Fotó: Pinti Attila
Miközben a kormány és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra buzdítja a lakosságot, hogy ne maradjanak passzívak, válasszák ki a számukra legmegfelelőbb árajánlatot és gázszolgáltatót, hiszen a július 1-jétől életbe lépő árliberalizáció után van esély arra, hogy kedvezőbb díjszabást kapjanak, a fogyasztók több mint fele nem is hallott a folyamatról.
2020. június 28., 09:592020. június 28., 09:59
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Az INSCOP Research közvélemény-kutató cég által közzétett felmérés szerint ötből csak egy állampolgár véli úgy, hogy elegendő információval rendelkezik arról, hogy milyen mozgástere van július 1. után. A kutatás időpontjában – május végén, június elején –, amikor hozzávetőleg még egy hónap volt hátra az árliberalizációig, a válaszadók 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már erről. A tájékozottak között nagyobb arányban fordultak elő a 45 év felettiek, a nagyvárosiak, az északnyugati fejlesztési régióban, illetve Bukarestben és környékén lakók.
Azt, hogy szolgáltatót vált, 38 százalék fontolgatta, amennyiben egy másik cégtől kedvezőbb ajánlatot kap, 27,9 százalék elutasította ezt a lehetőséget. A megkérdezettek 30,8 százaléka mondta azt, hogy otthonában nincs vezetékes gáz, 3,3 százalék nem tudta, vagy nem válaszolt.
A tanulmányban a fogyasztók kitettségét is mérték: a válaszadók 21,5 százaléka mondta azt, hogy nehézséget okoz számára a gázszámlák kifizetése. A magukat sérülékeny fogyasztónak vallók többsége alacsony végzettséggel és kevés jövedelemmel rendelkezik, nincs munkahelye, kisvárosban vagy vidéken lakik. Másrészt 61,1 százalék azért tartja magát sérülékeny fogyasztónak, mert nem rendelkezik elegendő információval az energiapiac működéséről.
Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.
A kérdőívet kitöltők 62,3 százaléka különben úgy gondolja, az államnak csak a kis jövedelmű fogyasztókat kellene támogatnia, 34 százalék szerint úgy véli, hogy mindenkinek, bevételtől függetlenül kellene kapnia egy kisebb összegű állami támogatást. A koronavírus-járványra való tekintettel a válaszadók 73,6 százaléka szerint a román állam ösztönözhetné a magánkézben levő energiavállaltok nagy befektetéseit, 19,8 százalék szerint ezek halaszthatók.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, a szolgáltatók kötelesek voltak értesíteni ügyfeleiket arról, hogy a gázár-liberalizációt követő egy évben, vagyis július elseje és 2021. június 30-a között milyen árat kínálnak megawattóránként, a fogyasztóknak pedig jogukban áll szétnézni a piacon, és a számukra legjobb ajánlatot kiválasztani. Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
Nyomást gyakorolnának a gázár csökkentése érdekében
A gazdasági minisztérium közvitára bocsátott egy jogszabálytervezet, ami a romániai gáztermelőket arra kötelezné, hogy még több földgázt adjanak el lakossági fogyasztásra, a nagy földgázszolgáltatókat pedig arra, hogy ezt meg is vegyék. Másrészt növelnék a szolgáltatók piacán a konkurenciát azáltal, hogy könnyebb feltételek mellett válhat egy cég gázszolgáltatóvá. A tervezet szerint a két nagy gáztermelőnek – a Petrom és a Romgaz – a jelenlegi 30 százalék helyett a kitermelt földgázmennyiség 40 százalékát kell majd az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) szabályozása alapján megállapított kiindulási áron licitre bocsátania. Ez a mechanizmus júniustól van érvényben, és már történtek tranzakciók ez alapján, jóval a szabályozott 68 lejes megawattóránkénti ár alatt. Másrészt a két nagy szolgáltatót – a német tulajdonban lévő E.ON-t és a francia Engie-t – arra köteleznék, hogy a program révén vásároljon földgázt. Jelenleg a saját procedúráik alapján szerzik be a földgázt azzal a megkötéssel, hogy szavatolniuk kell az átláthatóságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!