Lélegzetvételhez jutnának. Jól jönne a készruhagyártó ágazatnak az adómentesség
Fotó: Barabás Ákos
Nem hogy eltörölné az IT-szektorban biztosított adókedvezményeket Eugen Teodorovici pénzügyminiszter: saját elmondása szerint éppen azon gondolkozik, hogy kiterjessze azokat a gazdaság más ágazataira is.
Jó intézkedés az IT-szektorban nyújtott adómentesség Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint, éppen ezért azon gondolkodik, hogy kiterjessze azt a gazdaság más ágazataira is. A tárcavezető legújabb elképzeléseiről annak apropóján beszélt, hogy a hét végén Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke felvetette, hogy minden jövedelmet adókötelessé kell tenni, szerinte ugyanis nem normális, hogy éppen a legnagyobb fizetéseket nyújtó IT-szektor élvez jövedelemadó-mentességet.
Nem tetszik Ludovic Orban liberális pártelnöknek, hogy az IT-szektorban dolgozóknak nem kell jövedelemadót fizetniük. A szakma szerint viszont programozók nélkül maradna az ország, ha megszűnne a kedvezmény, Románia ugyanis csak így lehet versenyképes.
„Úgy gondolom, hogy erről olyan emberek beszélnek, akik nem értik ezt a gazdasági jelenséget. Nagyon jó intézkedés volt. Miután éveken át ösztönöztük őket, az információs technológia jelentős hányadát teszi ki a bruttó hazai terméknek” – fogalmazott Teodorovici.
Beszélt egyúttal arról is, hogy több olyan ágazat – köztük a készruhagyártás és a feldolgozó ágazat – munkáltatóival is egyeztetett, ahol szerinte
„Romániában hagyományuk van ezeknek az ágazatoknak. Láthattuk, hogy ezek az intézkedések nagyon jó eredményt hoztak, és akkor azt hiszem, ez a helyes hozzáállás” – szögezte le a pénzügyminiszter.
„Hosszú távú elképzelésre lenne szükség, el kellene dönteni, hogy milyen iparágak jelentik a hosszú távú fejlődés zálogát az ország számára, és azokat megkülönböztetett módon támogatni” – fogalmazta meg megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit Teodorovici legújabb bejelentései kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta,
„Nem az éppen hatalmon levő kormánynak, pártnak kellene döntenie ezekről a hosszú távú stratégiákról, hiszen a kormányok változnak. A hatalmon levő párt kitalál valamit, majd jön a következő, és azt mondja, ez nem jó irány, és másként dönt. Az ország vízióját széleskörű konzultáció után közösen kell eldönteni, majd közösen betartani, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. Romániában viszont hiányzik a vízió, a folytonosság” – fejtette ki a gazdasági szakember.
Édler meglátása szerint a stratégiába azt kellene belefoglalni, hogy milyen legyen az ország tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva, meg kellene határozni azokat az iparágakat, amelyekbe ha most befektet az állam, hosszú távon meghozzák az elvárt eredményt, és ezeket kellene a továbbiakban segíteni, hogy megmaradjanak az országban, és tovább fejlődjenek. Édler szerint a számítástechnikát jó döntés volt adókedvezményekkel támogatni, látszanak az eredmények, ezzel Románia felkerült az ágazat térképére.
– fogalmazott a kamara elnöke, aki szerint a készruhaipar jelenleg nagyon sok alkalmazottat foglalkoztat, de mivel kevés hozzáadott értéket termel, nem biztos, hogy éppen ezt az ágazatot kell kiemelten segíteni. „Ennek a meghatározására széles körű konzultációra lenne szükség. Szét kell nézni a világban, levonni a következtetéseket, és annak alapján dönteni. Nem vaktában osztogatni a kedvezményeket” – emelte ki újfent Édler András.
A készruhagyártásban minden állami segítség jól jön, hiszen egyre nehezebb helyzetben van az iparág – reagált a felvetésre Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana készruhagyár tulajdonos-igazgatója. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, ha az ágazatban az alkalmazottaknak nem kellene jövedelmi adót fizetniük a bérük után, akkor több pénzt vihetnének haza, s ez javítana a helyzetükön. Rámutatott ugyanis:
Dobra László elmondta, a lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgozó gyáraknál az összköltség több mint 85 százalékát teszi ki a bérköltség, ezért általában minimálbért tudnak biztosítani az alkalmazottaiknak. „A kormány évente 9–10 százalékkal emeli a minimálbért, ellenben mi örülünk, ha a megrendelőiktől évente 1–2 százalékos emelést ki tudunk alkudni. Ilyen körülmények között lassan eljutunk oda, hogy az olló szárai összezárulnak, és kénytelenek leszünk becsukni a kapukat” – fogalmazott a vállalkozó, aki szerint ha a kormány kiterjesztené az ágazatra az adókedvezményeket, az lélegzetvételhez juttatná az iparágat.
Enyhén nőtt a munkanélküliség
Idén áprilisban a naptárhatástól megtisztított munkanélküliségi ráta 4 százalékos volt, ami 0,1 százalékpontos növekedést jelent az előző hónapban regisztrált 3,9 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az állástalanok (15–74 év) számát az idei év negyedik hónapjára 354 000 főre becsülik, ami növekedést jelent a márciusi 347 ezerhez képest, ám csökkenést mutat az előző év azonos időszakában regisztrált 395 ezer főhöz mérten. Nemek közötti bontásban a férfiak körében 0,8 százalékponttal magasabb volt az állástalanok aránya: a nőknél 3,5 százalékos, a férfiaknál pedig 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A felnőtt lakosság (25–74 év) körében áprilisban 3,1 százalékon állt a mutató – a férfiaknál 3,5 százalék, a nőknél 2,7 százalék. A 25–74 éves állástalanok teszik ki a romániai munkanélküliek 73,7 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!