Hátrányos megkülönböztetés. Más tenyésztőktől eltérően, a méhcsaládok után nem jár szubvenció
Fotó: Thomas Campean
Miközben a mezőgazdasági miniszter az ágazat eredményeivel dicsekszik, számos gonddal meg kell küzdeniük a romániai méhészeknek, idén ráadásul az időjárás sem kedvez ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló mézhozamra számíthassanak.
2019. június 02., 12:222019. június 02., 12:22
Románia az első helyen áll a méztermelés szempontjából az Európai Unióban, és a második helyen Spanyolország után a méhcsaládok számát tekintve – vont mérleget minap Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Mint hangsúlyozta, az elmúlt két évben lendületesen fejlődött az ágazat, az Országos Méhészeti Program (PNA) révén a méhészek jó minőségű alapanyagokat, kaptárakat, eszközöket vásárolhattak, ez hozzájárul a versenyképességük növekedéséhez a belföldi és a külföldi piacon egyaránt. Hogy nem fenékig tejfel a méhészek élete, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy
A szaktárcavezető akkor azt mondta, meg kell találni az egyensúlyt a növénytermesztők és a méhészek érdekei között, hiszen ha a kivont növényvédő szerre nincs helyettesítő termék, megfelelő védelem nélkül marad a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés. A méhészeti és a növénytermesztési ágazat kiegészíti egymást – szögezte le akkor Petre Daea.
A sokéves átlagot tekintve valóban jól állnak a méztermelés és a méhcsaládok számát illetően a hazai méhészek – erősítette meg megkeresésünkre Deák Mihály, a Kovászna megyei méhészegyesület elnöke. Ám rögtön hozzá is tette:
A szakember szerint idén nagyon alacsony lesz a mézhozam, hiszen az időjárás nem kedvezett, amikor virágzások voltak, folyamatosan esett az eső, a méhek keveset tudtak gyűjteni. Mint rámutatott, valóban sok méhcsalád van, de ugyanilyen nagymértékű a pusztulás is a felelőtlen vegyszerezés miatt. Deák Mihály szerint a méhészeket hátrányosan megkülönböztetik a támogatási rendszerben, hiszen a gazdák területalapú támogatást kapnak a földjeik után, az állattartók is a juhok, szarvasmarhák után, a méhcsaládok után viszont nem jár szubvenció. „Az Országos Méhészeti Programban (PNA) pályázni kell támogatásra. Ezt hároméves ciklusra hagyják jóvá, idén van a ciklus utolsó éve. Ez a rendszer teljesen kiszámíthatatlan, a hozzáférés korlátozott” – részletezte a szövetség elnöke. Rámutatott, a kéréseket összesítik, majd a rendelkezésre álló alapot visszaosztják, és akkor derül ki, hogy egy méhész mekkora összeget kap. „Kedvezőtlen időjárás esetére öt évvel ezelőtt kaptunk csak de minimis támogatást, az is elenyésző összeg volt, hogy etetőanyagot vásárolhassunk a méheknek, utána hiába kértük, nem segített a kormány” – sorolta a nehézségeket Deák Mihály.
Arra is kitért, hogy az elmúlt években 50 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára,
A méhészek arra kényszerülnek, hogy közvetlen környezetükben, önerőből oldják meg az értékesítést, ám a helyi piac gyorsan telítődik. Deák Mihály úgy látja, aki üzleti haszon reményében kezdi el a méhészkedést, általában néhány év után abbahagyja, csak azok tartanak ki, akiknél családi hagyomány, vagy „beleszerettek” ebbe az életformába. Kovászna megyében jelenleg mintegy 130 méhészet működik.
Románia évente átlag 22 ezer tonna mézet termel, a méhcsaládok számát tekintve 2015-ben volt a romániai csúcs, akkor 1,47 millió család volt az országban. A Romániai Méhészek Szövetségének adatai szerint 40 ezer méhész van az országban. A romániai mézfogyasztás az elmúlt 2-3 évben 15 százalékkal növekedett, elérte az évi 550 grammot lakosonként, ám ezzel Románia még mindig az utolsó helyen áll Európában.
Nicușor Dan szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjai nélkül még inkább elszabadult volna a költségvetési hiány és az infláció. Az államfő azt is kijelentette, hogy néhány intézkedés esetében másként járt volna el.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!