Egyelőre nem kell tartaniuk bérük lefaragásától a közszféra dolgozóinak
Fotó: Veres Nándor
Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.
2020. április 23., 13:042020. április 23., 13:04
2020. április 23., 13:132020. április 23., 13:13
„Már nem aktuális a kérdés” – válaszolta a román kormányfő csütörtökön újságíróknak, amikor arról faggatták, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően kényszerszabadságra kerülnek-e a közalkalmazottak. Orban azzal indokolta az ötlet elvetését, hogy május közepén amúgy is lejár a szükségállapot, számos közalkalmazott – elsősorban az egészségügyi dolgozók – „az első vonalban” küzdenek a COVID-19 ellen.
Április elején maga Ludovic Orban beszélt arról, hogy kormánya fél hónapos kényszerszabadságra küldi azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A liberális kormányfő közölte: kabinetje már eldöntötte, hogy a közalkalmazottak felváltva fognak kényszerszabadságra menni.
Az Orban által vázolt elképzelés szerint az intézkedés vonatkozik majd a központi és a helyi közigazgatásra, valamint azokra az állami intézményekre is, amelyek a parlament alárendeltségébe tartoznak. Leszögezte: minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek, és azok dolgoznak, akik az első szakaszban kényszerszabadságon voltak. A kényszerszabadságon lévő dolgozók a bérük 75 százalékát kapják meg. A kormányfő szerint az intézkedést azért vezetik be, hogy ezzel is akadályozzák a járvány terjedését.
Virgil Popescu gazdasági miniszter úgy vélekedett, az intézkedésnek költségmegtakarítási vonzata is van, hiszen a kényszerszabadságon lévő közalkalmazottak két hétig nem fognak különböző pótlékokat sem kapni, amelyek igencsak megemelik az alapbérüket. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a versenyszféra szolidaritását kérték, így az a természetes, ha a közszférában dolgozók is szolidaritásról tesznek bizonyságot.
Néhány nappal ezelőtt azonban meglepetésre Florin Cîțu pénzügyminiszter ellenvetését fogalmazta meg a tervezett kényszerszabadsággal kapcsolatban, mondván: jelenleg a közszféra teljes apparátusára szükség van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!