További Dacia-modellek gyártását költöztetik Románián kívülre
Fotó: Facebook/Dacia
A magyar és a román gazdasági sajtó is kiemelten foglalkozik a Renault-csoport döntésével, amely több új Dacia-modell gyártását helyezi át Románián kívülre. A Világgazdaság elemzése szerint a lépés alapjaiban kérdőjelezi meg a mioveni-i Dacia-üzem jövőjét, amely az elmúlt húsz évben a román gazdaság egyik legstabilabb ipari pillérének számított. A változások hátterében a globális autóipar átrendeződése, a költségnyomás és a Renault új, Európán kívüli terjeszkedési stratégiája áll.
2026. április 07., 17:502026. április 07., 17:50
2026. április 07., 17:522026. április 07., 17:52
A döntés értelmében a Dacia Striker – a márka új családi breakje – a törökországi Bursa melletti Oyak-Renault üzemben készül majd, ahol már most is jelentős Renault- és Dacia-kapacitások működnek. A teljesen új, városi elektromos modell gyártását pedig a szlovéniai Novo Mesto veszi át. Ezek a projektek eredetileg a mioveni-i gyár potenciális fejlesztési irányai között szerepeltek, ám a Renault végül más országok mellett döntött.
Februárban a vállalat közleménye alapján mi is beszámoltunk róla, hogy a mioveni-i gyár mintegy 900 dolgozójától fog megválni a termelés csökkentése miatt, de a Dacia Autoturisme Szakszervezet márciusban tovább ment: szerinte 2026 lesz az első év több mint két évtized után, amikor csökken a termelés, és ezzel együtt mintegy 1200 munkahely megszűnése várható. Ez a gyár közel 11 ezer fős állományának a nyolcada.
A hatás azonban ennél jóval nagyobb lehet: a Dacia több mint 90 százalékban exportál, és több tízezer beszállítói munkahely függ a mioveni-i megrendelésektől. A termelés visszaesése dominóhatást indíthat el az Argeș megyei gazdaságban.
Csökkenti a termelést az Automobile Dacia SA, emiatt 900 dolgozótól válna meg – írta a profit.ro című hírportál. A Dacia nem tervez elbocsátásokat, a cégvezetés tekintélyes összegű végkielégítéssel ösztönzi a dolgozókat az önkéntes távozásra.
Az Economedia.ro román szakportál szerint a Renault döntése nem elszigetelt jelenség, hanem egy hosszabb folyamat következménye. Kiemelik:
jelentősen rontja a romániai gyártás versenyképességét.
Emellett a gyár energia- és működési költségei az utóbbi években meredeken emelkedtek, miközben a vállalatok szerint a romániai adó- és gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná vált.
A Renault ötéves stratégiája szerint 2030-ra a márka eladásainak fele Európán kívülről érkezne, ami a gyártási hálózat átszervezését is magával hozza. Közben a kínai BYD és Chery agresszívan tör be az európai piacra, a Stellantis pedig erős árnyomást gyakorol – mindez arra kényszeríti a gyártókat, hogy olcsóbb termelési helyszíneket keressenek.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
A román autóiparban február 2026-ban történelmi fordulat következett be: a Ford Otosan craiovai üzeme 21 834 járművel, 13 százalékos éves növekedéssel először előzte meg a Daciát, amelynél 21 535 gépkocsi gördült le a szalagokról, ami 18,5 százalékos visszaesést jelent.
A szaksajtó hangsúlyozza: a Dacia nem csupán egy gyár, hanem egy egész iparági ökoszisztéma központja. A termelés csökkenése növeli a beszállítók fajlagos költségeit, csökkenti a profitokat, s akár további leépítésekhez vagy gyártás-áthelyezésekhez vezethet.
Mioveni szerepe átalakul: nagy SUV-ok maradnak, a kisebb modellek elmennek
A Renault-csoport az utóbbi években fokozatosan átszervezte a gyártást: a Sandero és Jogger már Marokkóban készül, Mioveni fő profilja a Duster és a jövőbeli Bigster gyártása lett.
A kapacitás azonban így sincs kihasználva: a gyár 300 ezer autó előállítására lenne képes évente, de ettől egyre távolabb kerül. A Renault döntése nem csupán vállalati stratégiai lépés, hanem figyelmeztetés is: Románia elveszítheti egyik legfontosabb ipari előnyét, a beruházásokért folytatott regionális versenyben Törökország és Szlovénia lett a „nyerő”, tehát a román államnak sürgősen stabil, kiszámítható gazdasági környezetet kellene teremtenie.
A szakszervezet szerint 2026 „a nagy leépítések éve” lehet, és ha a trend folytatódik, a mioveni-i gyár hosszú távú jövője is kérdésessé válhat.
A Dacia autóinak teljes élettartamra vetített használati-fenntartási költségei közismerten alacsonyabbak, mint bármely más piaci versenytársé, de a Bigster ezen a téren még egyes elektromos autókat is felülmúl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!