
Fotó: Románia szenátusa
Elfogadta kedden a szenátus az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve a kedvezményezettek körét. A jogszabályt 86 szenátor támogatta, 36-an tartózkodtak a szavazáskor.
2022. szeptember 27., 19:272022. szeptember 27., 19:27
2022. szeptember 27., 19:582022. szeptember 27., 19:58
A sürgősségi rendelet szerint jövő év augusztus 31-ig 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként áfával együtt az áramért azok a háztartások, amelyeknek az átlagos havi fogyasztása nem haladja meg a 100 kilowattórát; 100,01 és 300 kilowattóra közötti átlagos havi fogyasztás esetén a villamos energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként, ha a háztartás 255 kilowattóránál kevesebb áramot használ el egy hónapban. A földgáz ára kilowattóránként legtöbb 31 bani a háztartások, és legtöbb 37 bani más fogyasztók esetében.
A 0,68 lejes ársapka érvényes fogyasztásuktól függetlenül a kezelésükhöz szükséges orvosi eszközöket, készülékeket vagy berendezéseket használó személyekre is – írja az Agerpres.
Egy további módosítás szerint a legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként az átlagos havi áramfogyasztásuk 85 százalékáig a kis és közepes vállalkozások, a közüzemi szolgáltatók (beleértve a bukaresti metróvállalatot), az élelmiszeripari vállalkozások, a tudományos és technológiai parkok, a sport területén beruházásokat irányító vagy kezelő közvállalatok, az ipari parkok működtetői, a gyógyszergyártók és -forgalmazók, a hűtőláncot használó gyógyszertárak, illetve a Romániában hivatalosan elismert egyházak templomai.
A szenátus első házként vitatta meg a tervezetet, a döntő ház a képviselőház.
Elfogadta a szenátus a romániai energiaágazat karbonmentesítéséről szóló sürgősségi rendeletet
Elfogadta kedden a szenátus a romániai energiaágazat karbonmentesítéséről szóló 2022/108-es sürgősségi rendeletet.A jogszabály előírja a lignit- és széntüzelésű erőművek, illetve a lignit- és a szénbányák bezárását és konzerválását, ugyanakkor szabályozza a bezárt létesítmények alkalmazottainak a támogatását. A sürgősségi rendelet szerint energiaválság esetén az energiaügyi miniszter javaslatára a kormány dönthet a lignit- és széntüzelésű erőművek újraindításáról.
A jogszabály vitáján a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője, Radu Oprea elmondta, hogy a frakciója csak azért támogatja az elfogadását, mert végül bekerült a bezárt létesítmények újraindításának a lehetősége. A sürgősségi rendeletet döntő házként a képviselőház vitatja meg.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!