Fotó: Mediafax
2009. május 14., 10:252009. május 14., 10:25
A Román Nemzeti Bank (BNR) és a Romániai Bankok Egyesülete (ARB) által 1991-ben létrehozott intézmény vezetői a gazdasági-pénzügyi élet gyökeres átalakításában látják a kilábalási esélyeket. Mind Rareş, mind tanácsadója, Vasile Secăreş több ízben is hangsúlyozták: sem a bankok, sem a vállalkozások nem maradhatnak életképesek, ha nem próbálnak alkalmazkodni a szomorú, de valós helyzethez.
Az IBR pénzügyi szakemberei szerint örvendetes, hogy a mintegy hetvenezer alkalmazottat foglalkoztató hazai bankrendszer rendkívül stabil, azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy nem viselhet meg a válság. „Mostantól a bankár fogalom teljesen átalakul. A szakmabelieknek kötelező módon új dolgokat kell elsajátítaniuk, és viselkedésük is meg kell, hogy változzon. Míg tegnap még hiteleket kínáltak a banktisztviselők, ma már betétek után szaladnak. De a kliensek csalogatása érdekében emelt magas kamatlábak is megbosszulhatják magukat” – szögezte le Petru Rareş. Az IBR elnöke nevetségesnek és károsnak nevezte azt a nemrég zárult korszakot, amikor a legtöbb pénzintézmény akár egy személyazonossági felmutatására is kész volt hitelt nyújtani.
A hitelintézmények és klienseik közötti kapcsolatról szólva Petru Rareş úgy vélekedett, a banktisztviselőknek kötelező módon retorikát kell váltaniuk. Példaként megemlítette: mostanság egyetlen bank sem engedheti meg magának azt a könnyelműséget, hogy mindössze elektronikus postán tartsa a kapcsolatot ügyfelével. „A klienssel gyakrabban kell elbeszélgetni, és kedvesnek kell lenni hozzá. Ugyanakkor szükséges állandóan tájékoztatni az újabb és újabb termékek bevezetéséről” – hangsúlyozta a Román Bankintézet vezetője. Egyébként, tette hozzá, a jegybank felkérésére az IBR állandó továbbképzőket szervez a kereskedelmi bankok vezetői és tisztviselői számára.
„A válságból nem lehet intuíciók segítségével kilábalni. Komoly stratégiákat kell kidolgozni és felépíteni” – figyelmeztetett Vasile Secăreş. A gazdasági és politikai szakember megítélésében azokra a vállalkozásokra, melyek nem igazítják üzleti terveiket az új helyzethez, irgalmatlan idők várnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: bár a válság véget vetett az esztelen fogyasztásnak, csupán megszorításokkal, bankhitelek megvonásával vagy túlzott takarékoskodással lehetetlen lesz kilábalni a krízisből. A pánikhangulat sem használ a helyzetnek, értékelte. „Ha nem figyelünk oda, a pánikhangulat gerjesztésével idézzük elő az igazi válságot” – jegyezte meg a bankszakember.
Arra a kérdésre, hogy meddig húzódhat el a jelenlegi helyzet, egyik szakember sem tudott választ adni. „Saccolni lehet, de pontos választ adni nem. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a válságok nyolc-kilenc évig tartanak, de ma senki nem tudná megmondani, a jelenlegi krízis mikor ér véget” – adott hangot véleményének Rareş. Majd megjegyezte: bármilyen fellendülés is következne, sem a pénzügyi, sem a gazdasági világ életében „a régi idők már soha nem térnek vissza”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok