Hatékonyság kell a négynapos munkahéthez – Már Erdélyben is próbálkoznak

A javaslat egy kis baloldali párttól, a Más Paístól származik, az alakulat az év elején jelentette be, hogy a kormány elfogadta a négynapos munkahét tesztelésére vonatkozó ötletüket.

A kísérleti projekt lebonyolításának részleteit még nem dolgozták ki, a Más País javaslata arról szól, hogy résztvevő vállalatok teszteljék három évig a négynapos munkahetet, az 50 millió eurós keret pedig minimálisra csökkentené a cégek kockázatait.

Héctor Tejero pártelnök a számok alapján úgy véli, hogy nagyjából 200 vállalkozás tudna részt venni a tesztüzemmódban, ami 3000–6000 alkalmazottat jelenthet. Tejero szerint amúgy a program már idén ősszel elrajtolhat.

Egy gyergyói cég is bevállalta

Miközben eddig csak távolról szemlélhettük a négynapos munkahétről szóló bejelentéseket vagy annak előnyeit ecsetelő elemzői vélekedéseket, most már testközelből is láthatjuk, miként zajlik, mint ahogy azt is látni fogjuk, mennyire válik be. A gyergyószentmiklósi székhelyű Tig-Rad System építőipari vállalat ugyanis most hétfőtől vezette be a négynapos munkahetet. A cég alkalmazottai március 15-én úgy kezdhették el a munkát, hogy tudták,

Az elmúlt időszakban tárgyalásokat folytattak a cég munkaközösségének képviselőivel, és a változtatási javaslatot a dolgozók nagy többsége örömmel fogadta, így meg is született erről a megállapodás. „Azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb embernek sok feladata, dolga van, amit munkaidőn kívül kell elvégeznie, megoldania. Vannak, akik gazdálkodnak, vagy szabadidejükben munkát vállalnak, kalákába mennek. Ezt eddig szombatonként és vasárnaponként végezték, most, hogy ez áttevődhet péntekre és szombatra, elérhető az, hogy a vasárnap tényleg pihenőnap legyen” – ismertette a változtatás alapgondolatát Bajkó Tibor, a Tig-Rad System vezetője. Hozzátette, ezzel az is elérhető lesz, hogy a különböző ügyintézések miatt, – amelyekre csak hétköznap van lehetőség – az alkalmazottaknak nem kell elkérezniük a munkából, mert pénteken ezt meg tudják oldani. Bajkó elmondta még, hogy

Ez egyaránt érvényes úgy azokon az építkezéseken, ahol a Tig-Rad alkalmazottai dolgoznak, mint a vállalat faipari üzemében és a cég adminisztratív személyzete esetében is. A változásról tájékoztatták az ügyfeleiket is. A négynapos munkahetet késő őszig tartják, téli hónapokra visszatérnek heti 5 napos, napi 8 órás munkaidőre. Mivel télen korábban sötétedik, ez a 4 napos munkarend nem lenne fenntartható.

Bajkó Tibor aláhúzta, nem ő találta fel a négynapos munkahét rendszerét,

A cégvezető egyelőre még csak reméli, hogy a változtatás beválik, de ő arra számít, hogy a munkahangulat is javulni fog.

A teljesítmény viszont nem csökkenhet, a változtatás csak akkor tartható, ha 4 nap alatt is elérik azokat az eredményeket, amit eddig 5 nap alatt valósítottak meg. Az előzetes számítási modellek mindenesetre pozitív fejleményeket ígérnek. Bajkó úgy gondolja, hogy ha a kezdeményezésük beválik, a példát más cégek is követni fogják.

Hátrány csak az lehet, hogy kevesebb idő marad a tévé vagy a számítógép előtt ülni” – összegezte az alkalmazottak várakozásait, a tárgyalásokban a munkavállalókat képviselő „miniszakszervezet” vezetője, Portik Hegyi Albert. A ditrói bentlakás építésénél dolgozó csoport munkavezetője, Gál András is ugyanezen a véleményen van. Leszögezte, ezt már korábban ki kellett volna találni. Az építkezésben dolgozók számára egyébként sem újdonság az, ha napi 10 órát kell dolgozni, külföldön pedig ennél többet is. „A mi fajtánk bírja a strapát” – jelentette ki.

