
Fotó: Agerpres
2011. március 15., 08:512011. március 15., 08:51
Az irányadónak tekintett Nikkei 225 index a kereskedés első 40 percében 5,17 százalékot esett, mert a természeti csapás kiváltotta aggodalmaktól vezérelve sokan egyszerre igyekeztek szabadulni az értékpapí-roktól. Közben három nagy japán autógyártó, a Toyota, a Honda és a Nissan bejelentette, hogy átmeneti időre fölfüggeszti a termelést összes belföldi üzemében.
Eközben a londoni pénzügyi elemzők által tegnap közzétett első számszerű becslések szerint az éves japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő kárt okozhatott a japán földrengés- és szökőár-katasztrófa. Citybeli szakértők azonban azt is jósolják, hogy az újjáépítési kiadások támasztotta keresletnövekedés a későbbiekben többet ad hozzá a japán gazdaság teljesítményéhez, mint amenynyivel a természeti csapás az idén csökkentheti a növekedést. Hitelminősítői vélemény szerint a katasztrófa „egyelőre” nem okoz költségvetési válságot Japánban.
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési háza tegnapi helyzetértékelésében 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a várható teljes kárösszeget. A ház számításai szerint ez a japán gazdaság évi összteljesítmé-nyének hozzávetőleg a 3 százaléka. A cég összevetésként felidézi, hogy az előző legsúlyosabb japán földrengés, amely 1995-ben Kobe kikötőváros környékén pusztított, 9500 milliárd jen kárt okozott, ami az akkori éves GDP-érték csaknem 2 százaléka volt. A kobei földrengést követő hónapban az érintett térség ipari termelése havi összevetésben 4,6 százalékkal csökkent, a következő hónapban azonban 4,9 százalékkal nőtt – teszik hozzá a Barclays Capital londoni elemzői.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Bank of America-Merrill Lynch globális gazdaságelemző részlege (BofA Merrill Lynch Global Research) tegnapi prognózisában ugyancsak a kezdeti termelési sokk után várható visszalendülést valószínűsített. A ház előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 százalékát. A BofA Merrill Lynch Global Research londoni szakértői összehasonlító elemzésükben kiemelték, hogy a kobei földrengés által érintett prefektúrák nagyobbak voltak, és az éves japán GDP-érték 12,4 százalékát adták. A ház számításai szerint a mostani katasztrófa által legsúlyosabban érintett két prefektúra a japán gazdaság összteljesítményéből 3,1 százalékkal részesedik.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő eközben tegnap megerősítette a japán államadósság „AA mínusz” osztályzatát. A másik mértékadó nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service helyzetértékelése szerint a természeti katasztrófa nem jelent „küszöbönálló” japán költségvetési válságot, mivel az ország mély és likvid kormánykötvénypiaca valószínűleg továbbra is „kivételesen alacsony költséggel” finanszírozza még a földrengés nyomán várhatóan felduzzadó államháztartási hiányt is. A Moody’s elemzői is azon a véleményen vannak, hogy az újjáépítési kiadások „nagyon hatékony és igazolható” költségvetési ösztönzőként hatnak majd, és várhatóan ellensúlyozzák a termelés- és keresletkiesésből eredő gazdasági károkat.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a katasztrófa közvetlen államháztartási költségei valószínűsíthetően megakasztják a globális pénzügyi válság és a recesszió által hátrahagyott nagy költségvetési hiány leépítésének folyamatát. A Moody’s londoni elemzői kiemelik azonban, hogy Japánnak bőséges hazai megtakarításai vannak, amelyek lehetővé teszik a megnövekedett kormányzati finanszírozási igények fedezését.
Tegnap ugyanakkor valamelyest emelkedett a londoni piacon a japán államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja, de a piaci szereplők továbbra sem árazzák kiugró eséllyel Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a japán CDS-díjszabás a hétfői londoni kereskedésben 91 bázispont környékén mozgott a 83 bázispontos előző záró után. A jelenlegi japán CDS-árazás azt jelenti, hogy a japán szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 90 ezer dollárnál valamivel magasabb éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió dollár japán államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A CMA számítási modellje szerint a tegnapi japán CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac most is mindössze 7,5 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!