Kistermelői gabonapiac. A szakpolitikus szerint a kisgazdaságoknak ráfizetéses a gabonatermesztés, inkább zöldség- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkozhatnak
Fotó: Beliczay László
Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az ukrajnai háború miatt a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint ezek az összegek nem ellensúlyozzák a vámmentesen behozott ukrajnai termékek által okozott piaci zavarokat.
2024. május 16., 18:482024. május 16., 18:48
2024. május 16., 19:072024. május 16., 19:07
Klaus Iohannis államfő három agrártámogatási törvényt írt alá a napokban, amelyek korábban elfogadott, az ukrajnai háború okozta gazdasági válság enyhítését célzó kormányrendeleteket szentesítettek. A 2024-es román állami költségvetésből a gabonatermesztők megsegítésére 315,6 millió euró jut, a sertéságazat 28,7 millió eurót, a baromfitelepek tulajdonosai pedig összesen 36,8 millió eurót pályázhatnak meg. A kormány a legalacsonyabb összeget a húsmarha- és bivalytartó gazdáknak szánja, a szarvasmarha-támogatás keretösszege 11,03 millió euró.
Az európai uniós agrártámogatás kiegészítéseként – a Brüsszellel korábban egyeztetett támogatási kereteknek megfelelően –
Ugyanakkor a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta az agrárminisztérium költségvetésének egymilliárd lejes kiegészítését a mezőgazdasági termelőknek járó hektáronkénti 100 eurós támogatás, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt veszteséget szenvedett sertés- és baromfitartókat megillető támogatás kifizetésére. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az ülés után közölte, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) pénteken elkezdi a kifizetések jóváhagyási eljárását, és a gazdák jövő hét elején megkapják a támogatást.
Barbu hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben szárnyra kapott híresztelések ellenére az összes jogosult gazda megkapja a területalapú támogatás teljes összegét. „A kormány ígérete szerint a növénytermesztő gazdák megkapják a hektáronkénti száz eurót, a sertés- és baromfitenyésztők pedig a nagyállategységenkénti száz eurót. Több mint 1,86 milliárd lejes keret áll erre rendelkezésre” – szögezte le az agrárminiszter. Hozzátette, a támogatási keret a növénytermesztők esetében meghaladja az 1,53 millió, a sertésztenyésztők esetében a 141 millió, a baromfitenyésztők esetében pedig a 181 millió lejt.
Csakhogy több román gazdaérdekvédelmi szervezet képviselője szerint ezek az összegek távolról sem fedezik a hazai mezőgazdasági termelők által elszenvedett károkat, így nem is tudják megoldani a gazdatársadalom évek óta növekvő problémáit.
Magyar Lóránd szerint az Európai Uniónak védenie kellene saját mezőgazdasági termékeit, minden más elképzelés zsákutca a gazdák számára
Fotó: Facebook/Magyar Lóránd
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő, a bukaresti képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke sem látja pozitívan a román agrárágazat alakulását. „Az ukrajnai mezőgazdasági termékekre vonatkozóan a Brüsszelben egy évre meghosszabbított vámmentesség negatív hatásait nem tudja ellensúlyozni az uniós agrártámogatási rendszer. Ezen az sem segít, hogy brüsszeli jóváhagyással a nemzeti kormányoknak lehetőségük van bizonyos mértékű társfinanszírozásra. A két összeg együttesen is túl kevés ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az Ukrajnából vámmentesen behozott termékek piaci zavarait” – fogalmazott portálunknak a partiumi szakpolitikus.
A szakember ugyanakkor elismerte, hogy az alacsony gabonaárakból elviekben az állattenyésztés profitálhat, hiszen a keverőüzemek olcsó alapanyagból olcsóbban tudják előállítani a takarmánykeverékeket. A valóságban az állattenyésztési ágazat mégsem áll jobban, mint a szántóföldi növénytermesztés. Amit leginkább az bizonyít, hogy 2023-ban csökkent az egy évvel korábbi állatlétszám, az ágazat tehát nem profitált az olcsó gabonaárakból.
Egyedüli kivétel a sertéstenyésztés, ahol tavaly a romániai gazdák jó évet zártak, és idén is szép kilátásaik vannak a hazai sertéshús iránti kereslet élénkülésével. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint azonban a sertéstartók nem az olcsó gabonának köszönhetik sikerüket, hanem annak, hogy kevesebb import disznóhús érkezik a romániai piacra. 2023-ban Kína megnyitotta kapuit a német disznóhús előtt, így az olcsó készletek elhagyták Nyugat-Európát, a romániai disznófarmok tulajdonosai fellélegezhettek. A szakember szerint ez egy konjunkturális állapot, ami jól mutatja, hogy az uniós termelők – elsősorban a romániai állattartók – mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Szakmai vita alakult ki arról, hogy új piacok feltárásával, illetve termelői átállással kellene új kiutat keresni az olcsó ukrajnai gabona behozatala miatt kialakult válsághelyzetből. Az elképzelés azt feltételezi, hogy a farmok egy része piacosabb, jobban eladható szántóföldi növények termesztésére kellene átálljon. Magyar Lóránd szerint azonban ennek nincs realitása.
Az alternatív próbálkozások csak gazdáink problémáit növelik” – érvelt portálunknak az RMDSZ-es honatya.
Magyar ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a szántóföldi növénytermesztés mellett hangsúlyosabb állattenyésztési ágazat jöjjön létre Romániában, így a gazdák a megtermelt gabonát jobban tudnák értesíteni saját gazdaságukban. Viszont ez a fajta átállás is időt igényel, nem lehet egyik napról a másikra kivitelezni. A késve meghirdetett uniós agrárpályázatok is legalább egy év múlva éreztetik majd hatásukat a hazai állattenyésztésben, vélekedett az állatorvos végzettségű Szatmár megyei mezőgazdasági szakpolitikus.
leginkább őket sújtja az ukrajnai háború hatása. Átmeneti mentőövet jelenthet, ha európai uniós döntés értelmében a nemzeti kormányok által eddig kifizetett 20-25 ezer ezer eurós ,,de minimis” támogatások összegét megduplázza az Európai Bizottság, de ez sem fogja megoldani a kistermelők felhalmozott gondjait.
,,A kisgazdaságok számára nem a nagy kultúrás szántóföldi növénytermesztés a megoldás. Esetükben sürgetőbb az átállás, hogy zöldség-, illetve gyümölcstermesztéssel foglalkozzanak. Ami munkaerő-igényesebb ugyan, de családjaik számára biztonságosabb megélhetést biztosít. Az igazi megoldás azonban a szövetkezés, az összefogás, a gazdák együttgondolkodása lehet. Ennek hiányában a kisgazdaságoknak hosszabb távon nincs esélyük a talpon maradásra” – mutatott rá portálunknak Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Ukrajna 2024 áprilisában rekordmennyiségű, több mint 13 millió tonna árut exportált, ami felülmúlta a 2022. februári adatokat: az áprilisi export értéke elérte a 3,3 milliárd dollárt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!