
Fotó: Mediafax
2009. május 14., 10:252009. május 14., 10:25
A Román Nemzeti Bank (BNR) és a Romániai Bankok Egyesülete (ARB) által 1991-ben létrehozott intézmény vezetői a gazdasági-pénzügyi élet gyökeres átalakításában látják a kilábalási esélyeket. Mind Rareş, mind tanácsadója, Vasile Secăreş több ízben is hangsúlyozták: sem a bankok, sem a vállalkozások nem maradhatnak életképesek, ha nem próbálnak alkalmazkodni a szomorú, de valós helyzethez.
Az IBR pénzügyi szakemberei szerint örvendetes, hogy a mintegy hetvenezer alkalmazottat foglalkoztató hazai bankrendszer rendkívül stabil, azonban ez még korántsem jelenti azt, hogy nem viselhet meg a válság. „Mostantól a bankár fogalom teljesen átalakul. A szakmabelieknek kötelező módon új dolgokat kell elsajátítaniuk, és viselkedésük is meg kell, hogy változzon. Míg tegnap még hiteleket kínáltak a banktisztviselők, ma már betétek után szaladnak. De a kliensek csalogatása érdekében emelt magas kamatlábak is megbosszulhatják magukat” – szögezte le Petru Rareş. Az IBR elnöke nevetségesnek és károsnak nevezte azt a nemrég zárult korszakot, amikor a legtöbb pénzintézmény akár egy személyazonossági felmutatására is kész volt hitelt nyújtani.
A hitelintézmények és klienseik közötti kapcsolatról szólva Petru Rareş úgy vélekedett, a banktisztviselőknek kötelező módon retorikát kell váltaniuk. Példaként megemlítette: mostanság egyetlen bank sem engedheti meg magának azt a könnyelműséget, hogy mindössze elektronikus postán tartsa a kapcsolatot ügyfelével. „A klienssel gyakrabban kell elbeszélgetni, és kedvesnek kell lenni hozzá. Ugyanakkor szükséges állandóan tájékoztatni az újabb és újabb termékek bevezetéséről” – hangsúlyozta a Román Bankintézet vezetője. Egyébként, tette hozzá, a jegybank felkérésére az IBR állandó továbbképzőket szervez a kereskedelmi bankok vezetői és tisztviselői számára.
„A válságból nem lehet intuíciók segítségével kilábalni. Komoly stratégiákat kell kidolgozni és felépíteni” – figyelmeztetett Vasile Secăreş. A gazdasági és politikai szakember megítélésében azokra a vállalkozásokra, melyek nem igazítják üzleti terveiket az új helyzethez, irgalmatlan idők várnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: bár a válság véget vetett az esztelen fogyasztásnak, csupán megszorításokkal, bankhitelek megvonásával vagy túlzott takarékoskodással lehetetlen lesz kilábalni a krízisből. A pánikhangulat sem használ a helyzetnek, értékelte. „Ha nem figyelünk oda, a pánikhangulat gerjesztésével idézzük elő az igazi válságot” – jegyezte meg a bankszakember.
Arra a kérdésre, hogy meddig húzódhat el a jelenlegi helyzet, egyik szakember sem tudott választ adni. „Saccolni lehet, de pontos választ adni nem. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a válságok nyolc-kilenc évig tartanak, de ma senki nem tudná megmondani, a jelenlegi krízis mikor ér véget” – adott hangot véleményének Rareş. Majd megjegyezte: bármilyen fellendülés is következne, sem a pénzügyi, sem a gazdasági világ életében „a régi idők már soha nem térnek vissza”.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.