Az ország GDP-je gyorsabban visszatért a világjárvány előtti szintre, mint a gazdasági válságok idején
Fotó: Pixabay.com
Jövőre jelentősen lelassulhat a romániai gazdaság növekedési üteme, ám bizakodásra ad okot, hogy ez nem fordul át negatív tartományba – vetítette előre lapunknak Szász Levente kolozsvári közgazdász, egyetemi oktató. Az általa irányított kutatócsoport elemzése szerint az ország GDP-je viszonylag rövid idő, másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi gazdasági válságok után a román gazdaságnak 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
2021. december 28., 08:462021. december 28., 08:46
2021. december 28., 10:132021. december 28., 10:13
Átfogó elemzést készített a romániai gazdaság idei alakulásáról a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja, nyilvánosságra hozva a jövő évre vonatkozó előrejelzését is. Eszerint az idei látványos fellendülés után jelentősen lelassulhat a gazdaság növekedésének üteme,
A kutatók arra számítanak, hogy ha lassul is, a növekedés megmarad, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg élénkítik a belföldi keresletet.
Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta a jövő év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel.
Szász Levente közgazdász rámutatott, az alkalmazottak száma Romániában már visszaállt a járvány előtti szintre, ugyanannyi embert foglalkoztatnak, mint 2019 végén, és bizakodásra ad okot, hogy ezt a számot a lezárások, az ellátási láncok akadozása, a globális gondok ellenére sikerült megtartani. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese a Krónikának kifejtette, ha az európai gazdaságtámogató forrásokat okosan használja fel az ország, valamilyen szinten már 2022-ben elindul ezek gazdaságélénkítő hatása. Fontosnak nevezte, mennyire tudtunk tanulni az elmúlt másfél év járványkezelési tapasztalataiból, hiszen a gazdaság alakulása nagymértékben függ az egészségügyi krízishelyzettől.
– mondta a BBTE kutatócsoportjának vezetője. Kifejtette, időben kell zöldigazolványhoz, oltáshoz kötött védekező intézkedéseket hozni, ezzel elkerülve, hogy nagyobb lezárásokra legyen szükség, ami negatívan érintené a gazdaságot. Ha ugyanis időben, fokozatosan, kevésbé korlátozó intézkedésekkel sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthat az üzlet, zöldigazolvánnyal, bizonyos kihasználtság mellett működhet a vendéglátás, a turizmus.
Fotó: BBTE
„Zajlik a vita, hogy mit lehet zöldigazolványhoz kötni, ám ha gazdasági szempontból nézzük, a zöldigazolvány a valamilyen szintű lezárás alternatívája. Ha a mérleg egyik serpenyőjében a zöldigazolvány, a másikban a lezárás van, akkor gazdasági szempontból az igazolvány bevezetése a jó döntés, hogy túl tudjanak élni a vállalatok. Meg kell találni végre a megoldást, hogy együtt tudjunk élni a járvánnyal a gazdasági-társadalmi élet visszafogása nélkül” – részletezte Szász Levente.
A BBTE kutatói szerint 2021 a gazdaság különösen gyors helyreállásának éve volt, melyet azonban növekvő inflációs nyomás kísér belföldi és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A hazai össztermék (GDP) 2020-as 3,7 százalékos csökkenését követően Románia gazdasága gyors ütemben állt helyre.
Ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy az ország GDP-je viszonylag rövid idő, tehát másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több tényezőt is azonosítanak. Egyrészt a világ minden táján életbe léptettek – békeidőben példátlan – támogató intézkedéseket, amelyek következményeként a főbb gazdaságok különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették. Belföldön alkalmazkodó volt a fiskális és monetáris politika, a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását. A 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor, különösen a lakosság stabilabb pénzügyi helyzete.
Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatoknak az új körülményekhez való alkalmazkodóképessége, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is, a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bír Románia GDP-jében.
Ha sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthatnak az üzletek, zöldigazolvánnyal működhet a vendéglátás, a turizmus
Fotó: Bálint Eszter
A BBTE-kutatás szerint 2021 második felében Románia gazdasági növekedési üteme lassulni kezdett, melynek okai az emelkedő inflációs nyomás, a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fennakadások, valamint az egyre súlyosbodó energiaválság és a koronavírus-járvány őszi hulláma voltak. A kutatók az idei év legfontosabb gazdasági jelenségei között említik, hogy
a világ legfontosabb pénzügyi piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból, a világjárvány kezdete óta a lej az euróval szemben 2,9 százalékot veszített értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest. Továbbá az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet meredek emelkedés követett, országos átlagban 14,1 százalékkal, Bukarestben 9 százalékkal, Kolozsváron pedig 16,7 százalékkal.
A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, „csak” 3,7 százalékos GDP-arányos növekedés várható. Az előrejelzést arra alapozzák, hogy a legtöbb országban – így Romániában is – az össztermék reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet, ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt. Ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk.
Minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést. Ráadásul a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben, különösen az új SARS-CoV–2 mutációi miatt. Alapesetben arra számítanak, hogy ezek a tényezők jelentősen korlátozzák – de nem fordítják negatív tartományba – a hazai gazdaság növekedési trendjét, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik a következő évben.
majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is.
A kutatás szerint jövő évben a romániai gazdaságra nézve a legfontosabb kockázati tényezők világszinten és Romániában is az inflációs nyomás, a vártnál tartósabb – többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező – inflációs sokkok, valamint a koronavírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése. Kimondottan Romániára jellemző sebezhetőséget jelent, hogy viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány, amely hosszú távon nem fenntartható.
A vizsgálat a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében zajlott; a projektben részt vevő BBTE-kutatók interaktív infografikák formájában teszik közzé a Covid–19 világjárvány gazdasági hatásaira vonatkozó releváns adatokat a Covid–19 RoEIM online platformon, a részletesebb elemzéseket pedig a projekt Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!