Fotó: Agerpres
2009. augusztus 07., 10:432009. augusztus 07., 10:43
„Az átalányadó révén az államkassza bevételei a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, tehát a minimális adó bevezetése hasznos volt. Éppen ezért ezt meg is fogjuk tartani azokban az iparágakban, amelyek esetében csak igen nehezen tartható ellenőrzés alatt az adócsalás” – jelentette be csütörtökön Emil Boc miniszterelnök. Hozzátette: az erről szóló döntés a későbbiekben születik meg, addig még egy részletes elemzést készülnek elvégezni. Mint hangsúlyozta, az első szakasz lezárult, most folyik ennek kielemzése. Mivel az első információk azt mutatják, hogy a befolyt összegek nagyobbak a vártnál, fontolgatják az adónem megtartását, de ehhez még konkrét adatokat várnak a szakemberektől az illeték tulajdonképpeni hatásairól.
Emil Boc ugyanakkor úgy látja, a befolyt összegek mellett abban is hatalmas hasznot húzott az ország az átalányadóból, hogy nagyon sok, általa fantomcégnek nevezett kereskedelmi egység zárt be. „Nagyon sok olyan cég volt a piacon, amely csak azért létezett, hogy kétes üzleteket bonyolítson le” – fogalmazott a miniszterelnök.
A szociáldemokrata Constantin Niţă szerint azonban nem lehet csak pozitív hozadékról beszélni az átalányadó kapcsán. A kis- és közepes vállalkozásokkal foglalkozó minisztérium vezetője szintén csütörtökön úgy nyilatkozott, nemcsak a költségvetési bevételek bővültek, hanem ezzel egy időben munkahelyek szűntek meg, s nőttek a munkanélküli-segéllyel járó kiadások. Éppen ezért a PSD-s politikus változatlanul amellett foglalt állást, hogy a májustól hatályos adónemet meg kell szüntetni.
| Emil Boc miniszterelnök csütörtöki sajtónyilatkozatában arra szólította fel az országos adóhatóság (ANAF) vezetőségét, hogy harcoljanak következetesen az adócsalás ellen, s készítsenek mielőbb egy minél részletesebb elemzést arról, hogy milyen eszközöket lehetne még bevetni a jelenség megfékezésére. Mint tájékoztatott, kedden ül össze egy minisztériumközi bizottság, amelynek keretében megvizsgálják ezeket az eszközöket. „Romániának nem arra van szüksége, hogy nőjenek az adók. Az szükséges mindössze, hogy hatékonyabban gyűjtsük be a létező adókat” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint még mindig nagy számban vannak olyanok, akik nem adóznak, s így „a mások hátán élősködnek”. |
Amint a múlt héten Sorin Blejnar, az országos adóhivatal (ANAF) vezetője tájékoztatott, július végéig az érintett vállalkozások 65 százaléka fizette be a rá kirótt átalányadót, addig az időpontig 291,7 millió lej folyt be az államkasszába, ami a jövedelemadóként befolyt összegek 12 százalékát tette ki.
Mint arról beszámoltunk, az átalányadót május elsejétől vezette be a kormány, azzal a céllal, hogy növelje a költségvetési bevételeket. A hivatalos indok szerint ugyanis számos cég csupán papíron volt veszteséges, valójában pedig több millió eurós bevételtől fosztották meg a büdzsét. A kötelező minimáladó minden vállalkozást sújt, függetlenül attól, hogy az hivatalosan profitot jelentett-e vagy veszteséget.
A minimális átalányadó értéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjed. Az előbbit azok a cégek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Az átalányadó bevezetése egyike a Nemzetközi Valutaalappal aláírt megállapodásban vállalt költségvetési módosításoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok