2009. február 11., 07:012009. február 11., 07:01
Vida Gábor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett diplomát, 1994 óta a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője. Mint mondta, az 1990-es évekbeli kolozsvári légkör meghatározó élményt jelentett számára. „Volt a városnak egy korszaka, amikor mindent szabad volt, minden nyitva állt, lehetett a föld fölött lebegni, és erről jó történeteket lehetett írni” – emlékezett vissza az író, aki bevallása szerint alaptörténeteit írta meg akkoriban, ezekből állt öszsze 1994-ben a Búcsú a filmtől című első novelláskötete.
Demény Péter író vitaindító beszédében úgy emlékezett az egyetemista Vida Gáborra, hogy már korai írásai sem csupán egy ígéretes tehetség szárnypróbálgatásai voltak. „Mindent tudott, amit egy írónak tudnia kell” – vélte Demény, aki a szerző esszéírói munkásságának jelentőségére is felhívta a figyelmet, irodalmi műveiről pedig úgy vélekedett, hogy Vida Gábor írásai személyes élményt jelentenek akkor is, ha látszólag kevés köze van hozzájuk az olvasónak. Ez a személyes kapcsolódás Demény Péter szerint a mű megértésének a feltétele, hiszen az irodalom elsősorban azt jelenti: magunkról beszélünk. Arra a kérdésre, hogy miért nem ír regényt, a novellaíróként ismert szerző úgy nyilatkozott, hogy a regényírás a rövidprózától különböző feladat, amit a kortársak közül sokan nem vesznek eléggé komolyan. „A nagyregénynek a története is nagy, a kezdettől a végig, a születéstől a halálig, az égtől a pokolig ível. A hosszú szöveg még nem regény” – magyarázta Vida Gábor.
A város, beleértve a kincses várost is visszatérő témája Vida írásainak. „A 20. század a deffenzíva jegyében áll. Ez nem egyszerűen a magyarság rezisztenciája, hanem a város és a csőcselék tragikomikus kötélhúzása. A merénylet a város ellen történt, de nem a város szűnt meg, hanem a falu. A város legfennebb atomizálódik, de az életmód megváltozva, sérülten újraképezi magát, a szervességet a szervezés váltja fel, az összhangot a zűrzavar, a stílust a módszer, az életkedvet a rezignáltság. De erről az alapról a várost még mindig újra lehet gondolni, vagy legalábbis emlékezni lehet rá (…). Kolozsvár szomorú sorsa az, hogy 400 ezer lakosából 300 ezer sose volt és nem is lesz kolozsvári, erre semmilyen
esélyt nem kapott és ezután sem kap. Nem a város szomorú, hanem ez a sok ezer ember. Értük is kellene misézni egyszer. Körülbelül ugyanannyi magyar és román kolozsvári van. Városon élni annyi, mint a városhoz méltónak lenni. A többi statisztika. Klúzs az a lelkiállapot, amikor százezer ember nem tud méltó lenni a városhoz, és bosszúból mindent beken sárral, szarral és takonynyal. Klúzs az a lelkiállapot, amikor a város tehetetlen. Klúzs a reménytelen várakozás lelkiállapota. Klúzs a csőcselék uralmába való csendes belenyugvás. Kolozsvár városi emberek emlékezete. Klúzs nem emlékszik semmire” – vélekedett a városról Vida a Kolozsvártól Klúzsig című, 1999-ben írt esszéjében, amelyet az est során fel is olvasott.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.