
Fotó: Bone Ewald
2011. március 07., 10:022011. március 07., 10:02
Hasonló volt a részvétel a pénteki sepsiszentgyörgyi megmozduláson is. A háromszéki megyeszékhelyen közel ezer munkavállaló vonult fel a város központjában, a két kormánypárt és a prefektúra székháza előtt tiltakozva a munkatörvénykönyv módosításai ellen, amely szerintük rabszolgasorsba dönti a munkavállalókat. A szakszervezetek tízezer szórólappal buzdították szolidaritásra a lakosságot, s kétezres létszámra számítottak a tüntetésen. A szentgyörgyi szakszervezeti vezetők szerint a tiltakozó rendezvényen azért jelent meg a vártnál jóval kevesebb résztvevő, mivel a munkáltatók megfélemlítik az alkalmazottakat, akik a munkahelyük elvesztésétől való félelmükben maradtak távol a tüntetéstől.
A háromszéki megmozdulás résztvevőinek vezetőit fogadta Albert Álmos szenátor, aki elmondta, hogy két, a munkatörvénykönyvvel kapcsolatos módosító javaslatot nyújtott be. Az RMDSZ-es honatya azt szeretné elérni, hogy két cikkelyt a jelenlegi formájában foglaljanak bele az új munkatörvénykönyvbe. A szenátor javasolja, hogy tartsák meg az országos szintű kollektív munkaszerződést és a tömeges elbocsátásra vonatkozó korábbi szabályozásokat. Albert Álmos elmondása szerint csupán ezen két fontos cikkely esetében nem született egyezség a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között. Az országos kollektív munkaszerződés eltörlését csak a külföldi befektetőket képviselő Dan Matei Agaton-féle munkáltatói szervezet támogatta. Annak, hogy Albert Álmos keresztülvigye az elképzelését, minimális a valószínűsége, ugyanis a kormány a múlt héten már továbbította a parlamentnek a munkatörvénykönyv tervezetét, melyet felelősségvállalással kíván elfogadni.
A munkatörvénykönyv kapcsán nyilatkozott Kelemen Hunor is, aki szerint nem lehet figyelembe venni minden igényt, hiszen az elégedetlenség tetten érhető a munkáltatók és a szakszervezetek részéről is. „Ha mindenki elégedett lenne, akkor az azt jelentené, hogy nem változtattunk semmit, holott a romániai munkaerőpiacot szabályozó jogszabályrendszerre ráfér, hogy rugalmasabbá tegyük. Ha befektetőket, tőkét akarunk vonzani az országba, akkor egyenlő mértékben kell támogatnunk a munkavállalókat és a befektetőket is” – nyilatkozta a hétvégén az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a szövetség szakértői az elmúlt időszakban többször tárgyaltak a munkatörvénykönyv módosításáról a szakszervezeti vezetőkkel.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.