Fotó: Pixabay
A romániai lakosság 78 százaléka szeretne négynapos munkahetet, és gondolja úgy, hogy most van itt az ideje egy erre irányuló kezdeményezés elfogadásának – derül ki a BestJobs munkaerő-közvetítő portál által készített felmérésből.
2022. április 14., 11:432022. április 14., 11:43
A közvélemény-kutatás apropóját az jelentette, hogy a bukaresti parlamentbe beterjesztettek egy törvénytervezetet, amely négynapos munkahetet írna elő. A március 2–24. között 1113 romániai internetfelhasználó megkérdezésével készült felmérésben részt vevők 70 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi munkahelyén le lehetne rövidíteni a munkahetet.
40 százalék szerint a fő hátrányt az jelentené, hogy a négy nap alatt nőne az egy nap alatt elvégzendő munka volumene, 45 százalék pedig úgy hiszi, hogy nőne az alkalmazottakra nehezedő nyomás, hogy végezzenek mielőbb a rájuk bízott feladatokkal.
A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint fél évig érvényben marad döntésük.
Bár négyből három alkalmazott nyilatkozta, kétli, hogy munkaadója belemenne a négynapos munkahétbe, számos előnyt is megneveztek.
29 százalék szerint javulna a munkahelyi termelékenység, 25 százalék szerint pedig csökkenne a kimerülés kockázata.
Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.
Arra a kérdésre, mit tennének a négynapos munkahétnek köszönhetően felszabaduló időben, 58 százalék válaszolta azt, hogy több időt töltene családjával. 47 százalék ügyet intézne, 42 százalék számára a pihenés jelentene prioritást.
Mint ismeretes, több ország – Izland, Belgium, Spanyolország, Nagy-Britannia, Japán – tesztelte, teszteli vagy tervezi a négynapos munkahét bevezetését. A gyergyószentmiklósi Tig-Rad System vállalat is kipróbálta tavaly, és bevált a négynapos munkahét, így továbbra is ilyen rendszerben dolgoznak.
Miközben Spanyolországban a kormány kísérleti programot indít a négynapos munkahét tesztelésére, egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. A Krónikának nyilatkozó közgazd&am
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!