Nekünk kis erőfeszítés, nekik nagy segítség. Adólejeinkre várnak a civil és vallási szervezetek
Fotó: Pixabay
Bár már évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a romániai munkavállalók a befizetett jövedelemadójuk egy része felett rendelkezzenek, még mindig igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább az államkasszában hagyják a felajánlható összegeket. Idén május 25-éig lehet rendelkezni a jövedelemadó 3,5 százalékával, számos szervezet várja a felajánlásokat.
2021. május 17., 07:512021. május 17., 07:51
2021. május 17., 13:022021. május 17., 13:02
Május 25-ig ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk 3,5 százalékát civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak ösztöndíjként, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az államkasszában hagyja a jótékony célokra felajánlható összeget.
Az űrlapot a személyes adatainkkal kell kitölteni, majd következik a kedvezményezett szervezet, alapítvány adószáma, bankszámlaszáma és a hivatalos megnevezése. Ezek az információk a kiszemelt civil szervezet honlapján, Facebook-oldalán megtalálhatók. A kitöltött nyomtatványt postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményként lehet beküldeni az adóhivatalnak, vagy személyesen be lehet nyújtani a területi kirendeltségeknél, aki pedig rendelkezik elektronikus aláírással online is beküldheti az adóhivatalnak.
Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány alatt igényelt állami támogatásokból származó jövedelem után adózni kell ugyan, de ebből nem lehet felajánlani a 3,5 százalékot, tehát ha egy alkalmazott kényszerszabadságon volt, arra az időszakra kapott fizetéséből nem irányítanak át pénzt a civil szervezeteknek.
Az előző évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
Ez azt jelenti, hogy akár hétszer akkora összeget ajánlhattak volna fel az adófizetők, hogy segítsék a civilek tevékenységét, ám nem tették meg, így nagy összeg maradt az államnál.
Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly összesen 24,3 milliárd lej személyi jövedelemadót fizettek be, ebből 153,3 millió lejt irányítottak át a civil szférának, ami kevéssel több, mint 0,6 százalék. Az idei költségvetési törvényben 26,1 milliárd lejnyi személyi jövedelemadóra számítanak, és a korábbi évek felajánlási kedvére alapozva, úgy becsülték meg, hogy 160 millió lejt kell majd átirányítani a civil szférának, ami szintén hozzávetőleg 0,6 százalék.
– állapította meg az RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: a civil szféra nehezen valósít meg saját jövedelmet, amiből fenntartsa a tevékenységet, megszervezze a programokat, a világjárvány idején ez még több akadályba ütközik. Általában az önkormányzatok valamilyen pályázati rendszerben igyekeznek támogatni a civileket.
A szakpolitikus egyúttal arról is beszámolt, hogy jelenleg egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a cégek szponzorálási lehetőséget könnyítené meg olyan módon, hogy akárcsak a magánszemélyek, irányíthassák át a már befizetett adójuk egy részét a civileknek. Jelenleg ez úgy működik, hogy a vállalkozó támogatja egy összeggel az egyesületet, alapítványt, majd annak értékét leírhatják az adójukból.
„A magánszemélyek sem élnek mind a lehetőséggel, hogy átirányítsák az adójukat a civil szférának, ám szerintem esetükben még mindig jobb az arány, mint a cégeknél a szponzorációs alap kihasználtsága” – irányította rá a figyelmünket Miklós Zoltán. A honatya abban bízik, hogy ha törvénymódosítással megváltoztatják a szponzorációs alap hozzáférését, már jövő évtől ugyanígy átirányíthatják a profitadó egy részét a civil szervezeteknek, ezzel is segítve a működésüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás