
Jut is marad is? A kormány ígérete szerint öt százalékkal többet hagynak az önkormányzatoknál
Fotó: Pixabay
Nagy vonalakban elégedettek a megyei jogú városok polgármesterei az Orban-kormánytól kapott ígéretekkel, kéréseik egy részére pozitív válasz érkezett, és további egyeztetéseket helyezett kilátásba a miniszterelnök.
2019. november 20., 19:212019. november 20., 19:21
Amint arról beszámoltunk, kedden délután a Megyei Jogú Városok Szövetségének képviselői találkoztak Ludovic Orban miniszterelnökkel, Raluca Turcan miniszterelnök-helyettessel, Vasile-Florin Cîţu pénzügyminiszterrel, Ion Ştefan közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszterrel.
– tájékoztatott Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere ismételten hangsúlyozta, hogy elsősorban az önkormányzatok a járulékos áldozatai annak, ha késve fogadják el az állami költségvetést, hiszen ezzel húzódik a helyi büdzsé kidolgozása, nem tudnak közbeszerzéseket kiírni. A székelyföldi elöljáró elmondása szerint a liberális kormány illetékesei
További engedmény lenne a költségvetési törvényben, hogy a kormány fele arányban bevállalja az önkormányzatoknak idén átadott plusz feladatok finanszírozását. Ez szerint a fogyatékkal élők és gondozóik juttatásainak felét kormányzati alapból fedeznék, és az önkormányzatoknak csak a felét kell hozzátenniük.
Antal elmondása szerint arra is ígéretet kaptak a bukaresti illetékesektől, hogy megpróbálják kijavítani a megbukott szociáldemokrata kormány utolsó költségvetés-módosítását, amikor csak a párthoz közeli polgármesterek által vezetett településeknek utaltak központi forrásokból, voltak városok melyek nem kaptak semmit, ezek között volt Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó is.
A találkozón megbeszélték, hogy a települések igényt tartanak a szakszervezeti művelődési házakra, valamint a hadsereg által nem használt ingatlanokra. Ezeket a kérdéseket valószínű egy későbbi találkozón újra átbeszélik, valamint azt is, miként próbálja életbe ültetni majd az Orbán-kormány a decentralizációs törvényt. Antal Árpád rámutatott, az önkormányzati autonómia egyik legnagyobb vívmánya volt, hogy a kormány lehetőséget adott az önkormányzati alkalmazottak bérének meghatározására, így csak a felső és az alsó határt szabja meg azon belül a települések vezetői döntenek a fizetésekről. „Ez nem csak lehetőség, hanem felelősség is, a polgármestereknek úgy kell gazdálkodniuk, hogy az év utolsó hónapjaira is maradjon pénz a bérekre” – szögezte le Antal Árpád.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!