
Fotó: Pinti Attila
Miközben a kormány és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra buzdítja a lakosságot, hogy ne maradjanak passzívak, válasszák ki a számukra legmegfelelőbb árajánlatot és gázszolgáltatót, hiszen a július 1-jétől életbe lépő árliberalizáció után van esély arra, hogy kedvezőbb díjszabást kapjanak, a fogyasztók több mint fele nem is hallott a folyamatról.
2020. június 28., 09:592020. június 28., 09:59
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Az INSCOP Research közvélemény-kutató cég által közzétett felmérés szerint ötből csak egy állampolgár véli úgy, hogy elegendő információval rendelkezik arról, hogy milyen mozgástere van július 1. után. A kutatás időpontjában – május végén, június elején –, amikor hozzávetőleg még egy hónap volt hátra az árliberalizációig, a válaszadók 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már erről. A tájékozottak között nagyobb arányban fordultak elő a 45 év felettiek, a nagyvárosiak, az északnyugati fejlesztési régióban, illetve Bukarestben és környékén lakók.
Azt, hogy szolgáltatót vált, 38 százalék fontolgatta, amennyiben egy másik cégtől kedvezőbb ajánlatot kap, 27,9 százalék elutasította ezt a lehetőséget. A megkérdezettek 30,8 százaléka mondta azt, hogy otthonában nincs vezetékes gáz, 3,3 százalék nem tudta, vagy nem válaszolt.
A tanulmányban a fogyasztók kitettségét is mérték: a válaszadók 21,5 százaléka mondta azt, hogy nehézséget okoz számára a gázszámlák kifizetése. A magukat sérülékeny fogyasztónak vallók többsége alacsony végzettséggel és kevés jövedelemmel rendelkezik, nincs munkahelye, kisvárosban vagy vidéken lakik. Másrészt 61,1 százalék azért tartja magát sérülékeny fogyasztónak, mert nem rendelkezik elegendő információval az energiapiac működéséről.

Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.
A kérdőívet kitöltők 62,3 százaléka különben úgy gondolja, az államnak csak a kis jövedelmű fogyasztókat kellene támogatnia, 34 százalék szerint úgy véli, hogy mindenkinek, bevételtől függetlenül kellene kapnia egy kisebb összegű állami támogatást. A koronavírus-járványra való tekintettel a válaszadók 73,6 százaléka szerint a román állam ösztönözhetné a magánkézben levő energiavállaltok nagy befektetéseit, 19,8 százalék szerint ezek halaszthatók.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, a szolgáltatók kötelesek voltak értesíteni ügyfeleiket arról, hogy a gázár-liberalizációt követő egy évben, vagyis július elseje és 2021. június 30-a között milyen árat kínálnak megawattóránként, a fogyasztóknak pedig jogukban áll szétnézni a piacon, és a számukra legjobb ajánlatot kiválasztani. Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
Nyomást gyakorolnának a gázár csökkentése érdekében
A gazdasági minisztérium közvitára bocsátott egy jogszabálytervezet, ami a romániai gáztermelőket arra kötelezné, hogy még több földgázt adjanak el lakossági fogyasztásra, a nagy földgázszolgáltatókat pedig arra, hogy ezt meg is vegyék. Másrészt növelnék a szolgáltatók piacán a konkurenciát azáltal, hogy könnyebb feltételek mellett válhat egy cég gázszolgáltatóvá. A tervezet szerint a két nagy gáztermelőnek – a Petrom és a Romgaz – a jelenlegi 30 százalék helyett a kitermelt földgázmennyiség 40 százalékát kell majd az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) szabályozása alapján megállapított kiindulási áron licitre bocsátania. Ez a mechanizmus júniustól van érvényben, és már történtek tranzakciók ez alapján, jóval a szabályozott 68 lejes megawattóránkénti ár alatt. Másrészt a két nagy szolgáltatót – a német tulajdonban lévő E.ON-t és a francia Engie-t – arra köteleznék, hogy a program révén vásároljon földgázt. Jelenleg a saját procedúráik alapján szerzik be a földgázt azzal a megkötéssel, hogy szavatolniuk kell az átláthatóságot.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!