A 2006 decembere és 2007 utolsó hónapja közötti idõszak árváltozásait kimutató felmérésbõl kiderül, hogy a lakbérek kétszeresére növekedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a különbözõ zöldség- és gyümölcsfélékért szintén jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly.
A statisztikai hivatal szerint a lakbérek az infláció mértékének tizenötszörösére „híztak\": míg a román nemzeti valuta leértékelõdése a 2007-es év során 6,7 százalékos volt, addig a lakbérek 100,4 százalékkal magasabbak a tavaly év eleji szinthez képest.
Az élelmiszerek átlag 9,44 százalékkal kerülnek többe, a legnagyobb, egy hónap alatti áremelkedést a tojás esetében jegyezték: egyik hónapról a másikra 6,46 százalékkal emelkedett az ára. Jelentõs mértékben emelkedtek a telefonelõfizetési díjak, a repülõjegy- és az üzemanyagárak is: a telefontarifák 1,64, a repülõutak 1,77, a benzin és a gázolaj pedig 1,46 százalékkal drágultak egyetlen hónap leforgása alatt. A nem élelmiszer jellegû termékek árának emelkedése átlagban 4,1 százalékos.
A szolgáltatások is jelentõs mértékben drágultak, ebben a kategóriában tavaly 7,3 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei.
A drágulások kiváltója az elemzõk szerint a lej leértékelõdése, az aszály, valamint a kõolaj világpiaci árának növekedése volt. A kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy vannak olyan termékek is, amelyek kevesebbe kerülnek, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a gyógyszerek állnak az elsõ helyen, ezek ára mintegy 7 százalékkal csökkent a tavaly év elejihez képest.
Jó hír, hogy az elemzõk 2008-ra mérsékeltebb áremelkedést prognosztizálnak. Derûlátásukat elsõsorban arra alapozzák, hogy az idei év várhatóan jóval kedvezõbb lesz a mezõgazdaság számára, mint a 2007-es.
Dragoº Frumosu, az élelmiszer-ipari termelõi szervezet elnöke azonban elmondta, februártól várhatóan mintegy 15 százalékkal növekszik az alapélelmiszerek ára. A drágulás elsõsorban a hús- és tejtermékekre, valamint az olajra lesz érvényes, emellett mintegy 10 százalékkal emelkedik az importélelmiszerek ára is. Frumosu szerint a drágulás oka az inflációban, valamint az energiahordozó- és üzemanyagárak növekedésében keresendõ. Úgy vélte, hogy egyes, az élelmiszeripart sújtó adók és illetékek csökkentésével az áremelkedés üteme lassítható lenne.
Az elemzõk inflációs elõrejelzései egyébként még mindig jócskán meghaladják a Román Nemzeti Bank által megjelölt inflációs célt. Míg a jegybank 3,8 százalékos pénzromlásra számít, a gazdasági szakemberek szerint ez a cél a választási években rendszeresen alkalmazott bérnövelések miatt nem lesz tartható. Az elemzõk arra számítanak, hogy a fizetések idén 10–15 százalékkal nõnek majd. Márpedig a várakozások szerint, amennyiben a béremelések meghaladják a 8–12 százalékos arányt, az infláció akár 5,8 százalékos lehet. Abban egyetértenek az elemzõk, hogy a tavalyi inflációs cél túllépéséhez az átlag 23,5 százalékos bérnövekedés nagymértékben hozzájárult.
B. L.
Lélektani határon a lej-euró árfolyam
Jelentõs felzúdulást keltett a gazdasági szereplõk körében, hogy a lej-euró árfolyam hétfõn átlépte a 3,70 lejes lélektani határt. A 3,71 lejes árfolyam az utóbbi három év legmagasabb átváltási értéke, így az elemzõk a nemzeti bank közbelépésére számítanak. „2007 novemberében a 3,69 lejes eurónkénti átváltási árnál szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a jegybank közbelépett\" – fejtette ki az ABN Amro elemzõje, Cãtãlina Constantinescu. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértõje. Dumitru szerint a jegybanknak azért kell befolyásolnia az árfolyamot, mert a lej leértékelõdése növelheti az infláció mértékét, ráadásul ellehetetleníti azokat, akik valutában vettek fel hitelt, mivel akár húsz százalékkal növekedhet a visszafizetendõ összeg. A nemzeti bank végül tegnap 3,69 lejben állapította meg az árfolyamot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok