Fel kell pörögni. Az adóbegyűjtés hatékonyságának növelése is kell a román gazdaság tartós növekedéséhez
Fotó: Haáz Vince
A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve attól, hogy milyen kormányzati megoldások születnek a vírus terjedésének visszaszorítására – jelentette ki lapunknak Rácz Béla Gergely közgazdász, akit az idén várható makrogazdasági trendekről faggattunk. Elmondta azt is, mire van szüksége a román gazdaságnak, hogy tartós növekedési pályára álljon.
2022. január 17., 08:462022. január 17., 08:46
A gazdasági jelenségeket nagymértékben befolyásolják a gazdasággal szembeni várakozások, és ezáltal gyakran az önbeteljesítő jóslatok is – szögezte le Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy az év elején csökkenésnek indult az arany ára, tehát a befektetőket már nem vonzotta annyira a „menekülő valuta”.
„A gazdaságban előfordul, hogy ha rosszra számítunk, az a viselkedésünk következményeként be is következik.
– részletezte Rácz Béla Gergely.
Az aranyár kapcsán éppen ennek a fordítottja látszik, a jelenlegi körülmények között valamilyen szinten erősödik a gazdaságba, a jövőbe vetett bizalom.
„A nemzetközi pénzügyi piacokon az eszközök értéke rendkívül magas, ez azt jelzi, bízunk abban, hogy ha nem is felejthetjük el teljesen a koronavírus-járványt, illetve annak negatív gazdasági hatásait, de idén erőteljesen folytatódik a konszolidáció és a normalitáshoz való visszatérés. A várakozásokon túl a fontos gazdasági előrejelzésekkel is foglalkozó intézmények – a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank – előrejelzései is azt mutatják, hogy 2022 sem világ-, sem európai, sem pedig romániai szinten nem lesz egy rossz esztendő” – szögezte le a makrogazdasági elemző. Hangsúlyozta egyúttal:
Aztán 2021-ben világszerte és romániai szinten is nagy növekedést láthattunk, de ennek hátterében a lapunknak nyilatkozó elemző szerint az is áll, hogy az előző rossz évhez viszonyítva könnyű volt a nagyobb növekedést elérni. „Tavaly a világ bruttó hazai terméke (GDP) a Nemzetközi Valutaalap szerint mintegy 5,1 százalékkal növekedett, míg Románia ugyanebben az évben 6,3 százalékos növekedésre volt képes, tehát a visszapattanás nálunk erősebb és gyorsabb volt. Idén a BBTE kutatócsoportjának előrejelzései szerint 3,7 százalékos növekedésre számíthatunk, ez különben nagyságrendileg egybevág a fontosabb intézmények előrejelzéseivel” – irányította rá a figyelmet az egyetemi oktató.
Fotó: Pál Árpád
Rácz Béla Gergely szerint ugyanakkor a relatív gyors gazdasági növekedés jó hír, viszont a rossz
hír az, hogy ehhez világ- és romániai szinten is társul egy erős inflációs nyomás. A még rosszabb hír eközben, hogy az átlagpolgárt általában jobban érinti az infláció, mint a gazdasági növekedés, a pénzromlás hatásait sokkal érzékenyebben érzi a saját zsebén és lehetőségein.
– összegezte.
A novemberi 7,8 százalékról 8,19 százalékra nőtt az éves infláció 2021 decemberében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Az elemző rámutatott, tavaly és idén a két hatás egyszerre érvényesül, tehát 2021-ben és 2022-ben is relatív nagy a gazdasági növekedés, az átlagember mégis azt érezheti, neki nem könnyebb, hanem az erőteljes infláció miatt rosszabb helyzetben van. „Kihívást jelent a kormányzatoknak, illetve a nemzeti bankoknak, hogy 2022-ben az inflációt valamilyen módon mérsékelni tudják” – szögezte le az egyetemi oktató. Hozzátette:
„Ha a gazdaság túlfűtöttsége áll a pénzromlás hátterében, az alapkamat-emelés egy hatékony eszköz az infláció kézben tartására. Viszont ha a mostani inflációs nyomás nem feltétlenül a gazdaság túlfűtöttségéből származik, hanem az ellátási láncokban jelentkező problémák, illetve az alapanyagárak drágulása miatt alakult ki, akkor az alapkamat-emelés kevésbé hatékony, nem tudja azt olyan mértékben visszaszorítani” – magyarázta a gazdasági szakember.
„A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve hogy milyen kormányzati megoldások vannak a vírus terjedésének visszaszorítására” – válaszolta az idén várható trendeket firtató kérdésünkre Rácz Béla Gergely. Meglátása szerint a legjobb forgatókönyv, ha az omikron-variáns enyhe tüneteket okozva „átseper” a lakosság nagy részén, növekszik a nyájimmunitás, gyengül a vírus. „Sok szakember, akikre a világ odafigyel – köztük Karikó Katalin is – azt nyilatkozta,
– fogalmazott az elemző, aki szerint mindez azért érdekes, mert a tavaly ennek még a lehetősége sem merült fel.
Az idei év végére a bruttó hazai termék (GDP) 7,3 százalékának megfelelő költségvetési hiányt és 5,8 százalékos éves inflációs rátát prognosztizálnak legfrissebb előrejelzésükben a romániai pénzügyi elemzők.
Arra is kitért, hogy Romániában a makrogazdasági teljesítőképesség nagymértékben függ attól is, milyen mértékben valósulnak meg a reformok, amelyeket a kormányok évek óta ígérnek. „A költségvetési hiányt vissza kell szorítani, mert nagy a nyomás a gazdaságon, de ez csak akkor tud megtörténni, ha sikerül növelni az adóbehajtás hatékonyságát. Románia az Unióban az utolsók között van, de globális szinten is rosszul áll az áfa- és egyéb adók begyűjtése terén. Ha előrelépés történik, az ország stabilabb és gazdaságilag fenntarthatóbb növekedési pályára tud állni” – összegezte Rácz Béla Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!