A 2006 decembere és 2007 utolsó hónapja közötti idõszak árváltozásait kimutató felmérésbõl kiderül, hogy a lakbérek kétszeresére növekedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a különbözõ zöldség- és gyümölcsfélékért szintén jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly.
A statisztikai hivatal szerint a lakbérek az infláció mértékének tizenötszörösére „híztak\": míg a román nemzeti valuta leértékelõdése a 2007-es év során 6,7 százalékos volt, addig a lakbérek 100,4 százalékkal magasabbak a tavaly év eleji szinthez képest.
Az élelmiszerek átlag 9,44 százalékkal kerülnek többe, a legnagyobb, egy hónap alatti áremelkedést a tojás esetében jegyezték: egyik hónapról a másikra 6,46 százalékkal emelkedett az ára. Jelentõs mértékben emelkedtek a telefonelõfizetési díjak, a repülõjegy- és az üzemanyagárak is: a telefontarifák 1,64, a repülõutak 1,77, a benzin és a gázolaj pedig 1,46 százalékkal drágultak egyetlen hónap leforgása alatt. A nem élelmiszer jellegû termékek árának emelkedése átlagban 4,1 százalékos.
A szolgáltatások is jelentõs mértékben drágultak, ebben a kategóriában tavaly 7,3 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei.
A drágulások kiváltója az elemzõk szerint a lej leértékelõdése, az aszály, valamint a kõolaj világpiaci árának növekedése volt. A kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy vannak olyan termékek is, amelyek kevesebbe kerülnek, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a gyógyszerek állnak az elsõ helyen, ezek ára mintegy 7 százalékkal csökkent a tavaly év elejihez képest.
Jó hír, hogy az elemzõk 2008-ra mérsékeltebb áremelkedést prognosztizálnak. Derûlátásukat elsõsorban arra alapozzák, hogy az idei év várhatóan jóval kedvezõbb lesz a mezõgazdaság számára, mint a 2007-es.
Dragoº Frumosu, az élelmiszer-ipari termelõi szervezet elnöke azonban elmondta, februártól várhatóan mintegy 15 százalékkal növekszik az alapélelmiszerek ára. A drágulás elsõsorban a hús- és tejtermékekre, valamint az olajra lesz érvényes, emellett mintegy 10 százalékkal emelkedik az importélelmiszerek ára is. Frumosu szerint a drágulás oka az inflációban, valamint az energiahordozó- és üzemanyagárak növekedésében keresendõ. Úgy vélte, hogy egyes, az élelmiszeripart sújtó adók és illetékek csökkentésével az áremelkedés üteme lassítható lenne.
Az elemzõk inflációs elõrejelzései egyébként még mindig jócskán meghaladják a Román Nemzeti Bank által megjelölt inflációs célt. Míg a jegybank 3,8 százalékos pénzromlásra számít, a gazdasági szakemberek szerint ez a cél a választási években rendszeresen alkalmazott bérnövelések miatt nem lesz tartható. Az elemzõk arra számítanak, hogy a fizetések idén 10–15 százalékkal nõnek majd. Márpedig a várakozások szerint, amennyiben a béremelések meghaladják a 8–12 százalékos arányt, az infláció akár 5,8 százalékos lehet. Abban egyetértenek az elemzõk, hogy a tavalyi inflációs cél túllépéséhez az átlag 23,5 százalékos bérnövekedés nagymértékben hozzájárult.
B. L.
Lélektani határon a lej-euró árfolyam
Jelentõs felzúdulást keltett a gazdasági szereplõk körében, hogy a lej-euró árfolyam hétfõn átlépte a 3,70 lejes lélektani határt. A 3,71 lejes árfolyam az utóbbi három év legmagasabb átváltási értéke, így az elemzõk a nemzeti bank közbelépésére számítanak. „2007 novemberében a 3,69 lejes eurónkénti átváltási árnál szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a jegybank közbelépett\" – fejtette ki az ABN Amro elemzõje, Cãtãlina Constantinescu. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértõje. Dumitru szerint a jegybanknak azért kell befolyásolnia az árfolyamot, mert a lej leértékelõdése növelheti az infláció mértékét, ráadásul ellehetetleníti azokat, akik valutában vettek fel hitelt, mivel akár húsz százalékkal növekedhet a visszafizetendõ összeg. A nemzeti bank végül tegnap 3,69 lejben állapította meg az árfolyamot.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.