Fotó: Pixabay
Jelentős mértékben elmaradt a várakozásoktól a tavalyi román gazdasági növekedés, amely 5,6 százalék volt a korábban remélt 7 százalékhoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2022. február 15., 11:522022. február 15., 11:52
2022. február 15., 15:172022. február 15., 15:17
A 2021-es év negyedik negyedére és egész évre vonatkozó gyorsjelentés szerint a tavalyi utolsó negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez mérten. Éves összevetésben a tavalyi negyedik negyedévben a nyers adatok szerint a román GDP 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint 2020 azonos időszakában, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint a bővülés 2,7 százalék volt.
A módosítások szerint a tavalyi első negyedévben 2 százalékkal nőtt a román gazdaság 2020 utolsó negyedévéhez mérten, a második negyedévben 1,1 százalékos bővülést jegyeztek az első negyedévhez viszonyítva, míg a harmadik negyedévben 0,1 százalék volt a bővülés a második negyedévhez képest.
A globális és a romániai gazdasági növekedés nagymértékben függ a járványhelyzet alakulásától, illetve attól, hogy milyen kormányzati megoldások vannak a vírus terjedésének visszaszorítására – jelentette ki a Rácz Béla Gergely közgazdász.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány az első féléves adatok után 7 százalékos gazdasági növekedésre számított, de
A Román Nemzeti Bank (BNR) már a tavalyi év végén figyelmeztetett, hogy az utolsó negyedévben lassult a növekedés, de így is például az Európai Bizottság 6,3 százalékos növekedésre számított a 2021. évre.
A kormány az idén 4,6 százalékos gazdasági növekedést remél.
Csak négy EU-s ország gazdasága csökkent a tavalyi negyedik negyedévben
Az Európai Unió tagállamai közül csak Ausztria, Németország, Románia és Lettország jelentett gazdasági visszaesést 2021 negyedik negyedévére az előző negyedévhez képest – közölte kedden az Európai Statisztikai Hivatal.
Az Eurostat szerint az Európai Unióban átlagban 0,4 százalékkal, az eurózóna országaiban átlagban 0,3 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) 2021 negyedik negyedévében az előző három hónaphoz mérten, amikor 2,2, illetve 2,3 százalékos bővülést jegyeztek.
A legnagyobb növekedést a tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon (2,1%) és Spanyolországban (2%) jegyezték, visszaesést csak Ausztria (mínusz 2,2%), Németország (mínusz 0,7%), Románia (mínusz 0,5%) és Lettország (mínusz 0,1%) jelentett.
Az Eurostat előzetes becslései értelmében a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2021-ben 5,2 százalékkal nőtt mind az EU, mind az eurózóna GDP-je. 2021 negyedik negyedévében 2020 azonos időszakához képest a bruttó hazai termék az Európai Unióban 4,8 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,6 százalékkal nőtt, miután 2021 július-szeptemberében az EU-ban 4,1 százalékos, az euróövezetben pedig 3,9 százalékos volt a bővülés. Valamennyi uniós ország, amelyről rendelkezésre állnak adatok, éves növekedést jelentett 2021 negyedik negyedévében, a legjelentősebb növekedést Lengyelországban (7,7%), Magyarországon (7,1%) és Olaszországban (6,4%) könyvelték el.
Jövőre jelentősen lelassulhat a romániai gazdaság növekedési üteme, ám bizakodásra ad okot, hogy ez nem fordul át negatív tartományba – vetítette előre lapunknak Szász Levente kolozsvári közgazdász, egyetemi oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!