Lassabban, ám növekszik a gazdaság jövőre – Elfogyott az újranyitás generálta lendület, kellenek az EU-s források

A kutatók arra számítanak, hogy ha lassul is, a növekedés megmarad, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg élénkítik a belföldi keresletet.

Ami a fogyasztói árak alakulását illeti, a BBTE kutatói arra számítanak, hogy az éves inflációs ráta a jövő év második negyedévében tetőzik, majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel.

Meg kell tanulni együtt élni a járvánnyal

Szász Levente közgazdász rámutatott, az alkalmazottak száma Romániában már visszaállt a járvány előtti szintre, ugyanannyi embert foglalkoztatnak, mint 2019 végén, és bizakodásra ad okot, hogy ezt a számot a lezárások, az ellátási láncok akadozása, a globális gondok ellenére sikerült megtartani. A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese a Krónikának kifejtette, ha az európai gazdaságtámogató forrásokat okosan használja fel az ország, valamilyen szinten már 2022-ben elindul ezek gazdaságélénkítő hatása. Fontosnak nevezte, mennyire tudtunk tanulni az elmúlt másfél év járványkezelési tapasztalataiból, hiszen a gazdaság alakulása nagymértékben függ az egészségügyi krízishelyzettől.

– mondta a BBTE kutatócsoportjának vezetője. Kifejtette, időben kell zöld­igazolványhoz, oltáshoz kötött védekező intézkedéseket hozni, ezzel elkerülve, hogy nagyobb lezárásokra legyen szükség, ami negatívan érintené a gazdaságot. Ha ugyanis időben, fokozatosan, kevésbé korlátozó intézkedésekkel sikerül korlátok közé szorítani a járvány terjedését, akkor nyitva tarthat az üzlet, zöldigazolvánnyal, bizonyos kihasználtság mellett működhet a vendéglátás, a turizmus.

Ez a növekedés egyben azt is jelenti, hogy az ország GDP-je viszonylag rövid idő, tehát másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, míg a korábbi válságok (1996–1997, 2008–2009) után az ország gazdaságának 5–6 év évre volt szüksége a helyreálláshoz.

A GDP kedvező alakulását illetően a kolozsvári kutatók több tényezőt is azonosítanak. Egyrészt a világ minden táján életbe léptettek – békeidőben példátlan – támogató intézkedéseket, amelyek következményeként a főbb gazdaságok különösen dinamikus fellendülésen mentek keresztül; ennek pozitív hatásai a román gazdaságot is érintették. Belföldön alkalmazkodó volt a fiskális és monetáris politika, a költségvetési hiány továbbra is magas maradt, az irányadó kamatláb pedig jelentősen elmaradt az inflációtól, ami elősegítette a gazdaság helyreállását. A 2008-as válsághoz képest jelentős szerepet játszott a magánszektor, különösen a lakosság stabilabb pénzügyi helyzete.

Ugyancsak fontos tényező volt a vállalatoknak az új körülményekhez való alkalmazkodóképessége, valamint a romániai gazdaság sajátos szerkezete is, a leginkább érintett ágazatok, a turizmus és a vendéglátás alacsony részesedéssel bír Románia GDP-jében.

a világ legfontosabb pénzügyi piacai látványosan magukhoz tértek a járvány kezdetekor tapasztalt sokkból, a világjárvány kezdete óta a lej az euróval szemben 2,9 százalékot veszített értékéből, ami régiós viszonylatban kedvező fejlemény, például a magyar forinthoz vagy a lengyel zlotyhoz képest. Továbbá az ingatlanárak egy rövid időszakban, tulajdonképpen csak a járvány első 1-2 hónapjában regisztráltak csökkenést, amelyet meredek emelkedés követett, országos átlagban 14,1 százalékkal, Bukarestben 9 százalékkal, Kolozsváron pedig 16,7 százalékkal.

Jövőre jelentős lassulás következhet

A 2022-es év trendjeire vonatkozóan a kolozsvári kutatók úgy vélik, hogy a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, „csak” 3,7 százalékos GDP-arányos növekedés várható. Az előrejelzést arra alapozzák, hogy a legtöbb országban – így Romániában is – az össztermék reálértéke már elérte vagy meg is haladta a válság előtti szintet, ami arra utal, hogy a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. A 2020–2021-es évek keresletélénkítő intézkedéseinek végrehajtását követően a fiskális és monetáris politikai irányvonal jövőre várhatóan kevésbé lesz alkalmazkodó, külföldön és belföldön egyaránt. Ennek következményeként a külső kereslet fokozatos normalizálódására is számíthatunk.

Minden valószínűség szerint a globális ellátási láncokban meglévő fennakadások megszüntetése, valamint az energiaválság enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdasági növekedést. Ráadásul a világjárvány még nem ért véget, és ennek következményeként az egészségügyi helyzet további kockázatokkal szembesülhet 2022-ben, különösen az új SARS-CoV–2 mutációi miatt. Alapesetben arra számítanak, hogy ezek a tényezők jelentősen korlátozzák – de nem fordítják negatív tartományba – a hazai gazdaság növekedési trendjét, többek között azért sem, mert a munkaerőpiac látszólag elég gyorsan helyreáll, az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Romániának juttatott európai források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik a következő évben.

majd fokozatosan mérséklődik az energiaárak stabilizálódásával, az ellátási láncok fennakadásainak enyhülésével, valamint a jegybank megfelelő monetáris politikai intézkedéseivel is.

A kutatás szerint jövő évben a romániai gazdaságra nézve a legfontosabb kockázati tényezők világszinten és Romániában is az inflációs nyomás, a vártnál tartósabb – többek közt az energiapiac és a globális termelési láncok irányából is érkező – inflációs sokkok, valamint a koronavírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése. Kimondottan Romániára jellemző sebezhetőséget jelent, hogy viszonylag magas a folyó fizetési mérleg hiánya és a költségvetési hiány, amely hosszú távon nem fenntartható.

A vizsgálat a Covid–19: Romanian Economic Impact Monitor kutatási projekt keretében zajlott; a projektben részt vevő BBTE-kutatók interaktív infografikák formájában teszik közzé a Covid–19 világjárvány gazdasági hatásaira vonatkozó releváns adatokat a Covid–19 RoEIM online platformon, a részletesebb elemzéseket pedig a projekt Facebook-oldalán.