Lélegzetvételhez jutnának. Jól jönne a készruhagyártó ágazatnak az adómentesség
Fotó: Barabás Ákos
Nem hogy eltörölné az IT-szektorban biztosított adókedvezményeket Eugen Teodorovici pénzügyminiszter: saját elmondása szerint éppen azon gondolkozik, hogy kiterjessze azokat a gazdaság más ágazataira is.
Jó intézkedés az IT-szektorban nyújtott adómentesség Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint, éppen ezért azon gondolkodik, hogy kiterjessze azt a gazdaság más ágazataira is. A tárcavezető legújabb elképzeléseiről annak apropóján beszélt, hogy a hét végén Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke felvetette, hogy minden jövedelmet adókötelessé kell tenni, szerinte ugyanis nem normális, hogy éppen a legnagyobb fizetéseket nyújtó IT-szektor élvez jövedelemadó-mentességet.
Nem tetszik Ludovic Orban liberális pártelnöknek, hogy az IT-szektorban dolgozóknak nem kell jövedelemadót fizetniük. A szakma szerint viszont programozók nélkül maradna az ország, ha megszűnne a kedvezmény, Románia ugyanis csak így lehet versenyképes.
„Úgy gondolom, hogy erről olyan emberek beszélnek, akik nem értik ezt a gazdasági jelenséget. Nagyon jó intézkedés volt. Miután éveken át ösztönöztük őket, az információs technológia jelentős hányadát teszi ki a bruttó hazai terméknek” – fogalmazott Teodorovici.
Beszélt egyúttal arról is, hogy több olyan ágazat – köztük a készruhagyártás és a feldolgozó ágazat – munkáltatóival is egyeztetett, ahol szerinte
„Romániában hagyományuk van ezeknek az ágazatoknak. Láthattuk, hogy ezek az intézkedések nagyon jó eredményt hoztak, és akkor azt hiszem, ez a helyes hozzáállás” – szögezte le a pénzügyminiszter.
„Hosszú távú elképzelésre lenne szükség, el kellene dönteni, hogy milyen iparágak jelentik a hosszú távú fejlődés zálogát az ország számára, és azokat megkülönböztetett módon támogatni” – fogalmazta meg megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit Teodorovici legújabb bejelentései kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta,
„Nem az éppen hatalmon levő kormánynak, pártnak kellene döntenie ezekről a hosszú távú stratégiákról, hiszen a kormányok változnak. A hatalmon levő párt kitalál valamit, majd jön a következő, és azt mondja, ez nem jó irány, és másként dönt. Az ország vízióját széleskörű konzultáció után közösen kell eldönteni, majd közösen betartani, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. Romániában viszont hiányzik a vízió, a folytonosság” – fejtette ki a gazdasági szakember.
Édler meglátása szerint a stratégiába azt kellene belefoglalni, hogy milyen legyen az ország tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva, meg kellene határozni azokat az iparágakat, amelyekbe ha most befektet az állam, hosszú távon meghozzák az elvárt eredményt, és ezeket kellene a továbbiakban segíteni, hogy megmaradjanak az országban, és tovább fejlődjenek. Édler szerint a számítástechnikát jó döntés volt adókedvezményekkel támogatni, látszanak az eredmények, ezzel Románia felkerült az ágazat térképére.
– fogalmazott a kamara elnöke, aki szerint a készruhaipar jelenleg nagyon sok alkalmazottat foglalkoztat, de mivel kevés hozzáadott értéket termel, nem biztos, hogy éppen ezt az ágazatot kell kiemelten segíteni. „Ennek a meghatározására széles körű konzultációra lenne szükség. Szét kell nézni a világban, levonni a következtetéseket, és annak alapján dönteni. Nem vaktában osztogatni a kedvezményeket” – emelte ki újfent Édler András.
A készruhagyártásban minden állami segítség jól jön, hiszen egyre nehezebb helyzetben van az iparág – reagált a felvetésre Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana készruhagyár tulajdonos-igazgatója. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, ha az ágazatban az alkalmazottaknak nem kellene jövedelmi adót fizetniük a bérük után, akkor több pénzt vihetnének haza, s ez javítana a helyzetükön. Rámutatott ugyanis:
Dobra László elmondta, a lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgozó gyáraknál az összköltség több mint 85 százalékát teszi ki a bérköltség, ezért általában minimálbért tudnak biztosítani az alkalmazottaiknak. „A kormány évente 9–10 százalékkal emeli a minimálbért, ellenben mi örülünk, ha a megrendelőiktől évente 1–2 százalékos emelést ki tudunk alkudni. Ilyen körülmények között lassan eljutunk oda, hogy az olló szárai összezárulnak, és kénytelenek leszünk becsukni a kapukat” – fogalmazott a vállalkozó, aki szerint ha a kormány kiterjesztené az ágazatra az adókedvezményeket, az lélegzetvételhez juttatná az iparágat.
Enyhén nőtt a munkanélküliség
Idén áprilisban a naptárhatástól megtisztított munkanélküliségi ráta 4 százalékos volt, ami 0,1 százalékpontos növekedést jelent az előző hónapban regisztrált 3,9 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az állástalanok (15–74 év) számát az idei év negyedik hónapjára 354 000 főre becsülik, ami növekedést jelent a márciusi 347 ezerhez képest, ám csökkenést mutat az előző év azonos időszakában regisztrált 395 ezer főhöz mérten. Nemek közötti bontásban a férfiak körében 0,8 százalékponttal magasabb volt az állástalanok aránya: a nőknél 3,5 százalékos, a férfiaknál pedig 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A felnőtt lakosság (25–74 év) körében áprilisban 3,1 százalékon állt a mutató – a férfiaknál 3,5 százalék, a nőknél 2,7 százalék. A 25–74 éves állástalanok teszik ki a romániai munkanélküliek 73,7 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!