Hirdetés

Aggasztóak a bérkülönbségek Románia megyéi között, de az elemző szerint az összkép valamivel pozitívabb a statisztikánál

•  Fotó: Krónika, INS, Facebook/Romanian Economic Monitor

Fotó: Krónika, INS, Facebook/Romanian Economic Monitor

Óriási különbségek érhetők tetten a nettó átlagbér tekintetében Románia megyéi között, a lista élén szereplő Bukarestben szinte kétszeres összeget visznek haza az alkalmazottak a sereghajtó Hargita megyéhez képest. Szász Levente közgazdász a Krónikának leszögezte, önmagában aggasztó, hogy ilyen mérvű különbségek mutatkoznak az országon belül, ám a statisztika valamilyen szinten torzít a nagyobb vállalatok, a gazdasági központok irányába, a valós eltérés ennél kisebb.

Bíró Blanka

2022. december 17., 10:062022. december 17., 10:06

A romániai nettó átlagfizetés idén ősszel átlépte a 4000 lejt, de az ország legszegényebb és leggazdagabb területei között szembetűnőek a különbségek: a bukaresti átlagbér majdnem kétszerese a Hargita megyei legalacsonyabb nettó átlagfizetésnek, Bukarestben 5243 lej a nettó átlagbér, míg a székelyföldi megyében 2886 lej – irányítja rá a figyelmet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja által elkészített térkép, amely a nettó átlagbérek alakulását veszi górcső alá.

Az adatok szerint Kolozs megyében 4791 lej a nettó átlagbér, Temes megyében 4335 lej. A lista másik végén Hargita megye előtt Teleorman és Vrancea van 2967, illetve 2955 lejjel.

Hirdetés

Az ágazatok között is nagy különbségek vannak: az IT-szektorban több mint négyszer annyit keresnek, mint akik minimálbérért dolgoznak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022 szeptemberében a bruttó átlagkereset 6457 lej volt, 109 lejjel (+1,7 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában, a nettó átlagkereset pedig 4003 lej, 70 lejjel (+1,8 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában.

A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy a listavezetőknél – Bukarestben, Kolozs, illetve Temes megyében – a munkavállalók jelentős része, 57–76 százaléka dolgozik a szolgáltató szektorban, ezen belül sokan a kiemelkedően jól fizető számítástechnikai és telekommunikációs ágazatban.

A legalacsonyabb átlagfizetéssel rendelkező megyékben ezzel szemben a szolgáltatás kevésbé játszik domináns szerepet, az alkalmazottak kevesebb mint 50 százalékát foglalkoztatja, a mezőgazdaság és az ipar viszont nagyobb szerepet játszik, mint a többi megyében.

Az elemzésből az is kiderül, hogy Szilágy (24,5 százalék), Szeben (18,6 százalék) és Brăila megye (18,4 százalék) regisztrálta a legnagyobb bérnövekedést az elmúlt 12 hónapban.

Oda-vissza hatások

„Önmagában aggasztó, hogy elképesztően nagyok a bérkülönbségek az ország különböző megyéi között, ami azt jelzi, hogy Romániában kialakultak az elszívó régiók, ahol jelentősen nagyobbak a fizetések” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Levente közgazdász, a BBTE dékánhelyettese, a gazdasági kutatólaboratórium vezetője (portrénkon). Ugyanakkor arra is rámutatott: a statisztika valamilyen szinten torzít, mert egyrészt csak azokat a vállalatokat méri, amelyek legalább négy főt foglalkoztatnak, ezeken kívül viszont még nagyon sok egyéni vállalkozó, kisebb családi vállalkozás működik, amelyek tulajdonosai egyébként jól élnek, főleg ha valamilyen értékteremtő gazdasági tevékenységet végeznek.

Idézet
Ezért az adatok a nagyobb vállalatok, a gazdasági központok felé torzítanak, a valós eltérés ennél kisebb, tehát az összkép optimistább”

– magyarázta a szakértő.