Hátulütők nélkül is le lehet rövidíteni a munkahetet

„Ha hatékonyabban tudnánk beosztani a munkát, semmilyen negatív gazdasági következménye nem lenne a négynapos munkahétnek” – szögezte le megkeresésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Mint részletezte,

Meglátása szerint ugyanakkor hatékonyságon még nagyon sokat lehet javítani, tehát makrogazdasági hátulütők nélkül is le lehet rövidíteni a munkahetet. Viszont ha a jelenlegi hatékonyság mellett dolgoznánk kevesebbet egy nappal, az értelemszerűen kevesebb hatékony munkát, kevesebb megtermelt értéket jelent, ami csökkenő gazdasági mutatókat, lassuló gazdasági növekedést, vagy éppen visszaesést eredményezhet.

A közgazdász felidézte, nem új keletű felvetés a rövidebb munkahét gondolata, már a 20. század elején a makroökonómia egyik úttörője, John Maynard Keynes is foglalkozott ezzel, ő úgy gondolta, hogy a 21. századra elég kell hogy legyen a 15 órás munkahét. „Sok mindenben igaza volt, ebben, mint utólag kiderült, tévedett, hiszen jelenleg az átlag munkavállaló napi nyolc órát, tehát heti negyven órát dolgozik, ami távol áll a Keynes által előrevetített heti tizenöt órától” – emelte ki Rácz Béla Gergely. Véleménye szerint

Ezeket a kérdésköröket kibontva a közgazdász rámutatott, jelenleg a 20. századhoz képest folyamatosan növekszik az irodai munkások száma, a bruttó hazai termék (GDP) és a nemzetgazdaságok által megtermelt hozzáadott érték is egyre nagyobb mértékben a szolgáltatásokon alapszik, tehát egyre többen dolgoznak irodában, és egyre kevesebben gyárakban, bányákban.

Munkaidőben 1 óra 5 percet töltenek a hírportálok böngészésével, 44 percet a közösségi média nézegetésével, 40 percet beszélgetnek nem munkáról a munkatársakkal, 23 percet visz el az átlagos cigarettaszünet, és 8 percet csíptek le a munkaidejükből az ebédidőn kívüli falatozásra. A nyolcórás munkaidőben egy átlagos irodai munkás biztos nyolc óránál kevesebbet dolgozik hatékonyan, mert ránéz a Facebookra, megbeszéli a focimeccset a kollégákkal, mutatott rá Rácz.

Gyakori a kudarc

„A csökkentett munkahét másik pillére a pszichológiai összetevő, mit tesznek az emberek két szabadnap helyett hárommal, hogyan befolyásolja ez a munkamorált és a munkaszervezést, mennyire zökkennek ki a ritmusból” – húzta alá a közgazdász. Hozzáfűzte: a járvány alatt elterjedt otthoni munkavégzéssel kapcsolatban sok multinacionális cég felismerte, hogy otthonról ugyan hatékonyan lehetne dolgozni, de a kommunikáció nehezebben valósul meg. Hiszen a munkavállalónak nem a mellette levő asztalhoz kell átszólnia, ha egy információra van szüksége, hanem telefonálnia kell, lehet, éppen a másik nem veszi fel, tehát csökken a hatékonyság.

Ha ezt meg tudják lépni, akkor a négynapos munkahét úgy valósítható meg, hogy nem lenne semmilyen negatív következménye a vállalatra, és ebből fakadóan a nemzetgazdaságokra sem negatív hatása. Ennek ellenére a gyakorlatban mégsem működik, ahol megpróbálták, általában kudarcba fulladt, valószínű azért, mert nem tudunk hatékonyabbak lenni, és a rövid munkahét rontja a munkamorált” – összegzett lapunknak Rácz Béla Gergely.