A válság az idei év legfőbb eseménye

1. A gazdasági és pénzügyi válság

A ZF topjában az első helyet, mint az várható volt, a globális gazdasági és pénzügyi válság foglalja el. Mint a ranglista készítői fogalmaznak, senki sem hitte, hogy ez bekövetkezhet, ám mégis így alakultak az események: októberben a pénzpiacok összeomlottak, s ha a világ kormányai nem léptek volna közbe, a pénzforgalom teljes mértékben lebénult volna. Romániában eleinte senki nem vette komolyan, hogy ide is begyűrűzhet a válság, ám mára már mindenki erről beszél. A fő kérdés ennek nyomán a ZF szerint az, hogy a jelen körülmények között fel tud-e ismét éledni a kereslet, hisz a lakosság gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra nem akart gépkocsikat, ingatlanokat vagy más javakat vásárolni.

2. A Wall Street-i titánok összeomlása

A Wall Street, az amerikai kapitalizmus szíve szeptemberben szűnt meg dobogni, ám a kormánynak sikerült újraélesztenie, és azóta az állami pénzösszegek segítségével tartják életben. A súlyos problémák egyébként még márciusban kezdődtek, amikor a Bear Stearns összeomlott, a JP Morgan pedig jóval áron alul vásárolta meg. Ezt egy olyan időszak követte, amely során a bankok részvényeinek értéke napról napra csökkent, míg a writedown ügyletek anynyira felhalmozódtak, hogy az év végére elérték az 1000 milliárd dollárt. A bomba azonban csak szeptemberben robbant. Azt követően, hogy kétségbeesett keresés után sem találtak vevőt a Lehman Brothersre, az Egyesült Államok egyik legnevesebb bankjára, a pénzintézet lett Amerika legnagyobb csődtörténetének főszereplője. Hasonló sorsa juthatott volna a Merrill Lynch is, ha nem mentette volna meg az összeomlástól a Bank of America. Majd az AIG, a világ legnagyobb biztosítótársasága következett, amelyet 150 milliárd dolláros ráfordítással az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mentett meg a csődtől.

3. A bukaresti tőzsde történetének legnagyobb krachja

Romániában a Bukaresti Értéktőzsde érezte meg elsőként a világpiaci pénzügyi válság negatív hatásait, történetének legnagyobb éves csökkenését regisztrálta, az értékpapírok piaca ugyanis 75 százalékkal esett vissza. Ezt a forgatókönyvet pedig az év elején a leginkább borúlátó elemzők sem vetítették előre. A gondot az okozta, hogy a piacról kivonultak a külföldi befektetőalapok – az elmúlt öt év növekedéseinek felelősei –, aminek következtében a tőzsdei tőkésítésből 22 milliárd euró tűnt el, az értékpapírpiac pedig visszaesett a 2003-as szintre. Az első pillanatokban a tőzsde öszszeomlását a brókerek és az elemzők a nemzetközi tőkepiaci bizonytalanságokkal magyarázták, azonban az elmúlt hónapokban történt elbocsátások és a termelés csökkentése azt bizonyítja, hogy a piac helyesen jósolta meg a globális pénzügyi válság Romániára való hatását.

4. Az első félévi GDP dacolt a válsággal

Főként a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhetően a román gazdasági növekedés a második félévben felgyorsult, elérve a rekordnak számító 9,3 százalékot, miközben a bruttó hazai terméke (GDP) is 8,8 százalékos növekedést mutatott az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Bár ebben a periódusban a nemzetközi válság már nagymértékben sújtotta a nyugati gazdaságokat, Romániának sikerült dacolnia a krízissel egészen az év második feléig. A lassulás jelei még a harmadik harmadban is késtek, amikor a GDP dinamikája még 9,1 százalékon állt, s a növekedés is 8,9 százalékot tudott felmutatni. Ám az év utolsó hónapjában már a kereslet visszaesése látványossá vált, a negyedik harmadra az előrejelzések már csak 5-6 százalékos növekedésről beszélnek.

