Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Ugyanakkor a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta az agrárminisztérium költségvetésének egymilliárd lejes kiegészítését a mezőgazdasági termelőknek járó hektáronkénti 100 eurós támogatás, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt veszteséget szenvedett sertés- és baromfitartókat megillető támogatás kifizetésére. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az ülés után közölte, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) pénteken elkezdi a kifizetések jóváhagyási eljárását, és a gazdák jövő hét elején megkapják a támogatást.

Barbu hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben szárnyra kapott híresztelések ellenére az összes jogosult gazda megkapja a területalapú támogatás teljes összegét. „A kormány ígérete szerint a növénytermesztő gazdák megkapják a hektáronkénti száz eurót, a sertés- és baromfitenyésztők pedig a nagyállategységenkénti száz eurót. Több mint 1,86 milliárd lejes keret áll erre rendelkezésre” – szögezte le az agrárminiszter. Hozzátette, a támogatási keret a növénytermesztők esetében meghaladja az 1,53 millió, a sertésztenyésztők esetében a 141 millió, a baromfitenyésztők esetében pedig a 181 millió lejt.

Csakhogy több román gazdaérdekvédelmi szervezet képviselője szerint ezek az összegek távolról sem fedezik a hazai mezőgazdasági termelők által elszenvedett károkat, így nem is tudják megoldani a gazdatársadalom évek óta növekvő problémáit.

A szakember ugyanakkor elismerte, hogy az alacsony gabonaárakból elviekben az állattenyésztés profitálhat, hiszen a keverőüzemek olcsó alapanyagból olcsóbban tudják előállítani a takarmánykeverékeket. A valóságban az állattenyésztési ágazat mégsem áll jobban, mint a szántóföldi növénytermesztés. Amit leginkább az bizonyít, hogy 2023-ban csökkent az egy évvel korábbi állatlétszám, az ágazat tehát nem profitált az olcsó gabonaárakból.

Egyedüli kivétel a sertéstenyésztés, ahol tavaly a romániai gazdák jó évet zártak, és idén is szép kilátásaik vannak a hazai sertéshús iránti kereslet élénkülésével. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint azonban a sertéstartók nem az olcsó gabonának köszönhetik sikerüket, hanem annak, hogy kevesebb import disznóhús érkezik a romániai piacra. 2023-ban Kína megnyitotta kapuit a német disznóhús előtt, így az olcsó készletek elhagyták Nyugat-Európát, a romániai disznófarmok tulajdonosai fellélegezhettek. A szakember szerint ez egy konjunkturális állapot, ami jól mutatja, hogy az uniós termelők – elsősorban a romániai állattartók – mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak.

A szövetkezés lehet a kiút

Szakmai vita alakult ki arról, hogy új piacok feltárásával, illetve termelői átállással kellene új kiutat keresni az olcsó ukrajnai gabona behozatala miatt kialakult válsághelyzetből. Az elképzelés azt feltételezi, hogy a farmok egy része piacosabb, jobban eladható szántóföldi növények termesztésére kellene átálljon. Magyar Lóránd szerint azonban ennek nincs realitása.

Az alternatív próbálkozások csak gazdáink problémáit növelik” – érvelt portálunknak az RMDSZ-es honatya.

Magyar ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a szántóföldi növénytermesztés mellett hangsúlyosabb állattenyésztési ágazat jöjjön létre Romániában, így a gazdák a megtermelt gabonát jobban tudnák értesíteni saját gazdaságukban. Viszont ez a fajta átállás is időt igényel, nem lehet egyik napról a másikra kivitelezni. A késve meghirdetett uniós agrárpályázatok is legalább egy év múlva éreztetik majd hatásukat a hazai állattenyésztésben, vélekedett az állatorvos végzettségű Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikus.

leginkább őket sújtja az ukrajnai háború hatása. Átmeneti mentőövet jelenthet, ha európai uniós döntés értelmében a nemzeti kormányok által eddig kifizetett 20-25 ezer ezer eurós ,,de minimis” támogatások összegét megduplázza az Európai Bizottság, de ez sem fogja megoldani a kistermelők felhalmozott gondjait.

,,A kisgazdaságok számára nem a nagy kultúrás szántóföldi növénytermesztés a megoldás. Esetükben sürgetőbb az átállás, hogy zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel foglalkozzanak. Ami munkaerő-igényesebb ugyan, de családjaik számára biztonságosabb megélhetést biztosít. Az igazi megoldás azonban a szövetkezés, az összefogás, a gazdák együttgondolkodása lehet. Ennek hiányában a kisgazdaságoknak hosszabb távon nincs esélyük a talpon maradásra” – mutatott rá portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.

korábban írtuk

Késélen táncol a búza jövedelmezősége, de meglódult a repce és a napraforgó ára

Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.

korábban írtuk

Rekordot döntött áprilisban az ukrán export, Romániának hálálkodik Kijev

Ukrajna 2024 áprilisában rekordmennyiségű, több mint 13 millió tonna árut exportált, ami felülmúlta a 2022. februári adatokat: az áprilisi export értéke elérte a 3,3 milliárd dollárt.