Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 10:432009. augusztus 07., 10:43
„Az átalányadó révén az államkassza bevételei a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, tehát a minimális adó bevezetése hasznos volt. Éppen ezért ezt meg is fogjuk tartani azokban az iparágakban, amelyek esetében csak igen nehezen tartható ellenőrzés alatt az adócsalás” – jelentette be csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: az erről szóló döntés a későbbiekben születik meg, addig még egy részletes elemzést készülnek elvégezni. Mint hangsúlyozta, az első szakasz lezárult, most folyik ennek kielemzése. Mivel az első információk azt mutatják, hogy a befolyt összegek nagyobbak a vártnál, fontolgatják az adónem megtartását, de ehhez még konkrét adatokat várnak a szakemberektől az illeték tulajdonképpeni hatásairól.
Emil Boc ugyanakkor úgy látja, a befolyt összegek mellett abban is hatalmas hasznot húzott az ország az átalányadóból, hogy nagyon sok, általa fantomcégnek nevezett kereskedelmi egység zárt be. „Nagyon sok olyan cég volt a piacon, amely csak azért létezett, hogy kétes üzleteket bonyolítson le” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szociáldemokrata Constantin Niţă szerint azonban nem lehet csak pozitív hozadékról beszélni az átalányadó kapcsán. A kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó minisztérium vezetője szintén csütörtökön úgy nyilatkozott, nemcsak a költségvetési bevételek bővültek, hanem ezzel egy időben munkahelyek szűntek meg, s nőttek a munkanélküli-segéllyel járó kiadások. Éppen ezért a PSD-s politikus változatlanul amellett foglalt állást, hogy a májustól hatályos adónemet meg kell szüntetni.
| Emil Boc miniszterelnök csütörtöki sajtónyilatkozatában arra szólította fel az országos adóhatóság (ANAF) vezetőségét, hogy harcoljanak következetesen az adócsalás ellen, s készítsenek mielőbb egy minél részletesebb elemzést arról, hogy milyen eszközöket lehetne még bevetni a jelenség megfékezésére. Mint tájékoztatott, kedden ül össze egy minisztériumközi bizottság, amelynek keretében megvizsgálják ezeket az eszközöket. „Romániának nem arra van szüksége, hogy nőjenek az adók. Az szükséges mindössze, hogy hatékonyabban gyűjtsük be a létező adókat” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint még mindig nagy számban vannak olyanok, akik nem adóznak, s így „a mások hátán élősködnek”. |
Amint a múlt héten Sorin Blejnar, az országos adóhivatal (ANAF) vezetője tájékoztatott, július végéig az érintett vállalkozások 65 százaléka fizette be a rá kirótt átalányadót, addig az időpontig 291,7 millió lej folyt be az államkasszába, ami a jövedelemadóként befolyt összegek 12 százalékát tette ki.
Mint arról beszámoltunk, az átalányadót május elsejétől vezette be a kormány, azzal a céllal, hogy növelje a költségvetési bevételeket. A hivatalos indok szerint ugyanis számos cég csupán papíron volt veszteséges, valójában pedig több millió eurós bevételtől fosztották meg a büdzsét. A kötelező minimáladó minden vállalkozást sújt, függetlenül attól, hogy az hivatalosan profitot jelentett-e vagy veszteséget.
A minimális átalányadó értéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Az átalányadó bevezetése egyike a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásban vállalt költségvetési módosításoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok