Fotó: Pixabay
Jelentős mértékben elmaradt a várakozásoktól a tavalyi román gazdasági növekedés, amely 5,6 százalék volt a korábban remélt 7 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2022. február 15., 11:522022. február 15., 11:52
2022. február 15., 15:172022. február 15., 15:17
A 2021-es év negyedik negyedére és egész évre vonatkozó gyorsjelentés szerint a tavalyi utolsó negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez mérten. Éves összevetésben a tavalyi negyedik negyedévben a nyers adatok szerint a román GDP 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint 2020 azonos időszakában, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 2,7 százalék volt.
A módosítások szerint a tavalyi első negyedévben 2 százalékkal nőtt a román gazdaság 2020 utolsó negyedévéhez mérten, a második negyedévben 1,1 százalékos bővülést jegyeztek az első negyedévhez viszonyítva, míg a harmadik negyedévben 0,1 százalék volt a bővülés a második negyedévhez képest.
A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve attól, hogy milyen kormányzati megoldások vannak a vírus terjedésének visszaszorítására – jelentette ki a Rácz Béla Gergely közgazdász.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány az első féléves adatok után 7 százalékos gazdasági növekedésre számított, de
A Román Nemzeti Bank (BNR) már a tavalyi év végén figyelmeztetett, hogy az utolsó negyedévben lassult a növekedés, de így is például az Európai Bizottság 6,3 százalékos növekedésre számított a 2021. évre.
A kormány az idén 4,6 százalékos gazdasági növekedést remél.
Csak négy EU-s ország gazdasága csökkent a tavalyi negyedik negyedévben
Az Európai Unió tagállamai közül csak Ausztria, Németország, Románia és Lettország jelentett gazdasági visszaesést 2021 negyedik negyedévére az előző negyedévhez képest – közölte kedden az Európai Statisztikai Hivatal.
Az Eurostat szerint az Európai Unióban átlagban 0,4 százalékkal, az eurózóna országaiban átlagban 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2021 negyedik negyedévében az előző három hónaphoz mérten, amikor 2,2, illetve 2,3 százalékos bővülést jegyeztek.
A legnagyobb növekedést a tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon (2,1%) és Spanyolországban (2%) jegyezték, visszaesést csak Ausztria (mínusz 2,2%), Németország (mínusz 0,7%), Románia (mínusz 0,5%) és Lettország (mínusz 0,1%) jelentett.
Az Eurostat előzetes becslései értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2021-ben 5,2 százalékkal nőtt mind az EU, mind az eurózóna GDP-je. 2021 negyedik negyedévében 2020 azonos időszakához képest a bruttó hazai termék az Európai Unióban 4,8 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,6 százalékkal nőtt, miután 2021 július-szeptemberében az EU-ban 4,1 százalékos, az euróövezetben pedig 3,9 százalékos volt a bővülés. Valamennyi uniós ország, amelyről rendelkezésre állnak adatok, éves növekedést jelentett 2021 negyedik negyedévében, a legjelentősebb növekedést Lengyelországban (7,7%), Magyarországon (7,1%) és Olaszországban (6,4%) könyvelték el.
Jövőre jelentősen lelassulhat a romániai gazdaság növekedési üteme, ám bizakodásra ad okot, hogy ez nem fordul át negatív tartományba – vetítette előre lapunknak Szász Levente kolozsvári közgazdász, egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!