2011. november 10., 09:332011. november 10., 09:33
„Az érintetteket más ágazatokba, ipari vagy szolgáltatói szektorokba kellene átirányítani, amellett pedig vidéki és kisvárosi infrastrukturális befektetéseket segítő reformokat, adórendszereket kell kidolgozni, ezek ugyanis elősegítenék a mobilitást” – vélekedett a szakember. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) gazdasági igazgatója ugyanakkor hozzátette: a vidéki társadalom a minőségi oktatás hiányában szenved, a falvak évek óta az oktatási és egészségügyi rendszer maradványaival kénytelenek megelégedni.
Lazea szerint megoldást jelentene, ha az állami egyetemek ingyenes helyeket tartanának fenn a vidéki diákok számára, akiket egyúttal arra köteleznének, hogy tanulmányaik befejezése után szülőfalujukban folytassák szakmai tevékenységüket, ellenkező esetben utólag fizetnék ki a tandíjat az oktatási intézménynek.
„Egyetértek az UniCredit szakemberével: az ország mintegy harmada alig járul hozzá a GDP-hez. A lakosság száma megfelelő lenne gazdasági növekedés szempontjából, az emberi tőke minősége azonban lényeges kívánnivalót hagy maga után. Közel állunk ahhoz, hogy elbaltázzunk egyet a kevés lehetőség közül, amely hozzájárulhat a GDP növekedéséhez” – hangsúlyozta a BNR munkatársa. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen gazdasági igazgatója bemutatta az Eurostat azon előrejelzését is, amely szerint Románia népessége 2060-ra az eurózóna átlaga alá fog csökkeni.
Az elemzők többsége ugyanakkor úgy gondolja, gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen az európai alapok lehívása, elsősorban a külföldi befektetések egyre csökkenő száma miatt. Adrian Mitroi, az MKB Romexterra stratégiai igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: az európai alapok – jellegükből adódóan – nem jelentenek lényegi tényezőt a növekedés szempontjából, ezek lehívása legfeljebb bizonyos előnyökkel járhat. A szakember szerint a nagyobb infrastrukturális befektetéseket EU-s pénzek és bankkölcsönök helyett kötvénykibocsátásokból kellene finanszírozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok