A 2006 decembere és 2007 utolsó hónapja közötti idõszak árváltozásait kimutató felmérésbõl kiderül, hogy a lakbérek kétszeresére növekedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a különbözõ zöldség- és gyümölcsfélékért szintén jóval többet kell fizetnünk, mint tavaly.
A statisztikai hivatal szerint a lakbérek az infláció mértékének tizenötszörösére „híztak\": míg a román nemzeti valuta leértékelõdése a 2007-es év során 6,7 százalékos volt, addig a lakbérek 100,4 százalékkal magasabbak a tavaly év eleji szinthez képest.
Az élelmiszerek átlag 9,44 százalékkal kerülnek többe, a legnagyobb, egy hónap alatti áremelkedést a tojás esetében jegyezték: egyik hónapról a másikra 6,46 százalékkal emelkedett az ára. Jelentõs mértékben emelkedtek a telefonelõfizetési díjak, a repülõjegy- és az üzemanyagárak is: a telefontarifák 1,64, a repülõutak 1,77, a benzin és a gázolaj pedig 1,46 százalékkal drágultak egyetlen hónap leforgása alatt. A nem élelmiszer jellegû termékek árának emelkedése átlagban 4,1 százalékos.
A szolgáltatások is jelentõs mértékben drágultak, ebben a kategóriában tavaly 7,3 százalékos növekedést regisztráltak a statisztikai hivatal szakemberei.
A drágulások kiváltója az elemzõk szerint a lej leértékelõdése, az aszály, valamint a kõolaj világpiaci árának növekedése volt. A kimutatásból ugyanakkor kiderül, hogy vannak olyan termékek is, amelyek kevesebbe kerülnek, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a gyógyszerek állnak az elsõ helyen, ezek ára mintegy 7 százalékkal csökkent a tavaly év elejihez képest.
Jó hír, hogy az elemzõk 2008-ra mérsékeltebb áremelkedést prognosztizálnak. Derûlátásukat elsõsorban arra alapozzák, hogy az idei év várhatóan jóval kedvezõbb lesz a mezõgazdaság számára, mint a 2007-es.
Dragoº Frumosu, az élelmiszer-ipari termelõi szervezet elnöke azonban elmondta, februártól várhatóan mintegy 15 százalékkal növekszik az alapélelmiszerek ára. A drágulás elsõsorban a hús- és tejtermékekre, valamint az olajra lesz érvényes, emellett mintegy 10 százalékkal emelkedik az importélelmiszerek ára is. Frumosu szerint a drágulás oka az inflációban, valamint az energiahordozó- és üzemanyagárak növekedésében keresendõ. Úgy vélte, hogy egyes, az élelmiszeripart sújtó adók és illetékek csökkentésével az áremelkedés üteme lassítható lenne.
Az elemzõk inflációs elõrejelzései egyébként még mindig jócskán meghaladják a Román Nemzeti Bank által megjelölt inflációs célt. Míg a jegybank 3,8 százalékos pénzromlásra számít, a gazdasági szakemberek szerint ez a cél a választási években rendszeresen alkalmazott bérnövelések miatt nem lesz tartható. Az elemzõk arra számítanak, hogy a fizetések idén 10–15 százalékkal nõnek majd. Márpedig a várakozások szerint, amennyiben a béremelések meghaladják a 8–12 százalékos arányt, az infláció akár 5,8 százalékos lehet. Abban egyetértenek az elemzõk, hogy a tavalyi inflációs cél túllépéséhez az átlag 23,5 százalékos bérnövekedés nagymértékben hozzájárult.
B. L.
Lélektani határon a lej-euró árfolyam
Jelentõs felzúdulást keltett a gazdasági szereplõk körében, hogy a lej-euró árfolyam hétfõn átlépte a 3,70 lejes lélektani határt. A 3,71 lejes árfolyam az utóbbi három év legmagasabb átváltási értéke, így az elemzõk a nemzeti bank közbelépésére számítanak. „2007 novemberében a 3,69 lejes eurónkénti átváltási árnál szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a jegybank közbelépett\" – fejtette ki az ABN Amro elemzõje, Cãtãlina Constantinescu. Hasonló véleményt fogalmazott meg Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank szakértõje. Dumitru szerint a jegybanknak azért kell befolyásolnia az árfolyamot, mert a lej leértékelõdése növelheti az infláció mértékét, ráadásul ellehetetleníti azokat, akik valutában vettek fel hitelt, mivel akár húsz százalékkal növekedhet a visszafizetendõ összeg. A nemzeti bank végül tegnap 3,69 lejben állapította meg az árfolyamot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok