Fotó: Pinti Attila
Miközben a kormány és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) arra buzdítja a lakosságot, hogy ne maradjanak passzívak, válasszák ki a számukra legmegfelelőbb árajánlatot és gázszolgáltatót, hiszen a július 1-jétől életbe lépő árliberalizáció után van esély arra, hogy kedvezőbb díjszabást kapjanak, a fogyasztók több mint fele nem is hallott a folyamatról.
2020. június 28., 09:592020. június 28., 09:59
2021. szeptember 10., 12:182021. szeptember 10., 12:18
Az INSCOP Research közvélemény-kutató cég által közzétett felmérés szerint ötből csak egy állampolgár véli úgy, hogy elegendő információval rendelkezik arról, hogy milyen mozgástere van július 1. után. A kutatás időpontjában – május végén, június elején –, amikor hozzávetőleg még egy hónap volt hátra az árliberalizációig, a válaszadók 48,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már erről. A tájékozottak között nagyobb arányban fordultak elő a 45 év felettiek, a nagyvárosiak, az északnyugati fejlesztési régióban, illetve Bukarestben és környékén lakók.
Azt, hogy szolgáltatót vált, 38 százalék fontolgatta, amennyiben egy másik cégtől kedvezőbb ajánlatot kap, 27,9 százalék elutasította ezt a lehetőséget. A megkérdezettek 30,8 százaléka mondta azt, hogy otthonában nincs vezetékes gáz, 3,3 százalék nem tudta, vagy nem válaszolt.
A tanulmányban a fogyasztók kitettségét is mérték: a válaszadók 21,5 százaléka mondta azt, hogy nehézséget okoz számára a gázszámlák kifizetése. A magukat sérülékeny fogyasztónak vallók többsége alacsony végzettséggel és kevés jövedelemmel rendelkezik, nincs munkahelye, kisvárosban vagy vidéken lakik. Másrészt 61,1 százalék azért tartja magát sérülékeny fogyasztónak, mert nem rendelkezik elegendő információval az energiapiac működéséről.
Bár a romániai piacon jelen levő két legnagyobb földgázszolgáltató egyelőre nem készül árat csökkenteni, a piac, illetve egy, a parlament napirendjén levő törvénytervezet rákényszerítheti erre őket.
A kérdőívet kitöltők 62,3 százaléka különben úgy gondolja, az államnak csak a kis jövedelmű fogyasztókat kellene támogatnia, 34 százalék szerint úgy véli, hogy mindenkinek, bevételtől függetlenül kellene kapnia egy kisebb összegű állami támogatást. A koronavírus-járványra való tekintettel a válaszadók 73,6 százaléka szerint a román állam ösztönözhetné a magánkézben levő energiavállaltok nagy befektetéseit, 19,8 százalék szerint ezek halaszthatók.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, a szolgáltatók kötelesek voltak értesíteni ügyfeleiket arról, hogy a gázár-liberalizációt követő egy évben, vagyis július elseje és 2021. június 30-a között milyen árat kínálnak megawattóránként, a fogyasztóknak pedig jogukban áll szétnézni a piacon, és a számukra legjobb ajánlatot kiválasztani. Ha a fogyasztó passzív marad, nem kér ajánlatot, marad azzal az árral, amennyiért eddig megvásárolta a gázt, vagy azzal, amit felajánl neki a forgalmazó.
Nyomást gyakorolnának a gázár csökkentése érdekében
A gazdasági minisztérium közvitára bocsátott egy jogszabálytervezet, ami a romániai gáztermelőket arra kötelezné, hogy még több földgázt adjanak el lakossági fogyasztásra, a nagy földgázszolgáltatókat pedig arra, hogy ezt meg is vegyék. Másrészt növelnék a szolgáltatók piacán a konkurenciát azáltal, hogy könnyebb feltételek mellett válhat egy cég gázszolgáltatóvá. A tervezet szerint a két nagy gáztermelőnek – a Petrom és a Romgaz – a jelenlegi 30 százalék helyett a kitermelt földgázmennyiség 40 százalékát kell majd az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) szabályozása alapján megállapított kiindulási áron licitre bocsátania. Ez a mechanizmus júniustól van érvényben, és már történtek tranzakciók ez alapján, jóval a szabályozott 68 lejes megawattóránkénti ár alatt. Másrészt a két nagy szolgáltatót – a német tulajdonban lévő E.ON-t és a francia Engie-t – arra köteleznék, hogy a program révén vásároljon földgázt. Jelenleg a saját procedúráik alapján szerzik be a földgázt azzal a megkötéssel, hogy szavatolniuk kell az átláthatóságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!