Félgőzzel. A postások egy részét kényszerszabadságra küldték, a többiek jövő héten következnek
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Kényszerszabadságon van a postásunk, ezért nem érkezett meg a Krónika – panaszolta az elmúlt napokban több olvasónk. Mint kiderült, különösebb hírverés nélkül maradt, hogy a Román Posta igazgatótanácsa április 15-ei ülésén arról döntött, hogy az alkalmazottak fele ortodox húsvét után, vagyis az április 21–24. időszakban, a másik fele az április 27–30. időszakban tart kényszerszünetet.
2020. április 24., 09:452020. április 24., 09:45
2020. április 24., 09:552020. április 24., 09:55
Az intézkedést a koronavírus-járvány miatt kialakult válsággal indokolták, amely érintette a postát is, jelentősen visszaestek a bevételeik az elrendelt társadalmi távolságtartás miatt, ráadásul a nemzetközi postai műveletek legnagyobb része is szünetel. „Az alkalmazottak, a fizetések, a munkahelyek védelme és a jövőbeni fejlesztések érdekében megvizsgáltunk minden lehetséges forgatókönyvet ennek a nehéz időszaknak az átvészelésére” – emelik ki közleményükben az állami kézben levő vállalat vezetői. Horia Grigorescu vezérigazgató úgy nyilatkozott,
A hivatalos számítások szerint ezáltal például egy postás fizetése nagyjából 130 lejjel lesz kisebb áprilisban, ami százalékban kifejezve 7,5 százalékot jelent. „Ezáltal a vállalat fedezni tudja az áprilisra előrejelzett veszteségét” – áll a hivatalos tájékoztatásban. Biztosítják ugyanakkor az ügyfeleiket, hogy a küldemények és a szociális juttatások kiszállításában nem lesznek fennakadások.
„A postai alkalmazottak megértették a kényszerszabadság szükségességét, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, olyan módon megszervezni a tevékenységet, hogy a küldemények kézbesítésében ne legyenek nagy csúszások” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Kovács Sándor, a postai alkalmazottak szakszervezetének Kovászna megyei képviselője. Hangsúlyozta,
Másrészt abban bíznak, hogy a válság elmúlása után a munkáltató és a kormány értékeli áldozatos munkájukat, hiszen veszélyeztetett körülmények között vállalják a többletmunkát. „Megértettük, hogy nincs más megoldás, hiszen a forgalom visszaesett ebben az időszakban, de egy faluba akkor is el kell menni, ha a korábbi tíz küldemény helyett most csak egyet kézbesítünk” – részletezte a szakszervezeti vezető.
Rámutatott, mivel az alkalmazottak egy része ezen a héten maradt otthon kényszerszabadságon, majd jövő héten váltanak, át kellett szervezni a munkát. Emiatt előfordul, hogy a karbantartó gépkocsit vezet, vagy a gépkocsivezető a kísérő a kollégája mellett a pénzszállító autóban, a postások egymásnak segítenek, szükség esetén lefedik a másik körzetét is, a forgalom függvényében osztják szét a munkát.
„Toldozzuk-foldozzuk, a munkát el kell végezni. Ha egyik napról elmarad a küldemények kézbesítése, az a következő napokra felgyűl, és tovább nehezíti a munkát. Minden küldeményt el kell juttatni a címzetthez, úgy kell megszerveznünk a munkát, hogy ne nehezítsük a saját feladatunkat, előbb-utóbb minden küldeménynek el kell jutnia a címzetthez” – mondta Kovács Sándor. Mint részletezte:
Azokba a kis falvakba, ahol nagyon kevés a kézbesítenivaló, egy héten egyszer vagy éppen kéthetente járnak ki.
Fotó: Facebook/Compania Naţională Poşta Română
Kovács Sándor felhívta a figyelmet, hogy nem részesülnek védelemben, holott rengeteg emberrel kénytelenek találkozni. Az elmúlt hetekben a társadalmi juttatásokat vitték a kedvezményezettekhez, a szociális segélyt, a gyerekpénzt, a nyugdíjat. A járvány előtt a jogosultak a postahivatalokban vették át ezeket a pénzeket, ám most inkább házhoz vitték nekik, hogy elkerüljék a torlódást. Így is kénytelenek voltak a rendőrség, a csendőrség segítségét kérni, hiszen amikor az alkalmazottaik kimentek azokba az utcákba, ahol hátrányos helyzetűek laknak, összegyűltek, várták a pénzüket, nem akarták betartani az ajánlott távolságot.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor elégedetten nyugtázta, hogy végül sikerült megoldani a feladatot, mindenki megkapta a pénzét. Kovács Sándor rámutatott, a posta forgalma visszaesett, érződik, hogy az intézmények egy része leállt, a lakosság is kevesebb küldeményt postáz. Viszont nem változott az online rendelések házhoz szállítása, az továbbra is pörög.
A Román Posta olyan körülmények között döntött a kényszerszabadságokról, hogy eddig csak ötlet szintjén merült fel a közalkalmazottak „kényszerszüneteltetése”. Először Ludovic Orban miniszterelnök beszélt arról, hogy az intézkedéssel nagyon sok pénzt meg tudnának spórolni az államkassza számára, ám Florin Cîțu pénzügyminiszter már akkor azt mondta, nem készülnek hasonló lépésre. Csütörtökön pedig már a kormányfő is azzal állt elő, hogy korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, mivel a kérdés immár elveszítette aktualitását.
Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.
Gond lehet viszont a közalkalmazotti fizetések és a nyugdíjak biztosításával Florin Cîţu pénzügyminiszter szerint. A szaktárca vezetője egyik televíziós nyilatkozatában már nem beszélt olyan derűlátóan a dolgok alakulásáról, mint egy nappal korábban. Úgy fogalmazott, az állami költségvetés végrehajtásának függvényében
„Két hónappal ezelőtt nem tudtuk, hogy 6,7 százalékos hiányunk lesz erre az időszakra. Deficitünk van, finanszíroznunk kell. Lássuk, hogyan alakulnak a dolgok, és később lehet majd döntést hozni. Most nincs, amit a nyugdíjakról beszélni, mivel a költségvetés kiigazításakor nem onnan vettek el pénzösszegeket” – fogalmazott Cîţu a Realitatea Plus hírcsatorna műsorában.
„Minden kiadás felett ott lebeg a kérdőjel. Ha nem alakul jól a költségvetés végrehajtása, a beruházások megkérdőjeleződnek, és gond lehet a fizetések biztosításával is. A mai nyugdíjak kifizetése is akadályokba ütközhet, ha rosszul alakul a büdzsé végrehajtása. Tehát a végrehajtás a fontos ahhoz, hogy fedezni tudjuk a kiadásokat” – összegzett Florin Cîţu.
Akadozik a lapkihordás
A postai dolgozók kényszerszabadsága alapvetően befolyásolja a lapkihordást, ebben az időszakban akadozik a Krónika napilap kézbesítése is. Emiatt ezúton is tisztelt olvasóink, előfizetőink megértését kérjük. Arra kérjük önöket, hogy a postai alkalmazottak kényszerszabadságának lejárta után mindenképpen kérjék az elmaradt lapszámokat a kihordóktól, a Krónika ugyanis ebben az időszakban – május elseje, péntek kivételével – a szokásos menetrend szerint megjelenik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!