2011. március 24., 09:212011. március 24., 09:21
Az új növekedési pálya Európa számára című tanulmány szerzői szerint a klímaváltozás elleni küzdelem a köztudatban eddig úgy élt, mint rendkívül költséges és igen kétes kimenetelű erőfeszítés, holott a klímaváltozás elleni küzdelem komoly gazdaságösztönző hatással bír.
Az Unió gazdasága akár 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben is növekedhetne évente, a beruházások hazai össztermékhez mért aránya pedig 18 százalékról 22 százalékra emelkedhet a kibocsátáscsökkentési cél emelésével. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem így az alacsony növekedéssel és nagy munkanélküliséggel jellemezhető jelenlegi gazdasági helyzet gyökeres megváltoztatásáért vívott harc is egyben, amelynek révén az Unió új növekedési pályára állhat – hangsúlyozta Carlo Jaeger kutató.
„A klímaügy nem igazán vonzó és divatos, nem szexi téma” – emelte ki. Ezt szolgálná az 1990-es bázisévhez képest nem 20, hanem 30 százalékos kibocsátáscsökkentési cél, amely az Unió elkötelezettségét jelképezhetné. Ügyes politikával és jó szabályozással valóságos befektetési hullámot lehet indítani, ha elég erős lendületet ad az állami részvétel a magántőke megmozgatásához – mondta Diana Mangalaglu, a tanulmány egyik szerzője.
A legnagyobb lehetőségek az energetikában és az épített környezet átalakításában rejlenek. Az alacsony kibocsátást eredményező megoldások alkalmazása – például a lakóépületek szigetelése és a fűtési rendszerek felújítása – növelheti a foglalkoztatottságot, ösztönözheti az innovációt, és nagyobb gazdasági növekedéshez vezet. A modellszámítások szerint az Unió összesített GDP-jéhez közel 850 milliárd dollárral járulhat hozzá a klímaváltozás elleni harc 2020-ig. „Nem igaz tehát, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése a gazdaságot is visszafogja. Éppen ellenkezőleg, a klímavédelem új növekedési pályára terelheti az Unió gazdaságát” – emelte ki Jaeger.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!