
Egyelőre nem kell tartaniuk bérük lefaragásától a közszféra dolgozóinak
Fotó: Veres Nándor
Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.
2020. április 23., 13:042020. április 23., 13:04
2020. április 23., 13:132020. április 23., 13:13
„Már nem aktuális a kérdés” – válaszolta a román kormányfő csütörtökön újságíróknak, amikor arról faggatták, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően kényszerszabadságra kerülnek-e a közalkalmazottak. Orban azzal indokolta az ötlet elvetését, hogy május közepén amúgy is lejár a szükségállapot, számos közalkalmazott – elsősorban az egészségügyi dolgozók – „az első vonalban” küzdenek a COVID-19 ellen.
Április elején maga Ludovic Orban beszélt arról, hogy kormánya fél hónapos kényszerszabadságra küldi azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A liberális kormányfő közölte: kabinetje már eldöntötte, hogy a közalkalmazottak felváltva fognak kényszerszabadságra menni.
Az Orban által vázolt elképzelés szerint az intézkedés vonatkozik majd a központi és a helyi közigazgatásra, valamint azokra az állami intézményekre is, amelyek a parlament alárendeltségébe tartoznak. Leszögezte: minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek, és azok dolgoznak, akik az első szakaszban kényszerszabadságon voltak. A kényszerszabadságon lévő dolgozók a bérük 75 százalékát kapják meg. A kormányfő szerint az intézkedést azért vezetik be, hogy ezzel is akadályozzák a járvány terjedését.
Virgil Popescu gazdasági miniszter úgy vélekedett, az intézkedésnek költségmegtakarítási vonzata is van, hiszen a kényszerszabadságon lévő közalkalmazottak két hétig nem fognak különböző pótlékokat sem kapni, amelyek igencsak megemelik az alapbérüket. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a versenyszféra szolidaritását kérték, így az a természetes, ha a közszférában dolgozók is szolidaritásról tesznek bizonyságot.
Néhány nappal ezelőtt azonban meglepetésre Florin Cîțu pénzügyminiszter ellenvetését fogalmazta meg a tervezett kényszerszabadsággal kapcsolatban, mondván: jelenleg a közszféra teljes apparátusára szükség van.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
szóljon hozzá!