazdaságösztönző hatással bír.
Az Unió gazdasága akár 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben is növekedhetne évente, a beruházások hazai össztermékhez mért aránya pedig 18 százalékról 22 százalékra emelkedhet a kibocsátáscsökkentési cél emelésével. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem így az alacsony növekedéssel és nagy munkanélküliséggel jellemezhető jelenlegi gazdasági helyzet gyökeres megváltoztatásáért vívott harc is egyben, amelynek révén az Unió új növekedési pályára állhat – hangsúlyozta Carlo Jaeger kutató.
„A klímaügy nem igazán vonzó és divatos, nem szexi téma” – emelte ki. Ezt szolgálná az 1990-es bázisévhez képest nem 20, hanem 30 százalékos kibocsátáscsökkentési cél, amely az Unió elkötelezettségét jelképezhetné. Ügyes politikával és jó szabályozással valóságos befektetési hullámot lehet indítani, ha elég erős lendületet ad az állami részvétel a magántőke megmozgatásához – mondta Diana Mangalaglu, a tanulmány egyik szerzője.
A legnagyobb lehetőségek az energetikában és az épített környezet átalakításában rejlenek. Az alacsony kibocsátást eredményező megoldások alkalmazása – például a lakóépületek szigetelése és a fűtési rendszerek felújítása – növelheti a foglalkoztatottságot, ösztönözheti az innovációt, és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet. A modellszámítások szerint az Unió összesített GDP-jéhez közel 850 milliárd dollárral járulhat hozzá a klímaváltozás elleni harc 2020-ig. „Nem igaz tehát, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése a gazdaságot is visszafogja. Éppen ellenkezőleg, a klímavédelem új növekedési pályára terelheti az Unió gazdaságát” – emelte ki Jaeger.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!