5. A gépjárműpiac összeomlott az év végére

A hazai gépjárműpiac az idei év utolsó három hónapjára felére esett viszsza, a novemberi és decemberi autóeladások a 2003-as év szintjére estek vissza. Miközben az év elején még 5 százalékos növekedést vetítettek előre az autópiaci elemzők, most a szakemberek már éves szinten 13 százalékos visszaesésről beszélnek. Az új gépkocsieladások visszaeséséhez több tényező is nagymértékben hozzájárult. Elsősorban az szorította vissza piacukat, hogy július elsején életbe lépett a gépkocsik romániai bejegyzésekor kért környezetvédelmi adó módosított változata, amelynek értelmében lényegesen csökkent a külföldről behozott használt autók beíratási költsége, s ezáltal nagymértékben, több mint 200 százalékkal fellendült a régi gépjárművek importja, visszaszorítva az új autók eladását. Azonban lényegesen hozzájárult az autópiaci viszonyok alakulásához a lej euróhoz viszonyított értékvesztése, illetve az októbertől megszigorított hitelezési feltételek is nagyban gátat szabtak az új autók iránti keresletnek. Mindezek ellenére azonban az elemzők úgy ítélik meg, hogy 2008 igen jó év volt a hazai autóipar számára. Elsősorban ez annak tudható be, hogy idén márciusban a Ford Európa átvette a craiovai Daewoo-üzemet, s bejelentette, hogy itt fogja gyártani jövő nyártól a Ford Transit Connectet, s a gyárban 675 millió eurós beruházást készül kieszközölni. Eközben a Dacia 350 ezer egységre növelte termelési kapacitását, s a tényleges termelés is meghaladta a 240 ezer autót, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez viszonyítva. Azonban 2008 volt egyben az az esztendő is, amikor a mioveni-i üzemben 40 napra le kellett állítani a gyártást a helyi és az európai kereslet visszaesése miatt.

6. Hanyatlóban az ingatlanpiac

Az év második felétől a román ingatlanpiac gyors zuhanásba kezdett, ekkor ugyanis több ingatlanbefektető finanszírozás hiányában kénytelen volt leállítani a munkálatokat az építőtelepeken. Az ingatlanpiaci tranzakciók száma is jelentősen visszaesett a tavalyhoz képest, a legtöbb ügyletre ugyanis már tavaly megkötötték a szerződést. Idén országos szinten mindössze 4-5 ezer lakrész készült el, ami alig a fele az év elején előrevetített számértéknek, s a beharangozott projekteknek is jelentős része késik. Az év folyamán a fővárosi ingatlanok 22 százalékkal lettek olcsóbbak a tavalyi árszinthez viszonyítva. Az építőipari vállalkozók a piaci viszonyokhoz igazodva máris masszív elbocsátási hullámot jelentettek be, az építőanyag-gyártók pedig elhalasztották a termelési kapacitásba tervezett beruházásaikat.

7. A szakadék szélén a kőolaj ára

Míg júliusban a kőolaj világpiaci ára rekordot döntött a hordónkénti 147 dolláros árával, alig néhány hónap elteltével az elmúlt négyéves minimumra, 40 dollár alá esett vissza. A világpiaci mozgások következtében Romániában az év első felében az üzemanyagok 16 százalékkal drágultak, majd decemberre áruk 32 százalékkal esett vissza.

8. A külföldi befektetések sokkhatása

A közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke az év utolsó hónapjaiban is magas szinten maradt, még olyan körülmények között is, hogy a gazdasági tevékenység lelassult, s a befektetési tervek halasztását vetítik előre a szakemberek. Októberben a közvetlen külföldi befektetések értéke 1 milliárd euró volt, 10 hónapos szinten pedig elérte a 8,15 milliárd eurót. Az év végi becslések 9-10 milliárd eurós végösszeget vetítenek előre.

9. A BNR visszatért a nettó hitelező szerepébe

A Román Nemzeti Bank (BNR) októberre a hazai bankrendszer nettó hitelezőjévé vált, ami lehetővé tette a központi pénzintézet számára, hogy ellenőrizze a kamatok szintjét. Olyan körülmények között pedig, hogy a külföldi anyabankok levágták a finanszírozást, s a pénzintézetek között is egyre súlyosbodott a bizonytalanság, nagyon sok bank visszaszorította a hitelezést. Bár egyetlen pénzintézet sem ismeri el, hogy leállította volna a kölcsönök folyósítását, annyit beismernek, hogy a korábbinál jobban megválogatják, hogy kinek adnak hitelt. A hitelválság egyébként októbertől, a jegybanki szigorítások bevezetését követően kezdődött el, amikor is szeptemberhez képest 300 millió euróval esett vissza a kölcsönök összege.

10. Sokkoló „szörnyszövetség”

Górcső alá véve az elmúlt két törvényhozási ciklus történetét, Traian Băsescu pártjának és a most Mircea Geoană által vezetett, Ion Iliescu volt államfő fémjelezte szociáldemokraták szövetségre lépésének lett volna a legkisebb esélye. A politikai jobboldal, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 1989 után első ízben nyerte el idén a választásokon a választópolgárok voksainak több, mint 50 százalékát. Ám a PNL visszautasította az együttműködést a demokratákkal, akik a szociáldemokratákkal léptek kormánykoalícióra. Sőt ezt követte Theodor Stolojan kijelölt kormányfő visszalépése. Hogy miért fújt visszavonulót Stolojan? Sok forgatókönyv létezik, ám kevés a válasz, miközben a történések főszereplője egyetlen próbálkozást sem tett a titok felfedésére. Stolojan lemondott a miniszterelnöki székről Kolozsvár polgármestere, Emil Boc javára, aki Traian Băsescu államfő egyik leghűségesebb embere.