2009. május 04., 09:292009. május 04., 09:29
A kockázatkezelést és a tranzakciók előtti gondos vizsgálatot elhanyagolták, és a bankok általánosságban is „elképesztő káoszt teremtettek” a pénzügyi rendszerben, áll a bizottsági jelentésben. A bizottsági jelentés szerint a bankválság hatásait leginkább az egyszerű emberek érzik, és még „sok-sok generáción át érezni fogják”.
Londoni szakértői körökben már korábban elhangzottak olyan vélemények, hogy jelentős részben az elhibázott banki kockázati modellek, illetve a banki kockázat felméréséhez nem értő alkalmazottak „termékújításai” okolhatók a pénzügyi válságért. Robert Matthews, a Birminghami Egyetem tudománytörténeti előadója a BBC Focus című tudományos magazinjának egyik legutóbbi kiadásában azt írta: „hihetetlen matematikai képességekkel” megáldott, csúcsdiplomás szakemberek tömegei hagyták ott a tudományos életet, hogy a bankszektorban vállaljanak állást „teherautónyi pénzért”.
Ezek a tudósok a bankoknál arra használták tehetségüket, hogy felmérhetetlenül bonyolult termékeket dolgozzanak ki, amelyek aztán „az összeomlás szélére sodorták a világgazdaságot”. Matthews szerint ugyanis a tudomány világából átigazolt bankosokat jobban érdekelte az egyre összetettebb származékos pénzügyi termékek kidolgozása, mint az ezekkel járó kockázatok megértése.
Andrew Haldane, a Bank of England, a brit jegybank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója néhány héttel ezelőtt azt mondta: a bankok által korábban alkalmazott kockázati modellek alapján a világmindenség történetében csak egyszer történhetne egy olyan mértékű pénzpiaci leolvadás, mint amilyen a tavaly kirobbant hitelkínálati válságot követte.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.