2011. november 10., 09:332011. november 10., 09:33
„Az érintetteket más ágazatokba, ipari vagy szolgáltatói szektorokba kellene átirányítani, amellett pedig vidéki és kisvárosi infrastrukturális befektetéseket segítő reformokat, adórendszereket kell kidolgozni, ezek ugyanis elősegítenék a mobilitást” – vélekedett a szakember. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) gazdasági igazgatója ugyanakkor hozzátette: a vidéki társadalom a minőségi oktatás hiányában szenved, a falvak évek óta az oktatási és egészségügyi rendszer maradványaival kénytelenek megelégedni.
Lazea szerint megoldást jelentene, ha az állami egyetemek ingyenes helyeket tartanának fenn a vidéki diákok számára, akiket egyúttal arra köteleznének, hogy tanulmányaik befejezése után szülőfalujukban folytassák szakmai tevékenységüket, ellenkező esetben utólag fizetnék ki a tandíjat az oktatási intézménynek.
„Egyetértek az UniCredit szakemberével: az ország mintegy harmada alig járul hozzá a GDP-hez. A lakosság száma megfelelő lenne gazdasági növekedés szempontjából, az emberi tőke minősége azonban lényeges kívánnivalót hagy maga után. Közel állunk ahhoz, hogy elbaltázzunk egyet a kevés lehetőség közül, amely hozzájárulhat a GDP növekedéséhez” – hangsúlyozta a BNR munkatársa. Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen gazdasági igazgatója bemutatta az Eurostat azon előrejelzését is, amely szerint Románia népessége 2060-ra az eurózóna átlaga alá fog csökkeni.
Az elemzők többsége ugyanakkor úgy gondolja, gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlen az európai alapok lehívása, elsősorban a külföldi befektetések egyre csökkenő száma miatt. Adrian Mitroi, az MKB Romexterra stratégiai igazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: az európai alapok – jellegükből adódóan – nem jelentenek lényegi tényezőt a növekedés szempontjából, ezek lehívása legfeljebb bizonyos előnyökkel járhat. A szakember szerint a nagyobb infrastrukturális befektetéseket EU-s pénzek és bankkölcsönök helyett kötvénykibocsátásokból kellene finanszírozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok