Ezekben a vendéglátó-ipari egységekben mindig a tehetősebbek, főként az üzleti szféra képviselői szálltak meg, akik viszont – mióta vállalatuk is megérezte a válság negatív hatásait – kevesebbet utaznak, és kevesebb konferenciát, illetve tréninget szerveznek. Akad olyan hoteltulajdonos, aki árai csökkentésével próbál vendégeket becsalogatni, és már extra csomagokat is kínál kedvezményesen. Azt azonban, hogy meddig tart még a válság, és mikorra várható fellendülés, senki nem meri, nem tudja megjósolni. A gazdasági szakértők becslései pedig nem túl kecsegtetőek, év végére is 25–30 százalékos visszaeséssel számolnak. A szakemberek úgy látják, főként azok a szállodák sínylik meg a válságos hónapokat, amelyek eddig az üzleti turizmusból éltek, ezek pedig a legfelkapottabb, sok csillagos létesítmények.
| 50 százalék alá esett vissza a foglaltatások szintje a legtöbb bukaresti hotelben – mutatott rá az Antena3 hírcsatorna napokban sugárzott beszámolója. Mint kiderült, hogy elejét vegyék a még rosszabb pénzügyi mutatóknak, sok helyütt csökkentették az árakat, bocsátottak el alkalmazottakat, vagy éppen lezárták a szobák egy részét. A hírcsatorna újságírói által megkérdezett szállodatulajdonosok is egyértelműen a gazdasági válsággal indokolják helyzetüket, mondván, számottevően csökkent a náluk megszálló üzletemberek száma. |
A szakértők által jósoltaknak megfelel a kolozsvári négycsillagos Agape Szálloda első félévi mérlege is. „Kolozsvárra mindig az üzleti turizmus volt jellemzőbb, szemben a kirándulásokkal. Most azonban a válság miatt az üzletemberek jóval kevesebbet utaznak” – árulta el a Krónikának Kovács Zsolt, az Agape vezérigazgatója. Mint elmondta, az előző években a vendégkör 60 százalékát tett ki a biznisz szegmens, 25 százalékban fogadtak turistacsoportokat, és 15 százalékot tett ki azok aránya, akik nem foglalással, hanem úgymond az utcáról csöppentek be a vendéglátó-ipari egységbe. Az idei első fél évben azonban valamenynyi szegmensben visszaesést kellett tapasztalniuk.
A leginkább az itt megszálló üzletemberek száma csappant meg, Kovács szerint 25–30 százalékos visszaesésről lehet beszélni. A turistacsoportok esetében valamivel alacsonyabb mértékű, mintegy 15 százalékos a visszaesés. Hogy nem hatott ki az Agapéra még ennél is nagyobb mértékben a válság, részben azzal magyarázható, hogy áraikat a 2006-os szinten tartották, míg a visszatérő vendégek, a régi ügyfélnek számító utazási irodák közvetítésével érkezők akár 15–20 százalékos árengedményt is kaphatnak.
Mint Kovács Zsolt elmondta, egyelőre nem akarják áraikat a konkurencia alá vinni, ám amelyik pillanatban úgy ítélik meg, hogy a piac ezt kívánja, készek olcsóbban kínálni szolgáltatásaikat. A jövőt illetően azonban a szállodaigazgató derűlátó, úgy ítéli meg, akár már jövő tavaszra, a nyár elejére fellendülés várható. „A pénz nem tűnt el a piacról, csak nem forog. Az emberek ülnek a pénzükön, nem merik azt befektetni, és az utazásokról is lemondanak, vagy olcsóbb helyeket választanak. De jövőre csak beindul a pénzforgás, ismét megnövekszik a vendégek száma” – fogalmazott Kovács Zsolt.
Felére csökkent a nagyváradi Fekete Sas Szállóban szervezett konferenciák száma a válság beállta óta – mondta el a Krónika megkeresésére Alina Mazere értékesítési referens. A város történelmi központjának legimpozánsabb épületében, a Fekete Sas-palotában működő szálloda nyitása óta elsősorban üzleti tevékenységeknek kívánt otthont adni, a turizmus felé csak egy-két éve nyitotta meg kapuit.
„Amikor január–február környékén azt észleltük, hogy nagyon kevés a vendég, még nem gondoltunk semmi rosszra, hiszen a téli időszakban soha nincsenek túl sokan a hotelben. Aztán eljött a tavasz, a nyár, és a helyzet jottányit sem javult” – mondta Mazere. Megtudtuk: a rendezvények, konferenciák, bemutatók száma azért is esett ekkorát, mert a külföldi vagy más városokból érkező cégek egyre ritkábban költenek arra, hogy Nagyváradig elutazzanak. „Állandó vendégeink a helyi cégek, legutóbb például egy hajfestékmárka bemutatója zajlott az egyik konferenciatermünkben, de természetesen a váradiak nem veszik igénybe a szálláslehetőséget” – mondta el a referens. Míg tavaly hetente két ilyen eseménynek adott otthont a szálloda, idén már csak két-három hetente kerül sor egyre.
A szállodai szobák a hotelben jelenleg harminc százalékban vannak elfoglalva, ami ahhoz képest, hogy a turistaszezon kellős közepén vagyunk, nagyon kevés. Alina Mazere azt mondja, a szállóban tavaly még egyáltalán nem volt érezhető a gazdasági válság, csak 2009 elején sújtott le rá. A Fekete Sas Szálló 47 szobával (amiből 4 apartman), két konferenciateremmel és kávézóval várja a vendégeket.
Tranzitmegye lévén, Szatmárban komoly potenciálja volt az átutazó üzleti turizmusnak. Az elmúlt években szinte naponta jöttek különböző csoportok, cégvezetők, akik egy-két napra, konferenciák, továbbképzések erejéig a város nagyobb hoteljeiben szálltak meg. „Az utóbbi fél évben csaknem 15 százalékkal esett vissza a forgalmunk. Kevesebb továbbképzést szerveznek, apadt a konferenciák gyakorisága is” – közölte lapunkkal Rodica Ghiduţ, a szatmárnémeti Aurora Szálló igazgatója. A hotelvezető szerint mivel a kisebb cégek egymás után jelentenek csődöt, nem éri meg számukra konferenciákat szervezni, így ez a réteg sem kér már szállást.
Bár az általa vezetett Küküllő Szállodát nem sújtotta az Agapéhoz hasonló mértékben a válság, nem ennyire derűlátó Godra Árpád, a székelyudvarhelyi hotel ügyvezető igazgatója. Mint tájékoztatott, a vendégforgalom tekintetében az első hat hónapban mintegy 15 százalékos visszaesésről lehet beszélni, ám eközben az üzleti forgalom mindössze 7-8 százalékkal zsugorodott. Mindez azzal magyarázható, hogy a szállodához tartozó vendéglő forgalma alig esett vissza, a családi rendezvényeket megtartják, s az á la carte is jó ütemben növekedett. Az eddigi tapasztalatok alapján az ügyvezető úgy látja, a harmadik negyedévben is tartani tudják a jelenlegi szintet, azt azonban nem tudja megbecsülni jelen pillanatban, hogy az utolsó évnegyedben jobb vagy rosszabb várható.
„A szakma éves szinten 25–30 százalékos visszaesésről beszél. Egyelőre úgy tűnik, hogy ránk nem ez lesz jellemző, de semmi sem zárható ki. „Sajnos sötétben tapogatózunk, azt meg tudom saccolni, hogy a következő három hónapban mi várható, de hogy fél év múlva mi lesz, az nem is sejthető. Igen kellemetlen számunkra ez a helyzet, hisz nem lehet tervezni. Hiába bocsátunk el a nehézségek miatt alkalmazottakat, hisz előfordulhat, hogy hamarosan nő a vendégek száma. De ezt nem lehet előre tudni” – fogalmazott Godra, aki szerint azonban jó hír, hogy az Egyesült Államokban már kezd talpra állni a gazdaság.
„Amíg azonban a pozitív változás Székelyudvarhelyre ér, túl kell élni” – szögezte le. A túlélés pedig szerinte csakis úgy biztosítható, ha kompromisszumokat kötnek. Egyik ilyen engedményük, hogy ugyan áraikat nem csökkentették, de szezonális csomagokra az év elején tervezettnél akár 15–20 százalékkal is kevesebbet kérnek el. Mint részletezte, az árengedmények egyelőre nem hatottak ki negatívan a pénzügyi helyzetükre, mivel tarifáikat euróban szabták meg, a lej gyengülése miatt pedig egy ilyen mértékű árcsökkentés még belefér számításaikba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok