
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 31., 09:442009. március 31., 09:44
A nagyváradi használtruha-boltokban azonban semmivel sem jobb a helyzet, mint akár egy évvel ezelőtt. „Sőt, egyre kevesebben jönnek ruhát venni” – ingatja a fejét az elárusító hölgy egy belvárosi használtruha-boltban. „Az egyik probléma az, hogy mivel egyedi darabokat árulunk, nehezen találunk mindenkinek megfelelő méretet” – magyarázza. Szerinte a vékonyakra könnyebb megfelelő méretű blúzt, nadrágot találni, de aki már egy kicsit is eltér a divattervezők által megálmodott alkattól, az bizony már nehezen talál neki valót.
„Sokan csak bejönnek, nézelődnek, egyik-másik azt is megígéri, hogy hamarosan visszajön, aztán többé nem is jár erre” – tudjuk meg. Pedig a városközponti turkáló árai alacsonyabbak szinte már nem is lehetnének: most például minden blúz 5 lejbe kerül, nadrágot, farmert 10 és 30 lej között kapni. „Észrevehető, hogy amikor fizetésnap, mondjuk hónap eleje vagy vége van, vagy amikor a nyugdíj érkezik, többen vannak minden korosztályból – meséli. – Nemrég például egy idős hölgy jött, aki már járni is nehezen tudott, el sem hittem: 89 éves volt. Kinézett magának egy blúzt, de mielőtt megvette, kikérte a barátnője véleményét. Vissza is jött érte.”
Egy másik second handben, szintén a városközpontban hasonló a helyzet. „Megérezzük a válságot” – meséli az üzletvezető. Az ő boltja 2000 óta működik, de egyre nehezebben tudja fenntartani, pedig olyan árakkal dolgozik, amelyeket lejjebb szinte már nem is lehetne vinni: egy blúz 3–5 lejbe kerül, a kabátokon ötvenszázalékos árkedvezmény van. „Mindenféle ember jár hozzám, fiatal, idős, gazdag és szegény” – mondja.
Szerinte azok, akik egyébként megengedhetnék maguknak, hogy elegánsabb helyeken vásároljanak, azért részesítik előnyben a turkálást, mert itt egyedi darabokat találhatnak, ráadásul sokkal jobb minőségű anyagból, mint máshol. A jövőt ő sem látja optimistán: „Megpróbálunk fennmaradni, de nem tudom, mivel vonzhatnám még jobban a vevőket. Az is gond, hogy egyre több használtruha-bolt nyílik szerte a városban. Azért bízom benne, hogy jobb lesz” – vallja.
Az egyetlen hely, ahol bizakodó elárusítókra találtunk, az egyik sportruházati cikkeket gyártó cég belvárosi márkaboltja. Bár árleszállítások itt is vannak, megtudjuk, ezek csupán a megszokott tavaszi kiárusításnak köszönhetőek. „Hozzánk mindig betérnek az emberek, hiszen aki egyszer nálunk vásárolt, máskor is visszajön” – mondják az ott dolgozó fiatal lányok. A jövőt sem látják sötéten, a márkabolt már majdnem tíz éve működik Váradon, és nem hiszik, hogy ennél sokkal rosszabb lesz.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.