Fotó: Krónika, INS, Facebook/Romanian Economic Monitor
Óriási különbségek érhetők tetten a nettó átlagbér tekintetében Románia megyéi között, a lista élén szereplő Bukarestben szinte kétszeres összeget visznek haza az alkalmazottak a sereghajtó Hargita megyéhez képest. Szász Levente közgazdász a Krónikának leszögezte, önmagában aggasztó, hogy ilyen mérvű különbségek mutatkoznak az országon belül, ám a statisztika valamilyen szinten torzít a nagyobb vállalatok, a gazdasági központok irányába, a valós eltérés ennél kisebb.
2022. december 17., 10:062022. december 17., 10:06
A romániai nettó átlagfizetés idén ősszel átlépte a 4000 lejt, de az ország legszegényebb és leggazdagabb területei között szembetűnőek a különbségek: a bukaresti átlagbér majdnem kétszerese a Hargita megyei legalacsonyabb nettó átlagfizetésnek, Bukarestben 5243 lej a nettó átlagbér, míg a székelyföldi megyében 2886 lej – irányítja rá a figyelmet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja által elkészített térkép, amely a nettó átlagbérek alakulását veszi górcső alá.
Az ágazatok között is nagy különbségek vannak: az IT-szektorban több mint négyszer annyit keresnek, mint akik minimálbérért dolgoznak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022 szeptemberében a bruttó átlagkereset 6457 lej volt, 109 lejjel (+1,7 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában, a nettó átlagkereset pedig 4003 lej, 70 lejjel (+1,8 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy a listavezetőknél – Bukarestben, Kolozs, illetve Temes megyében – a munkavállalók jelentős része, 57–76 százaléka dolgozik a szolgáltató szektorban, ezen belül sokan a kiemelkedően jól fizető számítástechnikai és telekommunikációs ágazatban.
Az elemzésből az is kiderül, hogy Szilágy (24,5 százalék), Szeben (18,6 százalék) és Brăila megye (18,4 százalék) regisztrálta a legnagyobb bérnövekedést az elmúlt 12 hónapban.
„Önmagában aggasztó, hogy elképesztően nagyok a bérkülönbségek az ország különböző megyéi között, ami azt jelzi, hogy Romániában kialakultak az elszívó régiók, ahol jelentősen nagyobbak a fizetések” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Levente közgazdász, a BBTE dékánhelyettese, a gazdasági kutatólaboratórium vezetője (portrénkon). Ugyanakkor arra is rámutatott: a statisztika valamilyen szinten torzít, mert egyrészt csak azokat a vállalatokat méri, amelyek legalább négy főt foglalkoztatnak, ezeken kívül viszont még nagyon sok egyéni vállalkozó, kisebb családi vállalkozás működik, amelyek tulajdonosai egyébként jól élnek, főleg ha valamilyen értékteremtő gazdasági tevékenységet végeznek.
– magyarázta a szakértő.
Szász szerint az is befolyásolja az átlagot, hogy a felfelé kiugró értékek felfelé húzzák, miközben lefelé mutató kiugró értékek nincsenek, hiszen mindenki megkapja legalább a minimálbért. Így például a nagyvállalatok menedzserei Bukarestben, Kolozsváron, a régióközpontokban tömörülnek nagyobb számban, bár nincsenek túl sokan, de a magas fizetésük összességében megemeli az átlagot. A számítás miatt tehát azokban a régiókban, ahol ilyen jellegű munkahelyek nagyobb arányban fordulnak elő, magasabb a nettó átlagbér. A kutatók azt is megvizsgálták, van-e összefüggés az átlagbér és az adott megyében a gazdaság szerkezete között.
„Ezek a hatások oda-vissza érvényesülnek, ez egyértelműen látszik Kolozs megyében, hiszen Kolozsvár egyetemi központ, ezért oda települtek a multinacionális IT cégek, amelyek alapból nagy fizetéseket biztosítanak, akik ott kapnak magas bért, egyre több szolgáltatást vesznek igénybe minden téren, és ennek van egy gazdasági fejlődést gerjesztő hatása” – összegezte Szász Levente.
Az elemzők által vizsgált szeptemberi adatoknál amúgy vannak aktuálisabb adatsorok is, de az októberre vonatkozó statisztika mindössze elenyésző növekedést mutat országos átlagban a vizsgált számokhoz képest. Az Országos Statisztikai Intézet legutolsó tájékoztatása szerint ez év októberében a bruttó átlagkereset 6461 lej volt, mindössze 4 lejjel (+0,1 százalék) magasabb, mint 2022 szeptemberében. A nettó átlagkereset 4008 lej volt, ami 2022 szeptemberéhez képest 5 lejjel (+0,1 százalék) emelkedett. A legmagasabb nettó átlagkereset értékeket az információtechnológiai ágazatban regisztrálták – 9427 lejt, a legalacsonyabbat pedig a vendéglátóiparban – 2238 lejt. Az előző év októberéhez képest a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt, miközben az éves inflációs ráta októberben 15,3 százalékos volt.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás