Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakember
Fotó: Facebook/Simon Zoltán Norbert
A korábbi európai uniós ciklusoktól eltérően a bukaresti mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) nem évekre leosztva hirdeti meg pályázatait. A gazdák és agrárvállalkozók idén ősszel és jövő tavasszal ,,ömlesztve” jutnak hozzá az összes agrárpályázathoz. Az újításokról, a pályázatírás körülményeiről, a kis és nagy összegű kiírások feltételrendszeréről Simon Zoltán kolozsvári pályázatíró szakemberrel beszélgettünk.
2023. október 15., 09:342023. október 15., 09:34
2023. október 15., 10:372023. október 15., 10:37
– Mennyire tartja hasznosnak a szakminisztérium döntését az agrárpályázatok szinte egy időben történő meghirdetéséről?
– Az a mezőgazdasági minisztériumi érv szól az új módszer bevezetése mellett, hogy a korábbi években a pályázati források egy része elveszett. A ciklus utolsó esztendejében meghirdetett pályázatokról többen lemaradtak – kéréseiket nem tudták idejében leadni, vagy az idő rövidsége miatt más adminisztratív gondok keletkeztek –, ezért a fel nem használt összegek Brüsszelben maradtak. A román kormány ezt akarja megelőzni. Amennyiben valamelyik kiírásnál felhasználatlan keret marad, azt újra meghirdetik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy
– Az AFIR-pályázatok meghirdetését közvita előzi meg, ami arra szolgál, hogy az érdekeltek eljuttassák észrevételeiket az ügynökséghez. Mennyire veszik komolyan a gazdáktól és a pályázatíró szakemberektől beérkező javaslatokat?
– Az a tapasztalatom, hogy ezeket rendszerint nem veszik figyelembe. A végleges pályázati kiírásokban nem szoktunk találkozni a jobbító szándékú javaslatainkkal. Gyakorlatilag egy szűk kör dönti el a pályázatok kritériumrendszerét és a végleges szöveget. A végső szó a monitoringbizottságé, amelyben többek között a mezőgazdasági ágazatok képviselői foglalnak helyet, a technikai résszel a szaktárca foglalkozik.
A mezőgazdasági minisztérium kedvencei lettek a fóliaházas zöldségtermesztők
Fotó: Makkay József
– Az internetes felületeteket pályázatíró cégek ajánlatai lepték el, ahol többmillió eurós nagyságrendű pályázati lehetőségekkel találkozik az ember. Milyen lehetőségei vannak az erdélyi gazdáknak?
– Igazából a kisebb gazdapályázatok elnyerésére van lehetőségük, a pályázó gazdák 95 százaléka ezt a célt tűzi ki maga elé.
A gazdáknak szóló kisebb összegű kiírásoknál az előző ciklushoz néhány kritérium módosult. Korábban az számított pluszpontnak, hogy a fiatal gazda hány gazdaságot vesz át. Most elég egy is, de nyom a latban, ha azt hatvan év fölötti gazdától veszi át. Az új kiírásban az ifjú gazdák nyertes pályázatára egységesen hetvenezer eurót fizetnek, szemben a korábbi negyvenezerről induló alapösszeggel, amit biogazdálkodással és feldolgozással lehetett további húszezer euróval feltornászni.
– A legnépszerűbb ifjúgazda-pályázatok kritériumai idéntől előnyben részesítik a zöldségtermesztést. Mennyire diszkriminatív ez a mezőgazdaság többi területeivel foglalkozó gazdák számára?
– A mezőgazdasági minisztérium döntése, hogy a legalább ezer négyzetméteres, fóliaházas zöldségtermesztés abszolút prioritást élvezzen az elbírálás során. Ha a közvitára bocsájtott tervezet nem változik, ez csökkenti a domb- és hegyvidéken élő gazdák esélyeit.
Ez minden mezőgazdasági kultúrára érvényes. Akik komolyan szeretnének pályázni, azok már tavasz vagy nyár óta készülnek erre, hiszen egyéb igazolásokat is idejében be kellett szerezni. Nyilván nem csak zöldségtermesztéssel, hanem más mezőgazdasági területekről is lehet pályázni, de a fő csapásirány a fólia alatti zöldségtermesztés.
