Ha Gyergyóban működhet, Belgiumban miért ne? – A brüsszeli kormány bevezeti a négynapos munkahetet

Amint arról beszámoltunk, a világ több országában kísérleteztek már a négynapos munkahéttel, amelynek „szele” Erdélybe is eljutott. Tavaly tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére tavaly nyáron úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy négy napig a 8 óra helyett 10-et dolgoznak, ám cserébe kapnak egy szabadnapot, tehát háromnapos lesz a hétvégéjük.

Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Később a vállalkozó azt nyilatkozta, egyöntetűen azt a döntést hozták, hogy a négynapos munkahét érvényben marad tavaly november 1. után is.

Vonatkozó cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy „elsöprő sikerként” értékelték Izlandon is a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. Az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak. A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és tavaly már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozott ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.

korábban írtuk

„Elsöprő sikert” hozott a rövidebb munkaidő Izlandon, Gyergyóban is bevált a négynapos munkahét

Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.

Ugyanakkor a Híradó.hu szombati cikke szerint nem mindenhol lelkesednek hasonlóképpen az ötletért. A brit Chartered Management Institute elvégzett kutatása szerint a szigetországban vizsgált cégek vezetőinek mindössze 7 százaléka tett kísérletet a négynapos munkahét bevezetésére, és mindössze 20 százalékuk fontolta meg a kérdést.

Próbálkoztak ezzel Új-Zélandon is, illetve a Panasonic óriáscég is felajánlotta dolgozóinak a rövidített munkahetet, mégpedig a kiégés és a túlterheltség csökkentése végett. A legnagyobb japán gazdasági lap, a Nikkei által közölt felmérés szerint a felkelő nap országa vállalatainak csupán 8 százaléka kínált heti négynapos munkahetet.

Az amerikai AMN által megszólaltatott munkaügyi tanácsadók szerint nem feltétlen jó ötlet a csökkentett munkaidő bevezetése, ugyanis a heti négy-, tízórás munkanap negatív hatással lehet az innovatív gondolkodásra, a munka minőségére, illetve a termelékenységre – olvasható a Híradó.hu-n. A U. S. News témában megjelent cikke szerint nem lehet egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, ugyanis

Az amerikai Gallup Intézet kimutatása szerint a munkahét hossza és a „kiégés állapota” között sincs feltétlen közvetlen összefüggés: a négy napot dolgozók kiégésének mértéke nem szignifikáns az ötnapos munkahétben dolgozókéhoz képest.