Fotó: Jakab Mónika
Számos ok közrejátszott abban, hogy a közelmúltban rengeteg ügyfél késve, néhol több mint féléves elmaradással kapta meg energiaszámláit – ismertette az elektromosáram-szolgáltatók országos szövetségének (AFEER) elnöke.
2023. május 11., 16:202023. május 11., 16:20
Laurențiu Urluescu szerint a közelmúltban, az energiaválság és -drágulás által jellemzett időszakban a cégeknek legalább 15-ször kellett változtatniuk a számlákat kiadó informatikai rendszeren – és ez a legfőbb ok, ami miatt az ügyfelek hosszabb-rövidebb időn keresztül nem kaptak értesítést arról, mennyivel tartoznak. Tudni kell, hogy egy nagyobb szolgáltató által működtetett szoftvernek naponta akár több tízezer számlát is ki kell adnia, ezek pedig ugye nem csupán a fizetendő összeget tartalmazzák. Ha egyetlen rubrikában változtatni kell a számítási vagy megjelenítési módon, az a teljes rendszert befolyásolja.
– erősítették meg IT-szakemberek a Wall-street.ro portálnak, jelezve: az informatikai rendszerek nem arra voltak kitalálva, hogy ennyire rugalmasan kezeljék a változtatásokat, ugyanis erre korábban nem volt igény. Urluescu a portál szerint kijelentette: az új előírásokat valós egyeztetés, alapos tanulmányok elkészítése nélkül vezették be, és rövid alkalmazási határidőt adtak. Emiatt sok esetben előfordultak késések, újraszámolások – idézte fel az AFEER elnöke.
Aki emlékeztetett: a kormány árplafonálási intézkedései jelentették a legnagyobb kihívást, a tavalyi év végén pedig még bonyolultabbá vált a helyzet, amikor 900 ezer felhasználót arra kényszerítettek volna, hogy saját felelősségre tett nyilatkozattal jelentse be, melyik az az egyetlen megengedett csatlakozási pont, ahol esetében ársapkát alkalmazhatnak. Ekkor olyan IT-változtatásokat kellett volna eszközölni, amelyekhez a szolgáltatók nem rendelkezhettek a szükséges adatokkal. Végül lemondtak róla, de csupán négy nappal a beharangozott életbe ültetés előtt – érzékeltette a helyzet visszásságát a szakember, közölve: a fejetlenség így is késéseket okozott decemberben-januárban.
Urluescu kitért az áprilistól bevezetett, egységes formátumú és elméletileg „egyszerűbb” számlák kiadására is. Közlése szerint
Ez főleg a papíralapú értesítések esetében okoz fejtörést és pluszkiadásokat.
A Wall-street.ro cikke szerint a fentebb említett okok mellett az is késéseket okozhat a számlakibocsátásokban, ha egy-egy szolgáltatónak hirtelen megnő az ügyfeleinek a száma. Ez történt például a Hidroelectricával, amely 2021-ben lépett be a szolgáltatói piacra, és most már félmillió klienssel rendelkezik. Szakemberek szerint ha egy szoftvernek egyetlen éjszaka alatt 100 ezer számlát kell kiállítania, egy-két napnyi kiesés nagy gondot okoz. És mivel egy-egy algoritmus megváltoztatása heteket is eltarthat, valahogy be kell hozni a lemaradást, ami mondjuk napi 200-300 ezer számla kiállítását feltételezi, erre pedig nem minden szoftver képes.
Mint ismeretes, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) rendelete szerint immár kötelezik az energiaszolgáltatókat arra, hogy havonta kiküldjék a számlákat, ha pedig egyszerre több mint egyhavi fogyasztást számláznak ki az ügyfélnek, akkor lehetővé kell tenniük a részletfizetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!