
Jut is marad is? A kormány ígérete szerint öt százalékkal többet hagynak az önkormányzatoknál
Fotó: Pixabay
Nagy vonalakban elégedettek a megyei jogú városok polgármesterei az Orban-kormánytól kapott ígéretekkel, kéréseik egy részére pozitív válasz érkezett, és további egyeztetéseket helyezett kilátásba a miniszterelnök.
2019. november 20., 19:212019. november 20., 19:21
Amint arról beszámoltunk, kedden délután a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselői találkoztak Ludovic Orban miniszterelnökkel, Raluca Turcan miniszterelnök-helyettessel, Vasile-Florin Cîţu pénzügyminiszterrel, Ion Ştefan közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszterrel.
– tájékoztatott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ismételten hangsúlyozta, hogy elsősorban az önkormányzatok a járulékos áldozatai annak, ha késve fogadják el az állami költségvetést, hiszen ezzel húzódik a helyi büdzsé kidolgozása, nem tudnak közbeszerzéseket kiírni. A székelyföldi elöljáró elmondása szerint a liberális kormány illetékesei
További engedmény lenne a költségvetési törvényben, hogy a kormány fele arányban bevállalja az önkormányzatoknak idén átadott plusz feladatok finanszírozását. Ez szerint a fogyatékkal élők és gondozóik juttatásainak felét kormányzati alapból fedeznék, és az önkormányzatoknak csak a felét kell hozzátenniük.
Antal elmondása szerint arra is ígéretet kaptak a bukaresti illetékesektől, hogy megpróbálják kijavítani a megbukott szociáldemokrata kormány utolsó költségvetés-módosítását, amikor csak a párthoz közeli polgármesterek által vezetett településeknek utaltak központi forrásokból, voltak városok melyek nem kaptak semmit, ezek között volt Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó is.
A találkozón megbeszélték, hogy a települések igényt tartanak a szakszervezeti művelődési házakra, valamint a hadsereg által nem használt ingatlanokra. Ezeket a kérdéseket valószínű egy későbbi találkozón újra átbeszélik, valamint azt is, miként próbálja életbe ültetni majd az Orbán-kormány a decentralizációs törvényt. Antal Árpád rámutatott, az önkormányzati autonómia egyik legnagyobb vívmánya volt, hogy a kormány lehetőséget adott az önkormányzati alkalmazottak bérének meghatározására, így csak a felső és az alsó határt szabja meg azon belül a települések vezetői döntenek a fizetésekről. „Ez nem csak lehetőség, hanem felelősség is, a polgármestereknek úgy kell gazdálkodniuk, hogy az év utolsó hónapjaira is maradjon pénz a bérekre” – szögezte le Antal Árpád.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!