
Még a séfeket se fizetik meg eléggé. A szakember szerint egy mesterszakácsnak nagyobb fizetése kellene hogy legyen, mint egy menedzsernek
Fotó: Veres Nándor
Jó ötlet, de akár visszafele is elsülhet a minimálbér adómentessé tétele a vendéglátó és szállásadó ágazatban a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint. Például Kolozsváron amúgy sem nagyon jellemző már, hogy minimálbéren tartsák az alkalmazottakat, sok helyen viszont továbbra sem fizetik meg például a pincéreket, szakácsokat, így nagy a fluktuáció.
Adómentessé teheti a bukaresti kormány a koronavírus-világjárvány által egyik leginkább érintett HoReCa-ágazat számára a minimálbért – Claudiu Năsui gazdasági miniszter bejelentése szerint már zajlik az egyeztetés a kormánykoalícióban arról, hogy mely gazdasági szektor számára biztosítsák ezt a kedvezményt. Mint a Prima Tv gazdasági műsorában a tárcavezető elmondta,
Hangsúlyozta, az intézkedésről a koalícióban hoznak döntést.
„Amennyiben a HoReCa-ágazatban vezetjük be, az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása kisebb lesz, mint a szektor számára az idei év folyamán nyújtott állami támogatás” – fogalmazott a gazdasági miniszter, aki szerint amúgy az adómentesség kihatással lenne arra is, hogy a vendéglátásban igen alacsonyak a fizetések, illetve sokakat foglalkoztatnak a fekete vagy a szürke zónában.
Mint ismeretes, a minimálbér adómentessé tétele szerepel a parlament által elfogadott kormányprogramban, arról azonban, hogy mely ágazatban vezetik be az intézkedést, még nem döntöttek a koalíciót alkotó pártok.

Egy kedden közzétett felmérés szerint mintegy húsz százalékkal nőttek idén a bérek 2019-hez képest a bérek a szálloda-, étterem- és kávéház-működtető ágazatban (HoReCa).
„A minimálbér adómentesítését a koalíciós pártok vállalták a kormányprogramban” – húzta alá a Krónika megkeresésére Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, szóvivője is.
– mondta a politikus. Hozzátette, ezt a kormányprogramban vállalták, ez mindhárom kormányzó párt által támogatott rendelkezés, és ezt kell érvényesítenie a gazdasági miniszternek.
Jó lépésnek tartja az ágazatban a minimálbér adómentesítését László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke, aki lapunknak elmondta, a turisztikai szektorban, a vendéglátásban rengetegen dolgoznak, sokan minimálbéren, és ha nem kell ezután befizetni az adót, nagyobb összeget kapnak kézbe az alkalmazottak. Azt viszont nem tartja jó döntésnek, hogy
„Általában a jövedelembe beleszámolják az esetleges borravalót, ami egyelőre nincs megadózva. Ez nem egy jó döntés, hiszen a jó szakemberek hatalmas fluktuációját eredményezi, a külföldi munka lehetősége megnövelte a keresetet, és sokan élnek ezzel a lehetőséggel. Másrészt azért is alulfizetettek az ágazatban dolgozók, mert a javadalmazáskor figyelembe kellene venni, hogy teljesen más munkaütemet diktál az ágazat, mint egy megszokott munkahely: hétvégeken, ünnepnapokon, és estig, vagy éppen éjszaka is kell dolgozni” – részletezte a szakember.

Összetett oka vannak, hogy a vártnál sokkal kevesebben igényelték az állami támogatást a járvány miatt leginkább bajba került HoReCa-ágazat képviselői közül – értékeltek a Krónika által megkérdezett szakértők.
Példaként azt hozta fel, hogy egy mesterszakácsnak nagyobb fizetése kellene hogy legyen, mint egy menedzsernek. „Az a vállalkozó, aki ezt belátja, csodákat tud művelni, normálisan működik a cége,
– hangsúlyozta a turisztikai klaszter elnöke.
Kolozsváron eközben kevés alkalmazottat foglalkoztatnak minimálbéren az ágazatban – mutatott rá megkeresésünkre Kovács Zsolt, a Mikó étterem tulajdonosa. Kifejtette, az adómentesítés mindenképpen jó lenne, de a kincses városban kevesen profitálhatnak ebből a kedvezményből.
„Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy ha a minimálbér után az ágazatban nem kell adót fizetni, sokan leviszik erre a szintre a béreket, hogy élhessenek a kedvezménnyel. Ez esetben a kormány szándékával ellentétben tulajdonképpen a csalást, a szürke munkát ösztönzik” – irányította rá a figyelmet a vállalkozó.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!