
Fotó: Pixabay
A romániai lakosság 78 százaléka szeretne négynapos munkahetet, és gondolja úgy, hogy most van itt az ideje egy erre irányuló kezdeményezés elfogadásának – derül ki a BestJobs munkaerő-közvetítő portál által készített felmérésből.
2022. április 14., 11:432022. április 14., 11:43
A közvélemény-kutatás apropóját az jelentette, hogy a bukaresti parlamentbe beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely négynapos munkahetet írna elő. A március 2–24. között 1113 romániai internetfelhasználó megkérdezésével készült felmérésben részt vevők 70 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi munkahelyén le lehetne rövidíteni a munkahetet.
40 százalék szerint a fő hátrányt az jelentené, hogy a négy nap alatt nőne az egy nap alatt elvégzendő munka volumene, 45 százalék pedig úgy hiszi, hogy nőne az alkalmazottakra nehezedő nyomás, hogy végezzenek mielőbb a rájuk bízott feladatokkal.

A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint fél évig érvényben marad döntésük.
Bár négyből három alkalmazott nyilatkozta, kétli, hogy munkaadója belemenne a négynapos munkahétbe, számos előnyt is megneveztek.
29 százalék szerint javulna a munkahelyi termelékenység, 25 százalék szerint pedig csökkenne a kimerülés kockázata.

Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.
Arra a kérdésre, mit tennének a négynapos munkahétnek köszönhetően felszabaduló időben, 58 százalék válaszolta azt, hogy több időt töltene családjával. 47 százalék ügyet intézne, 42 százalék számára a pihenés jelentene prioritást.
Mint ismeretes, több ország – Izland, Belgium, Spanyolország, Nagy-Britannia, Japán – tesztelte, teszteli vagy tervezi a négynapos munkahét bevezetését. A gyergyószentmiklósi Tig-Rad System vállalat is kipróbálta tavaly, és bevált a négynapos munkahét, így továbbra is ilyen rendszerben dolgoznak.

Miközben Spanyolországban a kormány kísérleti programot indít a négynapos munkahét tesztelésére, egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. A Krónikának nyilatkozó közgazd&am
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!