2009. március 18., 09:442009. március 18., 09:44
„Ezt a modellt több európai országban is alkalmazzák. Eszerint mindenki halmozhatja nyugdíját állami fizetésével, amennyiben a havi öregkori járandóság nem haladja meg a bruttó átlagbért, esetünkben az 1500 lejt. Azok számára azonban, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, nem marad más lehetőség, minthogy választaniuk kell a fizetés és a nyugdíj között” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: a kormány javaslata már készen áll, hamarosan közvitára bocsátják, majd benyújtják a parlament elé.
Mint Boc hangsúlyozta, ez a törvénytervezet azt célozza, hogy a kis jövedelemből élők jobban élhessenek, ám a nagy bérekkel vagy fizetésekkel rendelkezők ne vonjanak el hatalmas összegeket az állami költségvetésből. „Egyensúlyt kell teremtenünk” – szögezte le a miniszterelnök.
A Boc-kormány beiktatás utáni egyik első intézkedése főként orvosokat, beteggondozókat, tanárokat és színészeket érintett volna. Országszerte 600 orvos, 35 ezer beteggondozó, 6500 tanár dolgozik úgy, hogy nyugdíjba vonulása után is közalkalmazottként dolgozik. Azonban az érintettek a bejelentést követően az Alkotmánybíróságon támadták meg az intézkedést, a taláros testület pedig január közepén alkotmányellenesnek ítélte azt.
„Nincs összhangban az alaptörvénnyel a kormány 2008/230-as sürgősségi rendelete, amely megtiltja, hogy nyugdíjasok a közszférában dolgozva állami fizetést is kapjanak” – közölte az Alkotmánybíróság, amelynek tagjai úgy ítélték meg, hogy a kormányrendelet sérti a munkához, illetve a nyugdíjhoz való alapvető alkotmányos jogot.
A kormány ezzel szemben a taláros testületi döntést követően úgy érvelt, nincs jogsértés, mivel a dolgozni kívánó nyugdíjasok másképpen is kiegészíthetik jövedelmüket, például órabérrel, megbízási szerződéssel, szerzői jogi szerződéssel, de elhelyezkednek a magánszférában is.
Emil Boc miniszterelnök a taláros testület állásfoglalását követően azonban bejelentette, kormánya tiszteletben tartja az ítéletet. „Tudomásul vettem a döntést. Annak ellenére, hogy nehéz megértenem, tiszteletben tartjuk. Ugyanakkor továbbra is kitartok amellett, hogy nem a munkához való jogot korlátoztuk, hanem az állami pénzek elherdálását. Tudtam, hogy a döntést nem fogadja majd tapsvihar.
A kormány eltökélt a luxusmértékű közalkalmazotti bérek, a luxusmértékű nyugdíjak elleni harc folytatásában, küzdünk azok ellen, akik feneketlen zsáknak tekintik a költségvetést” – hangsúlyozta a miniszterelnök. A miniszterelnök leszögezte: a kormány törvényt kezdeményez a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának megakadályozására, és sürgősségi eljárással terjeszti majd a parlament elé.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.