
Fotó: Agerpres
2011. március 15., 08:512011. március 15., 08:51
Az irányadónak tekintett Nikkei 225 index a kereskedés első 40 percében 5,17 százalékot esett, mert a természeti csapás kiváltotta aggodalmaktól vezérelve sokan egyszerre igyekeztek szabadulni az értékpapí-roktól. Közben három nagy japán autógyártó, a Toyota, a Honda és a Nissan bejelentette, hogy átmeneti időre fölfüggeszti a termelést összes belföldi üzemében.
Eközben a londoni pénzügyi elemzők által tegnap közzétett első számszerű becslések szerint az éves japán hazai össztermék (GDP) 3 százalékának megfelelő kárt okozhatott a japán földrengés- és szökőár-katasztrófa. Citybeli szakértők azonban azt is jósolják, hogy az újjáépítési kiadások támasztotta keresletnövekedés a későbbiekben többet ad hozzá a japán gazdaság teljesítményéhez, mint amenynyivel a természeti csapás az idén csökkentheti a növekedést. Hitelminősítői vélemény szerint a katasztrófa „egyelőre” nem okoz költségvetési válságot Japánban.
A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési háza tegnapi helyzetértékelésében 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a várható teljes kárösszeget. A ház számításai szerint ez a japán gazdaság évi összteljesítmé-nyének hozzávetőleg a 3 százaléka. A cég összevetésként felidézi, hogy az előző legsúlyosabb japán földrengés, amely 1995-ben Kobe kikötőváros környékén pusztított, 9500 milliárd jen kárt okozott, ami az akkori éves GDP-érték csaknem 2 százaléka volt. A kobei földrengést követő hónapban az érintett térség ipari termelése havi összevetésben 4,6 százalékkal csökkent, a következő hónapban azonban 4,9 százalékkal nőtt – teszik hozzá a Barclays Capital londoni elemzői.
Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Bank of America-Merrill Lynch globális gazdaságelemző részlege (BofA Merrill Lynch Global Research) tegnapi prognózisában ugyancsak a kezdeti termelési sokk után várható visszalendülést valószínűsített. A ház előrejelzése szerint a katasztrófa 0,2-0,3 százalékponttal csökkenti a japán gazdasági növekedés idei ütemét, ám az újjáépítési kiadásokból eredő későbbi többletkereslet várhatóan meghaladja majd az éves GDP-érték 1 százalékát. A BofA Merrill Lynch Global Research londoni szakértői összehasonlító elemzésükben kiemelték, hogy a kobei földrengés által érintett prefektúrák nagyobbak voltak, és az éves japán GDP-érték 12,4 százalékát adták. A ház számításai szerint a mostani katasztrófa által legsúlyosabban érintett két prefektúra a japán gazdaság összteljesítményéből 3,1 százalékkal részesedik.
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő eközben tegnap megerősítette a japán államadósság „AA mínusz” osztályzatát. A másik mértékadó nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service helyzetértékelése szerint a természeti katasztrófa nem jelent „küszöbönálló” japán költségvetési válságot, mivel az ország mély és likvid kormánykötvénypiaca valószínűleg továbbra is „kivételesen alacsony költséggel” finanszírozza még a földrengés nyomán várhatóan felduzzadó államháztartási hiányt is. A Moody’s elemzői is azon a véleményen vannak, hogy az újjáépítési kiadások „nagyon hatékony és igazolható” költségvetési ösztönzőként hatnak majd, és várhatóan ellensúlyozzák a termelés- és keresletkiesésből eredő gazdasági károkat.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a katasztrófa közvetlen államháztartási költségei valószínűsíthetően megakasztják a globális pénzügyi válság és a recesszió által hátrahagyott nagy költségvetési hiány leépítésének folyamatát. A Moody’s londoni elemzői kiemelik azonban, hogy Japánnak bőséges hazai megtakarításai vannak, amelyek lehetővé teszik a megnövekedett kormányzati finanszírozási igények fedezését.
Tegnap ugyanakkor valamelyest emelkedett a londoni piacon a japán államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja, de a piaci szereplők továbbra sem árazzák kiugró eséllyel Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a japán CDS-díjszabás a hétfői londoni kereskedésben 91 bázispont környékén mozgott a 83 bázispontos előző záró után. A jelenlegi japán CDS-árazás azt jelenti, hogy a japán szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 90 ezer dollárnál valamivel magasabb éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió dollár japán államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A CMA számítási modellje szerint a tegnapi japán CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac most is mindössze 7,5 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Japán mint szuverén adós törlesztésképtelenné válását ötévi távlatban.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!