A Székelyföld gazdasági fellendüléséhez is nagymértékben hozzájáruló projekt egyik fő ellenzője Radu Berceanu szállítási miniszter, aki ingatlanpanamákat sejt a telekátutalás mögött. Miközben Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke bukaresti ellenlobbit gyanít a repülőtér megtorpedózása mögött, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök optimista, szerinte előbb-utóbb elhárulnak az akadályok a légikikötő létrehozása útjából. Bukaresti ellenlobbi és pártellentétek késleltetik a Brassó melletti Vidombákon tervezett nemzetközi repülőtér megépítését – vélik egybehangzóan a székelyföldi önkormányzati vezetők.
| A bánsági és erdélyi infrastrukturális beruházások szabotálásával vádolta meg csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Berceanu szállítási minisztert Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő. Kijelentése alátámasztásaképp elmondta, az elmúlt időben olyan nagy befektetéseket halasztottak el, vagy vétóztak meg, amelyek a térség fellendülését segítették volna elő. Példaként a Brassó megyei vidombáki repülőtér létrehozásának megtorpedózása mellett az Arad– Nagyvárad gyorsforgalmi utat és az Arad–Temesvár-autópályát hozta fel. |
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a képviselőház nem szavazta meg még a Tăriceanu-kormány idején hozott sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján a 130 hektáros, állami tulajdonban levő vidombáki telket átutalnák a Brassó Megyei Tanácsnak.
Kedden a kialakuló vitát Roberta Anastase házelnök berekesztette, azzal az ígérettel, hogy szerdán tárgyalják majd meg. A szerdai napirendi pontok között a repülőtérnek szánt terület ügye már nem szerepelt, Ioan Oltean ülésvezető szerint kéthetes elemzésre küldték azt át a mezőgazdasági szakbizottságnak. A történtek után több politikus is úgy nyilatkozott, a demokrata-liberális párti honatyák késleltetik a repülőtér mielőbbi kialakítását.
Mintegy reakcióképpen csütörtökön Radu Berceanu közlekedési miniszter úgy nyilatkozott, szerinte a brassói repülőtér ügye tulajdonképpen egy ingatlanpanama. „Nem kérdéses, hogy a repülőtér meg fog épülni, de a méretéről még tárgyalni kell, két-három hektár területen már 1800 méteres kifutópályát lehet építeni, amin bármilyen típusú repülőgép le- és felszállhat” – érvelt igaza mellett a miniszter.
Berceanu további ellenérvként kifejtette, Brassóhoz közel van mind a nagyszebeni, mind a marosvásárhelyi repülőtér, ezért túlzás azt állítani, hogy a tervezett repülőtéren évente 1,2 millió utas fordulna meg, hiszen csak Brassó, Kovászna és Hargita megyét szolgálná ki.
Berceanu egyébként nem most száll először szembe a vidombáki repülőtér projektjével. A Tăriceanu-kormányban 2006–2007-ben szintén közlekedési miniszterként tevékenykedve próbálta megakadályozni a Brassót és környékét ellátó légikikötő létrejöttét. 2008. április 15-én, amikor végre sikerült letenni a repülőtér alapkövét, Aristotel Căncescu megyei tanácselnök külön emlékeztetett, csakis azt követően tehették meg ezt a lépést, hogy Berceanu helyét Ludovic Orban vette át, s ezáltal sikerült elhárítani az utolsó bürokratikus akadályt is a létesítmény létrehozása elől. „Berceanu kategorikusan, éppen itt, Brassóban szögezte le, hogy a vidombáki repülőtérnek nincs létjogosultsága” – fogalmazott Căncescu, aki akkor még úgy látta, hogy immár semmi sem akadályozhatja meg a reptér megnyitását.
„A közlekedési miniszter és a Demokrata-Liberális Párt mondvacsinált kifogásokat keres, hogy álcázzák a politikai döntést, miszerint nem akarják ezt a repteret” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Iancu Vespasian-Augustin, a repülőtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke. Mint leszögezte, a terület gyakorlatilag már Brassó megye tulajdona. „Eddig a tranzakciót mindenki jóváhagyta, 2007-ben megszavazta a szenátus, a szakbizottságok is rábólintottak.
A Brassó Megyei Tanács már telekkönyveztette is ezt a 200 hektáros területet” – részletezte Vespasian-Augustin, aki úgy látja, amennyiben a képviselőház a jövőben sem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, a procedúrát elölről kezdik, amíg az át nem megy a plénumon. Amint a telek átkerül a Brassó Megyei Tanácshoz, azonnal elkezdődhet az építkezés, szögezte le a szakember, aki szerint a kivitelezés legtöbb 36 hónapig tarthat, de a legoptimistább ütemterv szerint a munkálatok megkezdése után számított két éven belül landolhat az első repülőgép a vidombáki reptéren.
Szintén politikai nézeteltéréseket lát a repülőtér megtorpedózásában Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Mint a Krónika kérdésére kifejtette, Brassó demokrata-liberális polgármestere, George Scripcaru és a megye liberális tanácselnöke, Aristotel Căncescu között dúló harc áldozata a légikikötő építése is. Az önkormányzati elnök leszögezte, a PDL ellenkezése akadályozza Erdély legnagyobb beruházását.
Tamás Sándor szerint a bukaresti ellenlobbi is hatásos, hiszen a fővárosi repülőterek és a köréjük szerveződött cégek nem akarnak konkurenciát. „A vidombáki reptér építésének késlekedése hátrányosan érinti a Székelyföld fejlődését, ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy a beruházást sürgessük. Kovászna megye bármelyik pontjáról egy óra alatt el lehet jutni Vidombákra, ez hatalmas előnyt jelent a térség gazdasági, turisztikai fellendítésében” – részletezte a tanácselnök.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke azonban bizakodó. Mint a Krónikának leszögezte, a vidombáki repülőtér mindenképpen meg fog épülni, ez a projekt szerinte a Demokrata-Liberális Párt ellenkezésén nem bukhat el. Mint mondta, a gondot az jelenti, hogy a bukaresti érdekcsoportosulások nem akarják, hogy a Székelyföld közelében levő Brassó az ország második legnagyobb városává fejlődjön, hiszen ez az egész térség számára húzóerő lehetne.
„Egyetlen parlamenti szavazás sincs kőbe vésve, azon bármikor lehet módosítani, pillanatnyi politikai szavazás, érdekellentétek miatt nem hiúsul meg a repülőtér kivitelezése” – szögezte le Borboly. Hozzátette: „ha hamarabb nem, akkor három év múlva, amikor az RMDSZ újra kormányon lesz, megszavazzák a repülőtérnek a területet”.
A két székelyföldi megye gazdasági fellendüléséhez is jelentős mértékben hozzájáruló repülőteret Brassó északnyugati kijáratánál, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területre tervezték. A telek sürgősségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárgyalást 2007-ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon.
Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytársaságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente 1,2 millió utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas.
Egyetlen, 2600 méter hosszú felszállópályát építenek, egy utasforgalmat és egy teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötő működéséhez kell: irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euró lesz. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál bankok folyósítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok