Egyelőre nem kell tartaniuk bérük lefaragásától a közszféra dolgozóinak
Fotó: Veres Nándor
Korábbi terve ellenére mégsem küldi kényszerszabadsága a közalkalmazottakat a román kormány, Ludovic Orban miniszterelnök szerint a kérdés immár elveszítette aktualitását.
2020. április 23., 13:042020. április 23., 13:04
2020. április 23., 13:132020. április 23., 13:13
„Már nem aktuális a kérdés” – válaszolta a román kormányfő csütörtökön újságíróknak, amikor arról faggatták, hogy korábbi nyilatkozatának megfelelően kényszerszabadságra kerülnek-e a közalkalmazottak. Orban azzal indokolta az ötlet elvetését, hogy május közepén amúgy is lejár a szükségállapot, számos közalkalmazott – elsősorban az egészségügyi dolgozók – „az első vonalban” küzdenek a COVID-19 ellen.
Április elején maga Ludovic Orban beszélt arról, hogy kormánya fél hónapos kényszerszabadságra küldi azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A liberális kormányfő közölte: kabinetje már eldöntötte, hogy a közalkalmazottak felváltva fognak kényszerszabadságra menni.
Az Orban által vázolt elképzelés szerint az intézkedés vonatkozik majd a központi és a helyi közigazgatásra, valamint azokra az állami intézményekre is, amelyek a parlament alárendeltségébe tartoznak. Leszögezte: minden érintett intézményben két csoportra osztják az alkalmazottakat, egyik felük 15 napig biztosítja a működést, a másik csoport erre az időre kényszerszabadságra megy, majd 15 nap múlva cserélnek, és azok dolgoznak, akik az első szakaszban kényszerszabadságon voltak. A kényszerszabadságon lévő dolgozók a bérük 75 százalékát kapják meg. A kormányfő szerint az intézkedést azért vezetik be, hogy ezzel is akadályozzák a járvány terjedését.
Virgil Popescu gazdasági miniszter úgy vélekedett, az intézkedésnek költségmegtakarítási vonzata is van, hiszen a kényszerszabadságon lévő közalkalmazottak két hétig nem fognak különböző pótlékokat sem kapni, amelyek igencsak megemelik az alapbérüket. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a versenyszféra szolidaritását kérték, így az a természetes, ha a közszférában dolgozók is szolidaritásról tesznek bizonyságot.
Néhány nappal ezelőtt azonban meglepetésre Florin Cîțu pénzügyminiszter ellenvetését fogalmazta meg a tervezett kényszerszabadsággal kapcsolatban, mondván: jelenleg a közszféra teljes apparátusára szükség van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!