Fotó: Krónika
A német bankok és intézmények szerint a leggyakrabban hamisított bankjegy az 50 eurós. 2004-ben 80 ezer 583 hamis eurós bankót találtak, s minden második 50-es címletű volt. A hamis eurók száma azóta – a Bundesbank által közzétett 2007-es adat szerint – a felére csökkent, de még mindig 16 410 ötvenest találtak közöttük.
Hogyan lehet fölismerni a hamis bankjegyet?
A valódi bankón – a sorszámát nem tartalmazó oldalon – felül tapintható a nyomat. Ellenfényben az értéket jelző szám baloldalt, középen s a rajzolatban is látható, valamint ilyen megvilágításban alul egy sötét csík is megjelenik. A jobb szélen lévő, díszes rajzolattal körülvett értékjelző számon a bankjegy megbillentésekor előtűnik egy hologram, a sorszámot is tartalmazó hátoldalon a jobbra alul lévő értékjelző (50-es) pedig megbillentés esetén megváltoztatja a színét.
Az érméket is hamisítják
A hamisítók azonban nemcsak a bankjegyekkel, hanem az érmékkel is gyakran csalnak. A hamisított érmék – túlnyomó részben a kéteurósok – száma folyamatosan nő: 2002-ben még csak 1032 darabot találtak belőlük Németországban, tavaly már csaknem 82 ezret.
A valódi érméken a belső fehér és a külső aranyszínű gyűrű erősen eltérő. A kettő között feltűnő a határ és a középső rész dombornyomott ábrája is éles rajzolatú. A peremen éles a recézet, és államonként eltérően felirat is lehet benne. A németben például az Einheit und Recht, und Freihet (egység, jog és szabadság). Más országokban verteknél a 2-es szám fut körbe. Az euróérmék enyhén mágneses anyagúak. Ezért egy mágnes azokat csak enyhén vonzza, de nem rántja magához. Az igazi érmék kemény lapra ejtve kellemesen csengő hangot adnak, míg az ónból vagy más idegen anyagot tartalmazó fémből vert hamisak tompán csengenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok