
Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 10:432009. augusztus 07., 10:43
„Az átalányadó révén az államkassza bevételei a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, tehát a minimális adó bevezetése hasznos volt. Éppen ezért ezt meg is fogjuk tartani azokban az iparágakban, amelyek esetében csak igen nehezen tartható ellenőrzés alatt az adócsalás” – jelentette be csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: az erről szóló döntés a későbbiekben születik meg, addig még egy részletes elemzést készülnek elvégezni. Mint hangsúlyozta, az első szakasz lezárult, most folyik ennek kielemzése. Mivel az első információk azt mutatják, hogy a befolyt összegek nagyobbak a vártnál, fontolgatják az adónem megtartását, de ehhez még konkrét adatokat várnak a szakemberektől az illeték tulajdonképpeni hatásairól.
Emil Boc ugyanakkor úgy látja, a befolyt összegek mellett abban is hatalmas hasznot húzott az ország az átalányadóból, hogy nagyon sok, általa fantomcégnek nevezett kereskedelmi egység zárt be. „Nagyon sok olyan cég volt a piacon, amely csak azért létezett, hogy kétes üzleteket bonyolítson le” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szociáldemokrata Constantin Niţă szerint azonban nem lehet csak pozitív hozadékról beszélni az átalányadó kapcsán. A kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó minisztérium vezetője szintén csütörtökön úgy nyilatkozott, nemcsak a költségvetési bevételek bővültek, hanem ezzel egy időben munkahelyek szűntek meg, s nőttek a munkanélküli-segéllyel járó kiadások. Éppen ezért a PSD-s politikus változatlanul amellett foglalt állást, hogy a májustól hatályos adónemet meg kell szüntetni.
| Emil Boc miniszterelnök csütörtöki sajtónyilatkozatában arra szólította fel az országos adóhatóság (ANAF) vezetőségét, hogy harcoljanak következetesen az adócsalás ellen, s készítsenek mielőbb egy minél részletesebb elemzést arról, hogy milyen eszközöket lehetne még bevetni a jelenség megfékezésére. Mint tájékoztatott, kedden ül össze egy minisztériumközi bizottság, amelynek keretében megvizsgálják ezeket az eszközöket. „Romániának nem arra van szüksége, hogy nőjenek az adók. Az szükséges mindössze, hogy hatékonyabban gyűjtsük be a létező adókat” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint még mindig nagy számban vannak olyanok, akik nem adóznak, s így „a mások hátán élősködnek”. |
Amint a múlt héten Sorin Blejnar, az országos adóhivatal (ANAF) vezetője tájékoztatott, július végéig az érintett vállalkozások 65 százaléka fizette be a rá kirótt átalányadót, addig az időpontig 291,7 millió lej folyt be az államkasszába, ami a jövedelemadóként befolyt összegek 12 százalékát tette ki.
Mint arról beszámoltunk, az átalányadót május elsejétől vezette be a kormány, azzal a céllal, hogy növelje a költségvetési bevételeket. A hivatalos indok szerint ugyanis számos cég csupán papíron volt veszteséges, valójában pedig több millió eurós bevételtől fosztották meg a büdzsét. A kötelező minimáladó minden vállalkozást sújt, függetlenül attól, hogy az hivatalosan profitot jelentett-e vagy veszteséget.
A minimális átalányadó értéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Az átalányadó bevezetése egyike a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásban vállalt költségvetési módosításoknak.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.