Fotó: Krónika, INS, Facebook/Romanian Economic Monitor
Óriási különbségek érhetők tetten a nettó átlagbér tekintetében Románia megyéi között, a lista élén szereplő Bukarestben szinte kétszeres összeget visznek haza az alkalmazottak a sereghajtó Hargita megyéhez képest. Szász Levente közgazdász a Krónikának leszögezte, önmagában aggasztó, hogy ilyen mérvű különbségek mutatkoznak az országon belül, ám a statisztika valamilyen szinten torzít a nagyobb vállalatok, a gazdasági központok irányába, a valós eltérés ennél kisebb.
2022. december 17., 10:062022. december 17., 10:06
A romániai nettó átlagfizetés idén ősszel átlépte a 4000 lejt, de az ország legszegényebb és leggazdagabb területei között szembetűnőek a különbségek: a bukaresti átlagbér majdnem kétszerese a Hargita megyei legalacsonyabb nettó átlagfizetésnek, Bukarestben 5243 lej a nettó átlagbér, míg a székelyföldi megyében 2886 lej – irányítja rá a figyelmet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja által elkészített térkép, amely a nettó átlagbérek alakulását veszi górcső alá.
Az ágazatok között is nagy különbségek vannak: az IT-szektorban több mint négyszer annyit keresnek, mint akik minimálbérért dolgoznak. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2022 szeptemberében a bruttó átlagkereset 6457 lej volt, 109 lejjel (+1,7 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában, a nettó átlagkereset pedig 4003 lej, 70 lejjel (+1,8 százalék) magasabb, mint 2022 augusztusában.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy a listavezetőknél – Bukarestben, Kolozs, illetve Temes megyében – a munkavállalók jelentős része, 57–76 százaléka dolgozik a szolgáltató szektorban, ezen belül sokan a kiemelkedően jól fizető számítástechnikai és telekommunikációs ágazatban.
Az elemzésből az is kiderül, hogy Szilágy (24,5 százalék), Szeben (18,6 százalék) és Brăila megye (18,4 százalék) regisztrálta a legnagyobb bérnövekedést az elmúlt 12 hónapban.
„Önmagában aggasztó, hogy elképesztően nagyok a bérkülönbségek az ország különböző megyéi között, ami azt jelzi, hogy Romániában kialakultak az elszívó régiók, ahol jelentősen nagyobbak a fizetések” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Szász Levente közgazdász, a BBTE dékánhelyettese, a gazdasági kutatólaboratórium vezetője (portrénkon). Ugyanakkor arra is rámutatott: a statisztika valamilyen szinten torzít, mert egyrészt csak azokat a vállalatokat méri, amelyek legalább négy főt foglalkoztatnak, ezeken kívül viszont még nagyon sok egyéni vállalkozó, kisebb családi vállalkozás működik, amelyek tulajdonosai egyébként jól élnek, főleg ha valamilyen értékteremtő gazdasági tevékenységet végeznek.
– magyarázta a szakértő.
Szász szerint az is befolyásolja az átlagot, hogy a felfelé kiugró értékek felfelé húzzák, miközben lefelé mutató kiugró értékek nincsenek, hiszen mindenki megkapja legalább a minimálbért. Így például a nagyvállalatok menedzserei Bukarestben, Kolozsváron, a régióközpontokban tömörülnek nagyobb számban, bár nincsenek túl sokan, de a magas fizetésük összességében megemeli az átlagot. A számítás miatt tehát azokban a régiókban, ahol ilyen jellegű munkahelyek nagyobb arányban fordulnak elő, magasabb a nettó átlagbér. A kutatók azt is megvizsgálták, van-e összefüggés az átlagbér és az adott megyében a gazdaság szerkezete között.
„Ezek a hatások oda-vissza érvényesülnek, ez egyértelműen látszik Kolozs megyében, hiszen Kolozsvár egyetemi központ, ezért oda települtek a multinacionális IT cégek, amelyek alapból nagy fizetéseket biztosítanak, akik ott kapnak magas bért, egyre több szolgáltatást vesznek igénybe minden téren, és ennek van egy gazdasági fejlődést gerjesztő hatása” – összegezte Szász Levente.
Az elemzők által vizsgált szeptemberi adatoknál amúgy vannak aktuálisabb adatsorok is, de az októberre vonatkozó statisztika mindössze elenyésző növekedést mutat országos átlagban a vizsgált számokhoz képest. Az Országos Statisztikai Intézet legutolsó tájékoztatása szerint ez év októberében a bruttó átlagkereset 6461 lej volt, mindössze 4 lejjel (+0,1 százalék) magasabb, mint 2022 szeptemberében. A nettó átlagkereset 4008 lej volt, ami 2022 szeptemberéhez képest 5 lejjel (+0,1 százalék) emelkedett. A legmagasabb nettó átlagkereset értékeket az információtechnológiai ágazatban regisztrálták – 9427 lejt, a legalacsonyabbat pedig a vendéglátóiparban – 2238 lejt. Az előző év októberéhez képest a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal nőtt, miközben az éves inflációs ráta októberben 15,3 százalékos volt.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok
5 hozzászólás