Fel kell pörögni. Az adóbegyűjtés hatékonyságának növelése is kell a román gazdaság tartós növekedéséhez
Fotó: Haáz Vince
A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve attól, hogy milyen kormányzati megoldások születnek a vírus terjedésének visszaszorítására – jelentette ki lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, akit az idén várható makrogazdasági trendekről faggattunk. Elmondta azt is, mire van szüksége a román gazdaságnak, hogy tartós növekedési pályára álljon.
2022. január 17., 08:462022. január 17., 08:46
A gazdasági jelenségeket nagymértékben befolyásolják a gazdasággal szembeni várakozások, és ezáltal gyakran az önbeteljesítő jóslatok is – szögezte le Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az év elején csökkenésnek indult az arany ára, tehát a befektetőket már nem vonzotta annyira a „menekülő valuta”.
„A gazdaságban előfordul, hogy ha rosszra számítunk, az a viselkedésünk következményeként be is következik.
– részletezte Rácz Béla Gergely.
Az aranyár kapcsán éppen ennek a fordítottja látszik, a jelenlegi körülmények között valamilyen szinten erősödik a gazdaságba, a jövőbe vetett bizalom.
„A nemzetközi pénzügyi piacokon az eszközök értéke rendkívül magas, ez azt jelzi, bízunk abban, hogy ha nem is felejthetjük el teljesen a koronavírus-járványt, illetve annak negatív gazdasági hatásait, de idén erőteljesen folytatódik a konszolidáció és a normalitáshoz való visszatérés. A várakozásokon túl a fontos gazdasági előrejelzésekkel is foglalkozó intézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank – előrejelzései is azt mutatják, hogy 2022 sem világ-, sem európai, sem pedig romániai szinten nem lesz egy rossz esztendő” – szögezte le a makrogazdasági elemző. Hangsúlyozta egyúttal:
Aztán 2021-ben világszerte és romániai szinten is nagy növekedést láthattunk, de ennek hátterében a lapunknak nyilatkozó elemző szerint az is áll, hogy az előző rossz évhez viszonyítva könnyű volt a nagyobb növekedést elérni. „Tavaly a világ bruttó hazai terméke (GDP) a Nemzetközi Valutaalap szerint mintegy 5,1 százalékkal növekedett, míg Románia ugyanebben az évben 6,3 százalékos növekedésre volt képes, tehát a visszapattanás nálunk erősebb és gyorsabb volt. Idén a BBTE kutatócsoportjának előrejelzései szerint 3,7 százalékos növekedésre számíthatunk, ez különben nagyságrendileg egybevág a fontosabb intézmények előrejelzéseivel” – irányította rá a figyelmet az egyetemi oktató.
Fotó: Pál Árpád
Rácz Béla Gergely szerint ugyanakkor a relatív gyors gazdasági növekedés jó hír, viszont a rossz
hír az, hogy ehhez világ- és romániai szinten is társul egy erős inflációs nyomás. A még rosszabb hír eközben, hogy az átlagpolgárt általában jobban érinti az infláció, mint a gazdasági növekedés, a pénzromlás hatásait sokkal érzékenyebben érzi a saját zsebén és lehetőségein.
– összegezte.
A novemberi 7,8 százalékról 8,19 százalékra nőtt az éves infláció 2021 decemberében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Az elemző rámutatott, tavaly és idén a két hatás egyszerre érvényesül, tehát 2021-ben és 2022-ben is relatív nagy a gazdasági növekedés, az átlagember mégis azt érezheti, neki nem könnyebb, hanem az erőteljes infláció miatt rosszabb helyzetben van. „Kihívást jelent a kormányzatoknak, illetve a nemzeti bankoknak, hogy 2022-ben az inflációt valamilyen módon mérsékelni tudják” – szögezte le az egyetemi oktató. Hozzátette:
„Ha a gazdaság túlfűtöttsége áll a pénzromlás hátterében, az alapkamat-emelés egy hatékony eszköz az infláció kézben tartására. Viszont ha a mostani inflációs nyomás nem feltétlenül a gazdaság túlfűtöttségéből származik, hanem az ellátási láncokban jelentkező problémák, illetve az alapanyagárak drágulása miatt alakult ki, akkor az alapkamat-emelés kevésbé hatékony, nem tudja azt olyan mértékben visszaszorítani” – magyarázta a gazdasági szakember.
„A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve hogy milyen kormányzati megoldások vannak a vírus terjedésének visszaszorítására” – válaszolta az idén várható trendeket firtató kérdésünkre Rácz Béla Gergely. Meglátása szerint a legjobb forgatókönyv, ha az omikron-variáns enyhe tüneteket okozva „átseper” a lakosság nagy részén, növekszik a nyájimmunitás, gyengül a vírus. „Sok szakember, akikre a világ odafigyel – köztük Karikó Katalin is – azt nyilatkozta,
– fogalmazott az elemző, aki szerint mindez azért érdekes, mert a tavaly ennek még a lehetősége sem merült fel.
Az idei év végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,3 százalékának megfelelő költségvetési hiányt és 5,8 százalékos éves inflációs rátát prognosztizálnak legfrissebb előrejelzésükben a romániai pénzügyi elemzők.
Arra is kitért, hogy Romániában a makrogazdasági teljesítőképesség nagymértékben függ attól is, milyen mértékben valósulnak meg a reformok, amelyeket a kormányok évek óta ígérnek. „A költségvetési hiányt vissza kell szorítani, mert nagy a nyomás a gazdaságon, de ez csak akkor tud megtörténni, ha sikerül növelni az adóbehajtás hatékonyságát. Románia az Unióban az utolsók között van, de globális szinten is rosszul áll az áfa- és egyéb adók begyűjtése terén. Ha előrelépés történik, az ország stabilabb és gazdaságilag fenntarthatóbb növekedési pályára tud állni” – összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!