
Fotó: Jakab Mónika
Számos ok közrejátszott abban, hogy a közelmúltban rengeteg ügyfél késve, néhol több mint féléves elmaradással kapta meg energiaszámláit – ismertette az elektromosáram-szolgáltatók országos szövetségének (AFEER) elnöke.
2023. május 11., 16:202023. május 11., 16:20
Laurențiu Urluescu szerint a közelmúltban, az energiaválság és -drágulás által jellemzett időszakban a cégeknek legalább 15-ször kellett változtatniuk a számlákat kiadó informatikai rendszeren – és ez a legfőbb ok, ami miatt az ügyfelek hosszabb-rövidebb időn keresztül nem kaptak értesítést arról, mennyivel tartoznak. Tudni kell, hogy egy nagyobb szolgáltató által működtetett szoftvernek naponta akár több tízezer számlát is ki kell adnia, ezek pedig ugye nem csupán a fizetendő összeget tartalmazzák. Ha egyetlen rubrikában változtatni kell a számítási vagy megjelenítési módon, az a teljes rendszert befolyásolja.
– erősítették meg IT-szakemberek a Wall-street.ro portálnak, jelezve: az informatikai rendszerek nem arra voltak kitalálva, hogy ennyire rugalmasan kezeljék a változtatásokat, ugyanis erre korábban nem volt igény. Urluescu a portál szerint kijelentette: az új előírásokat valós egyeztetés, alapos tanulmányok elkészítése nélkül vezették be, és rövid alkalmazási határidőt adtak. Emiatt sok esetben előfordultak késések, újraszámolások – idézte fel az AFEER elnöke.
Aki emlékeztetett: a kormány árplafonálási intézkedései jelentették a legnagyobb kihívást, a tavalyi év végén pedig még bonyolultabbá vált a helyzet, amikor 900 ezer felhasználót arra kényszerítettek volna, hogy saját felelősségre tett nyilatkozattal jelentse be, melyik az az egyetlen megengedett csatlakozási pont, ahol esetében ársapkát alkalmazhatnak. Ekkor olyan IT-változtatásokat kellett volna eszközölni, amelyekhez a szolgáltatók nem rendelkezhettek a szükséges adatokkal. Végül lemondtak róla, de csupán négy nappal a beharangozott életbe ültetés előtt – érzékeltette a helyzet visszásságát a szakember, közölve: a fejetlenség így is késéseket okozott decemberben-januárban.
Urluescu kitért az áprilistól bevezetett, egységes formátumú és elméletileg „egyszerűbb” számlák kiadására is. Közlése szerint
Ez főleg a papíralapú értesítések esetében okoz fejtörést és pluszkiadásokat.
A Wall-street.ro cikke szerint a fentebb említett okok mellett az is késéseket okozhat a számlakibocsátásokban, ha egy-egy szolgáltatónak hirtelen megnő az ügyfeleinek a száma. Ez történt például a Hidroelectricával, amely 2021-ben lépett be a szolgáltatói piacra, és most már félmillió klienssel rendelkezik. Szakemberek szerint ha egy szoftvernek egyetlen éjszaka alatt 100 ezer számlát kell kiállítania, egy-két napnyi kiesés nagy gondot okoz. És mivel egy-egy algoritmus megváltoztatása heteket is eltarthat, valahogy be kell hozni a lemaradást, ami mondjuk napi 200-300 ezer számla kiállítását feltételezi, erre pedig nem minden szoftver képes.
Mint ismeretes, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) rendelete szerint immár kötelezik az energiaszolgáltatókat arra, hogy havonta kiküldjék a számlákat, ha pedig egyszerre több mint egyhavi fogyasztást számláznak ki az ügyfélnek, akkor lehetővé kell tenniük a részletfizetést.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!