Aki sikeresen akar pályázni, annak a fóliaházábann már idén is termett zöldség
Fotó: Makkay József
– Mi a legnagyobb gond a többszázezer eurós, vagy milliós nagyságrendű agrárpályázatokkal? Az állattenyésztési farmját fejlesztő gazda például miért nem vállalkozhat ekkora beruházásra?
– A 35 százalékos önrész előteremtése és az utófinanszírozás jelenti a legfőbb akadályt. Még annak is elviselhetetlenül nagy teher egy ekkora beruházás megfinanszírozása, aki 40 szarvasmarhával termel. A kis agrárvállalkozások nem képesek egy ekkora beruházást menedzselni, másrészt nagyon nehéz a szükséges pénzügyi forrásokat előteremteni. Pályázati pénzek kiegészítéseként a bankok nehezen finanszíroznak meg mezőgazdasági kisvállalkozásokat, mert sok esetben nincs megfelelő ingatlanfedezetük. A termőföldek rendszerint nincsenek telekkönyvezve és sok esetben a gazdasági épületek nem képeznek megfelelő garanciát a kölcsönfedezetre. Sok gazda nem szívesen teszi be saját lakását ingatlanfedezetbe.
– Segíthet-e a mezőgazdasági termelőkön az állami garanciavállalással felvehető hitel?
– Kisgazdaságok esetében ez az állami segítség sem működik. Az egyszerűsített vállalkozási formákkal működő gazdaságokban – ahol nem vezetnek pontos könyvelést –, nehéz megítélni a kisvállalkozás valós gazdasági erejét. Igazából
de itt sem kaphatnak fedezetet a teljes hitelösszegre. A kisgazda igazából saját erőforrásaira támaszkodhat, ezért számára jórészt csak a százezer euró alatti gazdapályázatok jöhetne számításba.
Az állattartók számára is több uniós pályázati kiírás szerepel, a nagyobb összegű finanszírozáshoz viszont nő az önrész is
Fotó: Makkay József
– Mennyire törvényszerű, hogy csak pályázatíró cégeken keresztül érdemes uniós pályázatot benyújtani?
– Egyénileg is meg lehet próbálni, amennyiben a gazda megérti a pályázati kiírás minden sorát, és amennyiben pluszinformációra van szüksége, azt az AFIR honlapján keresztül is beszerezheti. Igazából
Egyik ügyfelünk példáját említem, aki egyetemet végzett gazdaként kétszer is sikertelenül próbálkozott uniós pályázat benyújtásával. Néhány kisebb hiba miatt utasították el, végül hozzánk fordult, hogy harmadjára ne ismétlődjön meg a kudarc. A pályázatíró cégek rendszerint az elnyerhető összeg 4-5 százalékát kérik honoráriumként. Aki nem igényel előleget, az a nyertes pályázat 7 százalékát is elkéri az ügyféltől. A 10-15 évvel ezelőtti választékhoz képest ma már széles pályázatíró-kínálatból válogathatnak a gazdák, a tanácsadói díj pedig leírható költség.
– Mennyire szeret pályázni a közép-erdélyi gazda?
– Szűkebb régiónkban jellemzően a hegyvidéki emberektől érkezik be a legtöbb kisösszegű pályázat, szemben a mezőségi falvak érdektelenségével. Ebben az is szerepet játszik, hogy
Tapasztalataim szerint ugyanakkor egy-egy adott térség nemzetiségi összetételében nincs különbség a románok és a magyarok pályázási kedve között. Számarányuknak megfelelően az erdélyi magyarok is sikeresen pályáznak.
Az európai uniós mezőgazdasági pályázatok várható meghirdetési időpontja
Fotó: Facebook/Pro Agricultura
Közvitára bocsátotta a fiatal gazdákat 70 ezer eurós vissza nem térítendő támogatással segítő 30-as számú intézkedés pályázati útmutatóját az illetékes ügynökség. Barabási Antal Szabolcs államtitkár szerint a pályázati kiírásra túljelentkezés lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
A kormány dolgozik a 2026-os állami költségvetésen, amely reális alapokra fog támaszkodni – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!