Szász szerint az is befolyásolja az átlagot, hogy a felfelé kiugró értékek felfelé húzzák, miközben lefelé mutató kiugró értékek nincsenek, hiszen mindenki megkapja legalább a minimálbért. Így például a nagyvállalatok menedzserei Bukarestben, Kolozsváron, a régióközpontokban tömörülnek nagyobb számban, bár nincsenek túl sokan, de a magas fizetésük összességében megemeli az átlagot. A számítás miatt tehát azokban a régiókban, ahol ilyen jellegű munkahelyek nagyobb arányban fordulnak elő, magasabb a nettó átlagbér. A kutatók azt is megvizsgálták, van-e összefüggés az átlagbér és az adott megyében a gazdaság szerkezete között.

Nagy vonalakban az derült ki, hogy ott magasabb az átlag, ahol a munkavállalók nagyobb arányban dolgoznak a szolgáltatásban.

„Ezek a hatások oda-vissza érvényesülnek, ez egyértelműen látszik Kolozs megyében, hiszen Kolozsvár egyetemi központ, ezért oda települtek a multinacionális IT cégek, amelyek alapból nagy fizetéseket biztosítanak, akik ott kapnak magas bért, egyre több szolgáltatást vesznek igénybe minden téren, és ennek van egy gazdasági fejlődést gerjesztő hatása” – összegezte Szász Levente.

Elenyésző növekedés

Az elemzők által vizsgált szeptemberi adatoknál amúgy vannak aktuálisabb adatsorok is, de az októberre vonatkozó statisztika mindössze elenyésző növekedést mutat országos átlagban a vizsgált számokhoz képest. Az Országos Statisztikai Intézet legutolsó tájékoztatása szerint ez év októberében a bruttó átlagkereset 6461 lej volt, mindössze 4 lejjel (+0,1 százalék) magasabb, mint 2022 szeptemberében. A nettó átlagkereset 4008 lej volt, ami 2022 szeptemberéhez képest 5 lejjel (+0,1 százalék) emelkedett. A legmagasabb nettó átlagkereset értékeket az információtechnológiai ágazatban regisztrálták – 9427 lejt, a legalacsonyabbat pedig a vendéglátóiparban – 2238 lejt. Az előző év októberéhez képest a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt, miközben az éves inflációs ráta októberben 15,3 százalékos volt.

korábban írtuk

Meghaladta a 4000 lejt a romániai nettó átlagbér, de van ágazat, amelyben a 16 000 lejt is eléri
Meghaladta a 4000 lejt a romániai nettó átlagbér, de van ágazat, amelyben a 16 000 lejt is eléri

Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak

Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.

Nekihajtott az autóipar a botrányos gépjárműadónak
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag

Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.

Felmegy a pumpa: folyamatosan drágul januárban az üzemanyag
2026. január 23., péntek

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat

Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.

Öt év után eladta magyarországi üzletágát a román futárszolgálat
2026. január 23., péntek

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban

A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.

Nem biztos, hogy megszünteti a gázárplafont a kormány áprilisban
Hirdetés
2026. január 23., péntek

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.

Bolojan: a helyi önkormányzatok nagymértékben függnek a központi forrásoktól
2026. január 22., csütörtök

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére

Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.

Mercosur-megállapodás: Románia felkészületlen a génmódosított és vegyszerezett import ellenőrzésére
2026. január 22., csütörtök

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt

Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.

Megfizettetnék a napelemesekkel az egyensúlyhiányt
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.

Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, de magánszemélyek nem pályázhatnak
2026. január 22., csütörtök

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.

Százával küldi utcára alkalmazottait egy újabb gépkocsialkatrész-gyár
2026. január 22., csütörtök

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson

Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.

A sok drágulás után fordulatot hozhat az ingatlanpiacon 2026, de meredek árcsökkenésre senki se számítson
Hirdetés
Hirdetés